Pesti Srácok

Új tervvel állt elő Ausztria: Magyarországra toloncolnák a menekülteket

Új tervvel állt elő Ausztria: Magyarországra toloncolnák a menekülteket

Újabb éles konfliktus robbanhat ki a magyar és az osztrák kormány között migránsügyben. Bécs ugyanis osztrák miniszteri delegációt küldene Magyarországra, hogy a testület górcső alá vegye, hazánk hogyan bánik a menedékkérőkkel. Az osztrák kormány azért vizsgálná mindezt, mert Magyarországra szeretnék visszaküldeni a migránsokat. Kovács Zoltán kormányszóvivő nyomatékosította: senkit nem veszünk vissza.

Címlapon foglalkozik a külföldi sajtó az újabb és egyre élesedő magyar-osztrák kormányzati konfliktussal. Az ügy előzménye, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő élből visszautasította Ausztria belügyminiszterének javaslatát, miszerint Magyarországnak vissza kellene fogadnia azokat a menekülteket, akik itt léptek először az unió területére. A politikus hétfőn a bécsi magyar nagykövetségen tartott háttérbeszélgetést, ahol az osztrák és a külföldi sajtóorgánumok újságírói is jelen voltak.

"A tavaly ősszel Európába érkező menekültek száma a befogadásukra vonatkozó németországi bejelentést követően ugrott meg jelentősen, így e helyzet miatt nem Magyarország a felelős." – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő. Arra reagálva közölte ezt, hogy a német Bild című lap korábban azt állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tudatosan félretájékoztatta volna a német és az osztrák kancellárt tavaly szeptemberben a bevándorlási helyzettel kapcsolatban.

PestiSracok facebook image

Nincs értelme belemenni a számháborúba, hiszen el lehet kezdeni elmélyedni a bonyolult részletekben, például arra vonatkozóan, hogy mikor jelezte Magyarország a menekültáradat nagyságát, és milyen információ volt a különböző hatóságok birtokában, azonban csak meg kell nézni, mit mutatnak a számok a "félreértelmezhető" német bejelentés előtt és után – vélekedett Kovács Zoltán. Ez pedig mindent elmond arról, hogy pontosan kinél kell keresni a felelősséget, ez az állam pedig nem Magyarország - hangsúlyozta a szóvivő.

Kovacs Zoltan politikus Magyarorszag kormanyanak nemzetkozi szovivoje.2015.11.23. foto:horvath peter gyula
Kovács Zoltán. Fotó: Horváth PéterGyula/PestiSrácok.hu

Kovács Zoltán szerint Magyarország a kerítés építése előtt és után is betartotta az európai szabályok által biztosított kereteket. Az igazi választóvonal azok között van, akik megpróbálják betartani ezeket a szabályokat és azok között, akik időről-időre - érdek, közhangulat, vagy a politikai felfogás alapján - figyelmen kívül hagyják és tudatosan áthágják őket.

Magyarország a határvédelemre összpontosít, és csak azokat az embereket akarja beengedni, akik jogosultak erre, különben az a helyzet áll elő, mint 2015-ben - jelentette ki a háttérbeszélgetésen Kovács Zoltán és arról is beszélt, hogy a visszatoloncolás nem működik, hiszen sok ezer menekült marad Európában.

Az új osztrák kancellár, Christian Kern a magyar menekültpolitikát bíráló kijelentéseit így értékelte: sajnálatos, hogy egyelőre nem látni jelét annak, hogy a kancellár által képviselt út eltérne lemondott elődje, Werner Faymann nyilatkozataitól.

"Nincs szükség arra, hogy tiszteletlenül beszéljünk egymással" - mondta a kormányszóvivő.

A Die Presse osztrák lap szerint Kovács Zoltán nem foglalt egyértelműen állást a Sebastian Kurz osztrák külügyminiszer által előterjesztett szigeten kialakított menekülttábor kapcsán, amikor arra beszédében röviden kitért. „A magyar kormány sok mindenben egyetért a külügyminiszterrel.” - mondta a Die Presse-nek. A lap szerint az Ausztráliával való összehasonlítás tetszik Budapestnek, mert így a valódi problémára lehet koncentrálni: nem a szökésekre, hanem a migrációra.

Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter az előterjesztés kapcsán azt mondta: „Amit Kurz mondott, az megfelel a mi irányvonalunknak.” Tehát egyetért azzal a kezdeményezéssel, hogy a menekülteket „ejtsék csapdába” a Földközi-tengeren – írja a diepresse.at. Így szökésük nem lenne automatikusan egy belépési engedély Európába. Az SPÖ szerint a koncepció „nem átgondolt”, és Európa és Ausztrália között kevés hasonlóság van, mivel „Európa nem egy sziget”.

A magyar és az osztrák kormány közötti konfliktust az is mélyítheti, hogy Bécs osztrák miniszteri delegációt küldene Magyarországra, hogy a testület górcső alá vegye, hazánk hogyan bánik a menedékkérőkkel. Az osztrák kormány azért vizsgálná mindezt, mert Magyarországra szeretnék visszaküldeni a migránsokat. Kovács Zoltán szerint erről szó sem lehet, senkit nem veszünk vissza.

Vezető kép: Szijjártó Péter és Sebastian Kurz

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.