Malina Hedvig-ügy – Szlovákia tíz éves szégyene
Kereken tíz éve húzódik a 2006-ban megvert diáklány, Malina Hedvig ügye, és valószínűleg nagyon kevesen tudják követni, hogy mi történhetett valójában. A HN Online szlovák hírportál interjút közölt Roman Kvasnicával, az áldozat ügyvédjével, aki elmondta, hogy rengeteg információ és dezinformáció látott napvilágot, így érthető, ha alig érti valaki az ügy lényegét. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy védence a miniszterelnök és a belügyminiszter nyilvános megszólalásaival irányba állított állami szervekkel volt kénytelen szembeszállni.
A magyar egyetemista lányt 2006. augusztus 25-én verték véresre szlovák neonácik Nyitrán, amiért magyarul beszélt az utcán. Az esetből feljelentés lett, majd hamar politikai üggyé vált azáltal, hogy Robert Fico miniszterelnök és Robert Kaliňák belügyminiszter még azelőtt meghazudtolta az egyetemista lányt, mielőtt a rendőrségi nyomozás bármit kiderített volna. A belügyminiszter véleményére hallgató rendőrség aztán sebtében, két hét alatt le is zárta a nyomozást, elkenve az egész verést, de az ügy hamar fordulatot vett, és a megvert lány a vádlottak padján találta magát. Egy parlamenti asszisztensként dolgozó, volt titkosszolgálati ember tett ellene feljelentést hamis tanúzásért és hamis eskütételért, mondván, csak kitalálta az egész verést. „Sokkal mélyebb a felfordulás Szlovákiában ezekben az ügyekben, mint gondolnánk. Azt gondolom, a Hedvig elleni bűnvádi eljárás a Smeren (Irány – Robert Fico miniszterelnök pártja) belüli játszmák része lehetett” – mondja Malina Hedvig ügyvédje.
A verés sérüléseiből és a poszttraumás stresszből egy évig gyógyult a lány, amit tovább súlyosbítottak a nyilvános megszégyenítései és a folyamatos rendőri nyomásgyakorlás, hogy vallja be, csak kitalálta a támadást. Fico 2010-es bukása után az új szlovák kormány bocsánatot kért tőle, amiért „sérülhettek az alapvető emberi és állampolgári jogai”, ám Fico hatalomba való visszatérése után ismét vád alá helyezték, sőt az ügyészség még a Pszichiátriai Világszövetség állásfoglalása ellenére is elmegyógyintézetbe akarta záratni, hogy megállapítsák a hét évvel korábbi elmeállapotát.
Az igazságszolgáltatási hadjárat elől szlovák férjével együtt 2014-ben Magyarországra menekült és magyar állampolgár lett – persze a szlovák állampolgárságától emiatt megfosztották. Idén márciusban aztán Szlovákia az ő kérésére átadta Magyarországnak a büntetőügyét, ami ugyan igazságot nem hoz, de véget vethet a tíz éve megoldatlan ügynek. Malina Hedviget nem üldözi tovább az államhatalom által kézivezérelt szlovák igazságszolgáltatás, Szlovákiának pedig nem kell tovább feszülnie egy olyan ügyön, amelybe soviniszta magyargyűlöletből állt bele, és nem tudott belőle megalázó bocsánatkérések nélkül kifarolni.
Egyedül a kézivezérelt államapparátus ellen
Roman Kvasnica, Malina Hedvig ügyvédje nyilatkozata szerint az ügy magyarországi folytatásáról egyelőre semmilyen hivatalos információval nem rendelkeznek. Elutasítja azt a véleményt, hogy tíz év után már nincs tétje az ügynek, hiszen „ahelyett, hogy az elkövetőket bíróság elé állították volna, a támadás áldozatát vádolták meg, amihez az egész államapparátust felhasználták”. Kvasnica – Fico és Kaliňák akkori kijelentései alapján – már néhány héttel Malina Hedvig megtámadása után úgy vélte, hogy sosem fogja senki kimondani az igazságot, hiszen a rendőrség nem fogja „eltemetni” a belügyminisztert, ahogy a Fico által kinevezett legfőbb ügyész sem fog az igazságért harcolni. Most úgy látja, ebben igaza is volt, ugyanakkor előre kitervelt akcióról beszél a támadást illetően.
