A munkaerőhiány miatt óriási bajban van a magyar IT-szektor, pedig szinte bárki átképezhető
Huszonkétezer főt, sőt még annál is többet tudna alkalmazni a versenyképes jövedelemmel kecsegtető IT-szektor, ám munkaerő hiányában évi 400 milliárdos bevételtől esik el az államháztartás. Az infokommunikációs szektor adta lehetőségek ráadásul még a vidéki városok számára is megtartó erővel bírnak. Sajtóhírek szerint a hazai munkaerőhiány feltöltésére már külföldi - mexikói, sőt orosz és szerb - munkavállalókat is alkalmaznak, így arra kerestük a választ, a rossz képzésnek, azok hiányának, vagy hibás gazdasági lépéseknek köszönhető-e, hogy a munkanélküliség ellenére a munkavállalókat nem szippantja be a gyorsan fejlődő IT-szektor. A portálunknak nyilatkozó szakértő szerint az infokommunikáció olyan gyors fejlődésnek indult, hogy azzal egyelőre képtelen lépést tartani az oktatás, ugyanakkor a munkafeladatok rétegzettsége miatt szinte bárki átképezhető.
Huszonkétezres munkaertőhiány a sikerszektorban
Huszonkétezer fő munkaerőhiánnyal küzd a hazai infokommunikációs szektor, miközben a versenyképes jövedelmek mellett a GDP számára is komoly, 400 milliárdos kiesést jelent – derült ki a kormány és a szektor egyik meghatározó cége között megkötött stratégiai megállapodásáról szóló sajtótájékoztatón. Elhangzott, az infokommunikáció komoly lehetőség a vidéki városok megtartóerejének növelésében.
Ugyanakkor igencsak felborzolta a közvélemény kedélyét a NOL.hu-n megjelent cikk, amely szerint mexikói, sőt orosz és szerb vendégmunkások, varrónők dolgoznak a Balassagyarmathoz közeli Szügyön. Az egyik cég név nélkül nyilatkozó képviselője szerint azért volt indokolt a vendégmunkások alkalmazása, mert a környéken nem találtak szakképzett munkaerőt.
Tekintve az utóbbi időben megszaporodó, jelentős munkaerőhiányról szóló híreket, megkerestük kérdéseinkkel a Nemzetgazdasági Minisztériumot. Portálunk azt szerette volna megtudni, mi okozza a munkanélküliség mellett a munkaerő-hiányt, milyen lépéseket tesz a nemzetgazdasági folyamatokra leginkább rálátó minisztérium a problémák orvoslására, különös tekintettel a hazai GDP-n 400 milliárdos lyukat ütő infokommunikációs szektorra. Érdeklődtünk arról is, elfogadhatónak tartják–e, hogy a hazai betöltetlen állásokat az átképzett, vagy mobilizált hazai munkaerő helyett külföldiekkel töltik fel. Kérdéseinkre mindezidáig nem kaptunk választ.
Jöhet a külföldi munkaerő
Ugyanakkor Varga Mihály korábbi nyilatkozataiban többször is foglalkozott a külföldi munkaerő kérdésével. Mint nyilatkozta, a kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a Magyarországon egyre inkább tapasztalható munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek. Hozzátette, a megkérdezett vállalkozások negyede jelezte, hogy bizonyos munkapozíciók betöltésekor munkaerőhiánnyal szembesül, ezért a kormány egyetért azzal is, hogy igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását. A miniszter hangsúlyozta, senkinek nem kell aggódnia, hogy emiatt elveszti az állását, hiszen csak azon szakmákról van szó, amelyekben nincs elegendő számú, megfelelően képzett hazai munkaerő. A miniszter fontos feladatnak nevezte ugyanakkor, hogy megoldják az érkező munkaerő elhelyezését is. Jövőre ezért adókedvezményekkel támogatja a kormány a cégek lakhatásra fordított kiadásait.
Tudatosan fordulunk a belső források felé
A nemzetgazdasági miniszter egy Tusnádfürdőn tartott kerekasztal-beszélgetésen ugyanakkor arról beszélt, az elkövetkező időszakban egyre inkább a saját, belső források felé kell fordulni, ezeket kell használni a gazdaság növekedéséhez, hogy hazánk gazdasága a saját lábára állhasson. A kormány tehát tudatosan fordul a hazai cégek és a hazai munkaerő támogatása felé. Ebbe az irányba mutatnak a kormány által meghirdetett iparfejlesztési, elektro-mobilitást segítő programok, s komoly forrásokat szánnak a turizmus fejlesztésére. Az uniós támogatásból kiszorult, de fejleszteni kívánó cégeknek indították el a nagyvállalati beruházási programot, amelynek első eredményei nagyon kedvezőek, több mint 500 új munkahelyet hoztak létre.
