Tanévkezdés okosan? - Tizenhatezer alatt lehetetlen megúszni
Árérzékeny a magyar. Tapasztalatom szerint az átlag nem csak úgy „gyere cipó, hamm bekaplak” módjára vásárol. Megnézi, hogy mit vesz meg és mennyiért. A szülők dolga azonban nem könnyű. Az üzletek polcai rogyásig vannak a különféle gyártók termékeivel. Ezek nem csak árban, de minőségben is különböznek. Nem is kicsit. Egy leendő másodikos kislány, Jázmin anyukáját kísértem el a beszerző körútra. A Katával közös „mission” célja az volt, vajon mennyiből lehet kihozni minimum és maximum a szeptemberi iskolakezdést.
A lista nem rövid. Komoly „hadifelszereléssel” kell rendelkeznie egy másodikosnak. Hozzáteszem, jelen esetben a tanárok sem bízták a véletlenre, a ceruzánál még a márkát is meghatározták.
A vonalas füzetnél még a milliméter is számít
Sorra vettük a lajstromot. Alaposan elfáradtunk, mire minden meglett. Komoly odafigyelést igényelt, hogy az ember ne nyúljon mellé. A vonalas füzeteknél évfolyamonként más fajta kell. A különbség köztük csak pár milliméter, ki gondolná, hogy számít... Pedig életbevágó! A minimum mennyiség az 5 darab, de kell legyen pótfüzet, ha bármi történne, és leckefüzet is. Ez utóbbi hiánya például beírást ér - tudtam meg Katától, miközben nézelődtünk. Szerencsére az énekóra továbbra sem igényel komolyabb előkészületet, ugyan a füzeten kívül jó ha van furulyánk is, de Jázminnak már volt egy, így arra most nem kellett költeni.
Matekra azonban a füzettől elkezdve a dobókockán át vonalzó, mérőszalag és még kétoldalas tükör is kellett. Ezek segítenek a tanároknak a szemléltetésben, a kicsiknek pedig a tantárgy könnyebb megértésében. A kreativitást és szépérzéket fejlesztő órákra - technika, rajz - kell a legtöbb minden. A tanárok külön kérik, hogy "legyen felfrissítve" a gyerekek doboza. Kata bevásárlókosarába még ecsettálból és rajztáblából is új került.
Szerencse, hogy legalább a tornaórához nem kellett mindent újra megvásárolni. Ugrálókötélre, babzsákra és a labdára szerencsére most nem kellett költeni. A tolltartó tartalmát tekintve korábbi megjegyzésemet, újra idevésem. Jázmin tanárai még arra is figyeltek, milyen márkák közül választhatnak a szülők. Kata egyébként nem érti a ragaszkodást, főleg mert a gyerekek előszeretettel veszik el a másiktól a szép színeket.
Mennyi?
Az elgondolás mentén haladva - hogy kiszámoljuk mennyiből lehet kihozni az iskolakezdéshez szükséges tanszereket minimum és maximum - figyeltem az árakat, és bizony volt, amikor szélsőséges árbeli különbségekkel találkoztunk. Ez azonban nem minden esetben volt arányban a minőséggel. Csak, hogy párat említsek. A füzetekből a legolcsóbbhoz általában 59 forint, legdrágábban 200 forintért lehetett hozzájutni. Leckefüzetet lehet kapni 129 forintért, de 1.590-ért is. Radírokból is találtunk 159 forintért és 579-ért is, ahogy műanyag mappát is árulnak (már) 95 forintért és 1.290-ért is. Nagy a szórás a félfamentes rajzlapok közt is, bár tény, hogy a drágább nagyobb mennyiség is volt. Mindenesetre a 10 darabos 55 és 200 forint között, a 100-as csomagolás ára már 329 és 449 forint között mozgott. Ugyanígy találunk mindenféle árfekvésben tolltartót, táskát, de még tisztasági csomagot is.
Summa summarum
Osztottam szoroztam, de főként összeadtam a fönti listán található tételeket. Ha mindenből a legolcsóbbat vesszük, akkor sem ússzuk meg 16 ezer forint alatt. A legdrágább termékek megvásárlásakor a blokkra jóval magasabb összeg került volna. A számot látva nekem is leesett az állam a csaknem 26 ezer forintos végösszeget látva. Tehát, ha spórolni akarunk, nagyjából 10 ezer amit megtakarítunk. Ugyan nem mindenen lehet és nem is érdemes.
Konzekvencia az is, hogy 2-3 üzlet alatt valóban nem lehet megúszni a dolgot, de időt utazással tölteni csak akkor érdemes, ha az adott üzletben nincs az, amit keresünk.
Forrás:
PestiSrácok.hu
Címlapfotó:
PestiSrácok.hu; Horváth Péter Gyula
