Völgyesi Miklós: "Budaházyhoz hasonlóan Gyurcsány is terrorcselekményt valósított meg"

Több órán keresztül indokolta a Budaházyék ellen mások mellett terrorcselekmény miatt indult büntetőperben első fokon eljárt bírói tanács elnöke, hogy miért nem ítélte húsz év fegyházra az ügyészség indítványával szemben a szinte szélsőjobboldali hőssé avanzsálódott férfit és több vádlott-társát. Mint arra a Fővárosi Törvényszék is felkészült - kivetítőteremben követhették a díszteremből kiszorultak az ítélethirdetést -, óriási érdeklődés mellett vette kezdetét kedden az ítélethirdetés, majd az ítélet több órás indokolása. A hallgatóság részéről már az első percekben is érkeztek a bírót és az ügyészséget nem éppen finoman bíráló bekiabálások, ezért időről időre újra figyelmeztette a hőbörgőket a tanácsvezető bíró: aki megzavarja a tárgyalást annak fel is út, le is út. Ígéretéhez híven a bíró rendőrök segítségével ki is ürítette a termet, amikor az ügyész bejelentve fellebbezését és Budaházyék ítéletének súlyosítására tett indítványt: ezzel pedig „kiverte a biztosítékot” a „nemzeti érzelmű” hallgatóságnál, amely előbb Budaházyt éltette, majd elénekelte a himnuszt és a székely himnuszt.

Mint ismert, az ügyészség szerint alapos szervezés és szigorú hierarchia jellemezte a Magyarok Nyilai Felszabdító Hadsereget, melynek vezetője, Budaházy György a „katonai parancsnokság” elnevezést használta. A tagok „katonák” voltak, akik Budaházynak jelentettek, és az ő irányításával gyakorlatoztak vidéken, felkészülve például a Molotov-koktélos támadásokra. Az ügyészség szerint a vádlottak Molotov-koktéllal támadtak MSZP- és SZDSZ-pártirodákat, képviselők és miniszterek – Hiller István és Kóka János – otthonait, Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlanánál pedig robbantottak. Fidesz-irodákat is meg akartak támadni, de ezt a csoport tagjai is ellenezték, Budaházy pedig arra jutott, hogy „most még ne”.

Ahogy arról a PestiSrácok.hu beszámolt, Budaházy Györgyöt az első fokon eljáró bíróság tizenhárom év fegyházra ítélte kedden. Az indoklás szerint - a vádhatósággal egyetértésben - bűnösnek találta bűnszervezetben, társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként súlyos testi sértés és kényszerítés elkövetésében. A másodrendű vádlott 12 évet kapott, négy embert 10 évre, egyet 9 évre ítéltek, ketten megúszták rövidebb - 10 hónap és 1 év 2 hónap - börtönbüntetéssel, amelynek letöltését felfüggesztette a bíróság.

Az ítélet indoklásában a bíró elmondta, ami az eljárás hosszadalmasságát illeti, helytálló volt a védelem észrevétele: a vádbeli időszak mindössze másfél év volt, a nyomozás is másfél évig tartott, az első érdemi tárgyalást pedig több mint öt éve tartotta meg a bíróság. A bíró figyelmeztetett arra, hogy "nem szerencsés az eljárás elhúzódása, hiszen teljesen más kontextusba kerülnek a vád tárgyává tett cselekmények. Általános társadalmi elégedetlenség csúcsosodott ki a vádbeli időszakban, a magyar közéletet átható, felfokozott hangulat lassan csillapodott" - emlékeztetett a bíró.

Sok fejtörést okozott a terrorcselekményes ügy

Ugyanakkor arról is szólt a bíró indoklásában, hogy a magyar jogalkalmazásnak nincs kimunkált gyakorlata a terrorcselekményes ügyek megítélésében, mert eddig nem kellett ilyen ügyben dönteni. A bíróság ezért most először került abba a helyzetbe, hogy értelmezze az irányadó rendelkezéseket. Mindeközben viszont számtalan büntetőeljárási szabálytalanságot megemlített a tanácsvezető: egy leleplező hangfelvételről például nem készült lefoglalási jegyzőkönyv, „ezt azonban a bíróság nem tartotta olyan mértékű szabálysértésnek, hogy ne vehette volna figyelembe, mint tárgyi bizonyítékot”. Emellett a bíró szerint Budaházy előállítása nem volt „elegáns eljárás, de az előállítás törvényessége nem kérdőjelezhető meg”- hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy a rendőrök akkor állították elő az elsőrendű Budaházyt, amikor egy demonstráció bejelentése miatt érkezett a rendőrségre. Helytelen eljárásnak nevezte a bíró azt, hogy az egyik vádlottat tanúként hallgatta ki a nyomozó hatóság, miközben már elég információval rendelkeztek a bűncselekményekben való részvételével való meggyanúsításához.

