Pesti Srácok

Stratégiai megállapodást kötött a kormány az egyik legnagyobb amerikai infokommunikációs multival

Stratégiai megállapodást kötött a kormány az egyik legnagyobb amerikai infokommunikációs multival

Huszonkétezer fő munkaerőhiánnyal küzd a hazai infokommunikációs szektor, miközben a versenyképes jövedelmek mellett a GDP számára is komoly, 400 milliárdos kiesést jelent. A magyar kormány és a szektor egyik meghatározó cége között megkötött stratégiai megállapodást követő sajtótájékoztatón elhangzott, az infokommunikáció komoly lehetőség a vidéki városok megtartóerejének növelésében. Szijjártó Péter külgazdasági-, és külügyminiszter arról is beszélt, duplán fontos egy amerikai céggel kötött stratégiai megállapodás, ugyanakkor hazánk egy alapos és átgondolt szabadkereskedelmi egyezmény megkötésében érdekelt.

Elmozdulás a magasan képzett, jól fizető munkahelyek felé

Szijártó Péter beszédében kiemelte, ünnepi alkalom olyan céggel stratégiai megállapodást kötni, amely a Forbes értékelésében 2016-ban a világ legjobban fejlődő 25 cégéből a nyolcadik helyen áll. Emellett az EPAM budapesti irodája közép-európai regionális központ is. A külgazdasági-, és külügyminiszter hozzátette, a komoly versenyben érték el, hogy a 3,6 milliárd forintos beruházás Debrecenben valósuljon meg, ehhez 1,3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyújtott a kormány.

bruzákmti
Vinkó Bence és Szijjártó Péter a stratégiai megállapodás aláírása után; Fotó: Bruzák Noémi/MTI
PestiSracok facebook image

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a beruházás nyomán létrejövő 365 új munkahely is a kormány azon szándékának bizonyítéka, hogy az ipari szektor fejlesztésétől hazánk fokozatosan elmozdulhasson a kutatásfejlesztés és az innováció irányába, amely magasabb képzettség mellett magasabb bérezést is jelent. Hozzátette, a jövő évi költségvetésben két éves költségvetési ciklusban éppen emiatt duplázták meg a kutatás-fejlesztésre szánt összeget, de ide sorolható a szélessávú internet országos bevezetése is.

A jól fizető munka fontos megtartó ereje a vidéki városoknak

Szijjártó Péter beszédében elmondta, az IKT-szektor az év első hét hónapjában 8 százalékos növekedést ért el, jelenleg 200 ezer fölött van az itt foglalkoztatottak létszáma. Hozzátette, miközben a munkanélküliség egy „rossz” kihívás a kormány számára, a megfelelően képzett munkaerő biztosítása egy jó kihívás. Az EPAM képzett, magasan kvalifikált munkaerőt alkalmaz jó fizetésért, és ez fontos megtartó ereje lehet a vidéki városoknak. Emellett a cég több egyetemmel alakított ki stratégiai együttműködést, duális képzéseken, speciális célirányos oktatási programokon keresztül segítik a hiányzó munkaerő mielőbbi feltöltését.

Egy amerikai cég duplának számít

Szijjártó Péter szól arról is, duplán jelentős a kormány számára, ha egy stratégiai megállapodást amerikai céggel írnak alá. Az EPAM a 11. ilyen cég. Hozzátette, sok kritika éri a kormányt, miért nem a kis és középvállalkozásokkal köt a kormány ilyen megállapodásokat. A nagyvállalatok beszállítóinak 59 százaléka magyar kis- és középvállalkozás, tehát utóbbiak jól profitálnak a kormány megállapodásaiból.

A kormány józan és megfontolt szabadkereskedelmi egyezményben érdekelt

A miniszter hangsúlyozta, jelenleg mintegy 100 ezer embert foglalkoztatnak amerikai cégek hazánkban, emiatt bátran kijelenthető, hogy az USA a legfontosabb stratégiai partner az EU-n kívüli országok közül. Emiatt is fontos a kormány számára, hogy egy józan és megfontolt szabadkereskedelmi egyezmény köttessen az unió és az Egyesült Államok között. Hazánk egy megfontolt tárgyalási folyamatban érdekelt, amely független a sebességtől és inkább a minőségre koncentrál.

burzákmti
Papp László, Debrecen polgármestere, Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter, és Vinkó Bence az EPAM System Kft. ügyvezető igazgatója; Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Huszonkétezer fős munkaerő-hiánnyal küzd a szektor

Vinkó Bence, az EPAM System Kft. ügyvezető igazgatója az aláírást követően arról beszélt, a 21. században életünk szinte minden szakaszában észrevétlenül vesszük igénybe azokat a szoftvereket, amelynek segítségével vásárolunk, utazunk, kapcsolatokat teremtünk. E szoftverek mögött emberek állnak, ezért is lehet a világ egyik legdinamikusabban fejlődő iparágáról beszélni.

Az EPAM 1993 óta 4 kontinens 25 országában van jelen, köztünk mintegy 15 éve Magyarországon. A budapesti, debreceni és szegedi telephelyeiken 1500 embernek adnak munkát főleg az utazás, kereskedelem és kommunikáció világában.

Vinkó Bence kiemelte, az infokommunikáció 13 százalékát adja a hazai GDP-nek, mégis 22 ezer betöltetlen állás van a szektorban. Ha a munkaerőpiac becsatornázná a hiányzó munkaerőt, az 400 milliárddal növelné meg a hazai éves GDP bevételét. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, különböző képzési programokkal, átképzésekkel, infotáborokkal, iskolai tájékoztatásokkal próbálják mielőbb megoldani ezt a problémát.

Papp László Debrecen polgármestere köszöntőjében arról beszélt, az elmúlt 10 év legsikeresebb éve lehet a 2016 a város gazdaságfejlesztésében. Eddig 1300 új munkahely létesült, ugyanakkor 2007 óta az infokommunikációnak kiemelt szerepe van a város életében, jelenleg 4600-an dolgoznak ezen a területen.

Forrás: PestiSrácok.hu

Kezdőkép: profession.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.