Három hónapon belül munkát kapnának
Portálunk kérdéseivel megkereste az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségét (IVSZ) amely többek közt egy átfogó vizsgálat keretében is foglalkozott a szektor hazai jövőjével, lehetőségeivel. Kérdésünkre, hogy valóban képes lenne–e máról-holnapra 22 ezer főt alkalmazni az ágazat, Horváth Ádám oktatási igazgató úgy válaszolt, a 22 ezer főből 12-15 ezer fő tudna egyik napról a másikra elhelyezkedni. A megkezdett projektek ugyanakkor azonnal indukálnak további olyan álláshelyeket, amelyeket a vállalkozások addig meg sem hirdetnek, amíg az első 15 ezer főt nem tudják feltölteni. Hozzátette, igény azonban ma már valószínűleg több mint 22 ezer főre lenne, akiket három hónapon belül alkalmazni is tudnának.
Túl gyors az IT szektor fejlődése
Az IVSZ oktatási igazgatója elmondta, az IT szektor fejlődése olyan gyors, hogy arra sem a szabályozás, sem a középfokú vagy a felsőfokú képzés nem tudott időben reagálni. Ennek a fő oka, hogy a képzés iránti igény sokkal gyorsabban épült ki, mint korábban bármilyen hasonló technológia váltásnál. Ugyan korábban is voltak informatikai képzések az informatikai ágazat számára, de ezek annak az informatikai iparnak az igényeit elégítették ki, amely csak egy volt a többi ágazat között és korántsem az első. Az informatikai eszközökkel és megoldásokkal hatékonyabban lehet feldolgozni a kutatások alapjául szolgáló adatokat, valamint precízebb szabályozást lehet megvalósítani. A szakértő hangsúlyozta, az IT az innováció és a versenyképesség sarokkövévé, sine qua non-jává vált minden ágazatban.
A munkaerőhiány nem a kormányzati döntések eredménye
Horváth Ádám kiemelte, a munkaerőhiány kialakulása, nem kormányzati döntés eredménye, még csak nem is a döntés hiányának az eredménye. A képzési rendszerek ilyen rövid idő alatt elméletileg sem tudtak volna átállni. Hozzátette, több koordinált beavatkozásra lenne szükség, a tanulók, a szülők és az oktatók szélesebb körű tájékoztatására. Az új, jövedelmező szakmák irányába fordulás önmagától is bekövetkezik 1-2 generáció alatt, de most sokkal gyorsabb a váltás, mintsem azt a generációk közötti ismeretátadás ki tudná szolgálni.
Fontos lenne az informatika és különösen a programozás oktatásának megújítása, előtérbe helyezése már az általános iskolától, valamint a képzési tartalmak folyamatos megújításának, naprakészségének biztosítása a vállalkozások és a képzés közvetlen kapcsolatának támogatása, ösztönzése – hangsúlyozta Horváth Ádám. A fentiek összesítő programja az IVSZ által létrehozott Digitális Munkaerő Program.
Gyakorlatilag bárkit át lehetne képezni
Horváth Ádám portálunk kérdésére elmondta, gyakorlatilag bárki alkalmas az IT szektorban dolgozni, bárki alkalmas az átképzésre. Hozzátette, a tapasztalat azt mutatja, az IT szakma nagyon rétegzett. A különböző szinteknek való megfeleléshez különböző szintű tudás szükséges. A legalacsonyabb szinteken elegendő egy egyszerű képzés, előképzettség nélkül is. A szekértő megjegyezte azt is, lehet attól tartani, hogy a multik egyszer csak csomagolnak, és mennek, de ez nem következik be egyik napról a másikra. A legnagyobb fenyegetést inkább az jelenti, hogy nem jönnek, ami viszont már meg is kezdődött.
A munkaerőhiány megbosszulhatja magát
Horváth Ádám hangsúlyozta, a munkaerő-hiány olyan mértékű fékező hatást nyújt, amely gátolja a további fejlődést. Hozzátette, ezek az állások külföldi munkaerővel is feltölthetők megfelelő képzés esetén. Kifejtette, a hosszú távú munkaerőhiányt megbosszulja a piac is, elesünk beruházásoktól, illetve GDP kiesést jelent az el nem végzett munka is.
Vezető fotó: innoteka.hu