A bíró kiemelte azt is: „a nyomozás nem volt hibátlan és hiánytalan”, a nyomozó hatóság olyan alapvető bizonyítékokkal állt elő a vádemelés után, mint a DNS-minták. Az indokolásban az is elhangzott, már az eredetileg benyújtott vádiratban is az szerepel, hogy „ismeretlen társak”, akik tagjai voltak a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű csoportnak. A hiányosságokat megelőzhették volna a bíró szerint, ha kitöltik a nyomozásra rendelkezésre álló időt, még sem tették: „a bíróság a gyakorlatban épp az ellenkezőjét szokta tapasztalni, vagyis, hogy a nyomozó hatóságok indokolatlanul sokáig nyomoznak”.

Az ítélet nem jogerős

Mivel az ügyész az ítélet súlyosítása, a védők pedig enyhítése érdekében nyújtottak be fellebbezést, az ítélet nem jogerős. Az ügyész ezek mellett több vádlott előzetes letartóztatásba helyezését is indítványozta. Ennek eredményeként Budaházy Györgyöt és hat másik vádlottat, aki 10 év körüli fegyházat kapott, házi őrizetbe helyezte a törvényszék, további három - hét év körüli fegyházra ítélt - vádlottat pedig, lakhelyelhagyási tilalom alá. A többi vádlott szabadlábon távozhatott az ítélethirdetésről. A bíró szóbeli indoklása szerint azonban, csupán 10 személynél indokolt kényszerintézkedés.

Csintalan a konklúziót hiányolja

Eközben megkérdeztük a terrorcselekmények egyik sértettjét, Csintalan Sándort is, hogy miként értékeli a Hunnia-perként is emlegetett büntetőperben hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletet. Az ex-szocialista portálunknak elmondta, nem foglalkozik az ítélet mértékével. Viszont „sok-sok kétsége” van: az elhúzódó eljárás a szükséges katarzist nem hozta meg senkinek. Csintalan szerint egy büntetőeljárás akkor értelmes, ha van egy közösségi tanulság utána. Számára az lenne a fontos, hogy belássuk, a politikában az erőszaknak nincs helye. Mint azt kiemelte: akármilyen amatőr szinten hajtották is végre a per vádlottjai tettüket, „nagyon drága mulatság volt” és nem derült ki a finanszírozó személye. A Hír Tv egykori műsorvezetője szerint, mikor Budaházyék megjelentek a közélet terepén, elkezdték azt a nyelvi és gondolati romlást terjeszteni, ami végül az ellene elkövetett testi sértésben is „kulminálódott”. Ugyanakkor Csintalan hangsúlyozta: az egyik bűn nem menti a másik bűnt, vagy az egyik bűn el nem ítélése okán nem lehet felmenteni a másik bűnt. Elmondta azt is, hogy mérhetetlenül sajnálja azokat a fiatalokat, akik vádlottként kaptak pár évet:

- vélekedett Csintalan Sándor.

Schiffer kiakadt

Schiffer AndrásFacebook-posztjával összefüggésben pedig Völgyesi Miklóst kérdeztük arról, hogy véleménye szerint egyensúlyban vannnak-e a Budaházy Györgyék perében kiszabott 13, 12, illetve 10 éves fegyházbüntetésekkel a 2006-os rendőrterror miatt indult büntetőperben kiszabott büntetések. A Legfelsőbb Bíróság korábbi bírája szerint

De arra is figyelmezettet, hogy a Büntető Törvénykönyv akár életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi.

Mint azt Völgyesi Miklós már korábban is hangsúlyozta: Gyurcsány Ferencnek volt politikai felhatalmazása2006-ban arra, hogy a rendőrséget a rendőrterrorhoz vezető fellépésre utasítsa, így őt terheli a felelősség.