Pesti Srácok

Közös ügy az Iszlám Állam és a terrorizmus visszaszorítása

Közös ügy az Iszlám Állam és a terrorizmus visszaszorítása

Földrajzilag ugyan távol van egymástól Magyarország és Új-Zéland, de nagyon sok közös ügyünk van, ezek közül talán a legfontosabb a terrorizmus elleni küzdelem. Minél inkább sikerül visszaszorítani az Iszlám Államot, annál jobban csökken az Európára nehezedő migrációs nyomás – mondta Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter Tapolcán, ahol a Magyarországra látogató új-zélandi külügyminisztert fogadta.

Murry McCallyt a Párizst, Londont, Pozsonyt érintő európai turnéja során érkezett hazánkba. A magyarországi külügyminiszteri találkozón tárgyalásokat folytatnak többek közt kölcsönös gazdasági kapcsolatokról, egymás kölcsönös támogatásáról az ENSZ-ben, valamint a migrációs politikáról.

Szijjártó Péter a Murry McCallyval közös sajtótájékoztatón emlékeztetett, Magyarországnak több olyan külügyi diplomáciai törekvése van, melyekben fontos Új-Zéland támogatása. Ilyen hazánk tagsági pályázata az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába, melyről ősszel New Yorkban születik döntés. Magyarország pedig mindig is támogatta Új-Zéland nem állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Minden támogatásunkat megadjuk szeptembertől, amikortól a soros elnöki pozíciót töltik majd be a BT-ben.

szijj1
Külügyminiszteri találkozó Tapolcán
PestiSracok facebook image

- Ez a feladat különösen fontos ma, amikor a nemzetközi helyzet nem csak fokozódik, hanem kijelenthetjük, hogy az elmúlt évtizedekben sosem volt ilyen törékeny – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, a legszorosabb kapocs most hazánk és Új-Zéland között az a terrorizmus és az Iszlám Állam elleni küzdelem. Magyarország és Új-Zéland szerepvállalása hasonló mértékű és jellegű: 150 katonával vagyunk jelen Irakban és képzési támogatást nyújtunk az iraki és a pesmerga hadseregnek.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy hazánk elkötelezett támogatója az Európai Unió és Új-Zéland közötti szabad kereskedelmi megállapodás létrejöttének. A két ország közti kereskedelem növekvő tendenciát mutat. Január és május között 10 százalék volt a növekedés, év végéig pedig eléri az 50 millió dolláros értéket. Magyarország e téren még nagyobb potenciált lát, és támogatja a kapcsolatot, viszont mindvégig ragaszkodni fog a magyar mezőgazdasági érzékenységek figyelembevételéhez.

A miniszter hangsúlyozta, hazánk fontosnak tarja a Csendes- Óceáni együttműködést, és az Óceániával való kapcsolat erősítéséhez Új-Zéland a kapu. Ezért is hoztunk létre nagykövetséget Új-Zélandon, a gazdasági kapcsolatok fokozása érdekében pedig egy külgazdasági diplomatánk is elkezdi munkáját Wellingtonban. Szijjártó emlékeztetett, Új-Zéland európai gazdasági törekvéseinek egyik sikerpontja is Magyarországon található, mely az AHI Roofing új-zélandi vállalat európai logisztikai központja Várpalotán. Az új-zélandi és magyar gazdasági kapcsolatok felfokozása érdekében az Eximbank készen áll a kapcsolatok kiépítése anyagi hátterének biztosítására – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Murry McCally azt mondta, nagyra értékeli Magyarország támogatását, mely gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban is megmutatkozik. Megjegyezte, hogy a közelmúltban Wellingtonban nyílt magyar külképviselet közös értékeink mentén tovább erősítheti a két ország közötti együttműködést.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.