Előre ki volt tervelve egy magyar nemzetiségű fiatal nő megtámadása – véli.
Az elkövetők az egyetem közelében támadtak, ahol aznap tíz diák készült magyar nyelvből államvizsgázni, közülük kilenc lány. Hedviget azután vonszolták a járda mellé és verték meg, miután megkérdezték, hova megy, és azt válaszolta, vizsgára. „Ezek tények. Nincs elég információnk további megállapításokra. Ezért kellett volna egy törvényes és professzionális nyomozás, amely feltárta volna az erőszakos bűncselekmény valós jellegét is” – mondja Kvasnica.
Az igazság kiderülése filozófiai kérdés, és a jogállam működésének fenyegetése szempontjából egész mások a fontos kérdések. Törvényesen és rendesen kivizsgálták-e Hedvig megtámadásának az ügyét? Ha nem, miért? Milyen alapon tájékoztatták egyes személyek a nyilvánosságot a még nem befejezett nyomozás eredményeiről, és hamis információkat adtak-e? Ki felel Hedvig emberi jogainak megsértéséért? Azt, hogy a nyomozás ellentétben volt a törvénnyel, a szlovák legfőbb ügyészség is elismerte. Úgy gondolom, az érdemi gond a bűncselekmény nem kivizsgálása. Ha bűncselekmény történik, és ez nyilvánosan ismert, akkor a nem kivizsgálása társadalmilag veszélyesebb, mint maga a bűncselekmény.
Szlovákia ellentmond önmagának
Iveta Radičová kormánya idején Szlovákia hivatalosan bocsánatot kért Hedvigtől, amiért „a nyomozás sérthette az alapvető emberi jogait”, miközben Szlovákia az ügyben résztvevő állami szervei továbbra is felhasználják Hedvig ellen a törvénytelen nyomozati iratot. Kvasnica szerint a rendőrség, az ügyészség és a Kriminológiai-szakvéleményezési intézet egyaránt visszaéléseket követett el. „A Hedvig büntetőügyében esedékes szakvélemények bemutatásakor szégyelltem, hogy hol élünk. Megrémít, milyen könnyen hisznek a szlovákok az intézeteknek. Ha ehhez hozzávesszük némelyek gyakori és professzionális becsvágyát, akkor ebből tényleg bármi kisülhet” – mondta vészjóslóan az ügyvéd.
„Világos, hogy Hedviget nem tudják elítélni, ezért még azt sem konkretizálta senki, hogy tulajdonképpen miben hazudott – mondja Kvasnica, aki szerint csak találgatni lehet, hogy Fico és Kaliňák azonnali megszólalásai mennyire befolyásolták a bűnüldöző szervek tetteit és a nyilvánosságot. – Ne feledjük, hogy 2006-ban mindkét úrnak egész más hitelessége volt az újságírók előtt, mint ma! A tájékoztatásukat egyszerűen kész tényeknek vették, pedig egy törvénytelen és még nem befejezett nyomozásról tájékoztattak.”
Nem világos dolgok
Az interjúban Hedvig ügyvédje felvetette, hogy nem világos, az ügyészség miért hagyta figyelmen kívül az egyik elkövetőre terhelő vallomást tévő közvetett tanút, és nem világos, miért volt kimutathatóan meghamisítva a nyomozati irat. „Az pedig főképp nem világos, hogy a rendőrség miért nem hallgatta ki a Hedvig megtámadásával gyanúsítható személyeket, ha a személyleírásuk a támadás napján elkészült, és a kilétük már másnap ismert volt a rendőrök előtt.”
Korábban ajánlatot kapott Malina Hedvig hogy legalább részben tegyen beismerő vallomást, és akkor leállítják az eljárást, erre azonban nem volt hajlandó. „Kellemetlen volt számára, hogy el kellett hagynia Szlovákiát. Egy ember, akit kiüldöztek a szülőföldjéről” – foglalja össze Kvasnica a történteket.
forrás: hnonline.sk
