Lázár: Ne Merkel mondja meg, kikkel éljünk együtt

A kormány áttekintette a Stratégiai Kabinettel a Magyarország ellen folyó, összesen huszonegy kötelezettségszegési eljárást, és ezekről megállapította, hogy „az Európai Bizottság azokat a lépéseinket támadja, amikor megpróbálunk a magyaroknak segíteni”. A korábbiakhoz képest újdonságként közölte, hogy a viták fókuszát ma már kimondottan gazdasági jellegű kérdések, illetve érdekellentétek adják. Az Európai Bizottság „folyamatosan támadja a rezsicsökkentést és a plázastopot”, valamint szeretné, ha megjelenhetnének Magyarországon a multinacionális gyógyszertár-hálózatok.

Gazdasági lépésekbe köt bele az Európai Bizottság

Napirenden van a magyar kiskereskedők részarányának a növelése, amivel kapcsolatban megnézik más európai országok szabályozását, és szeptember-október hónapban a Gazdasági Kabinettől várható egy intézkedési terv az Európai Bizottság által másutt legitimált szabályozások átültetésével. Az EB változtatás nélkül átengedte a központi dohányellátót, így Lázár véleménye szerint más területeken is felmerülhet az állami ellátó kérdése, például a gyógyszereknél, de később szóba kerülhet a nagykereskedelmi szintű központi alkoholellátó is.

Lázár szerint vannak ügyek, amelyekben nyert Magyarország – ezek közé sorolta a központi dohányellátó jóváhagyását, valamint több infrastrukturális beruházást –, és vannak nehéz, kérdéses ügyek is. „Földügyben támadás alatt állunk a külföldiek és a jogi személyek földszerzését, valamint a 300 hektár fölötti földszerzést kizáró rendelkezés miatt” – jelentette ki, felvázolva, hogy ha az Európai Bizottság álláspontja fog győzni ez ügyben, az azt jelenti majd, hogy akár több ezer, több tízezer hektárnyi magyar földet vásárolhatnak majd külföldi jogi személyek, cégek, például bankok. „Egyelőre nem kellett megnyitnunk a földpiacot, de könnyen lehet, hogy 2018-ban Magyarország-ellenes ítélet születik” – mondta, de jelezte, hogy ez ügyben vannak szövetségeseink, hiszen Litvánia, Lettország vagy Bulgária is hasonló cipőben jár. Ezzel kapcsolatban azt is tudatta a miniszter, hogy a három hektár alatti földterületek értékesítését, valamint a haszonbérletek kiadását folytatni akarja a kormány, de a nagyobb birtokokra vonatkozó árverések leállítását fogják javasolni az Országgyűlésnek.

A kormány népi felhatalmazást kér a harchoz kvótaügyben

Lázár János hangsúlyozta, hogy a déli határon felhúzott biztonsági zárról hiába híresztelte a sajtó, hogy az EB kötelezettségszegési eljárást indított miatta, ez nem igaz. Ugyanakkor „folyamatos nyomásgyakorlás alatt állunk, amire fontos válasz lesz a népszavazás” – mondta, hozzátéve, hogy azt nem pártügynek, hanem nemzeti ügynek tekintik. „Ha a magyar választópolgárok nem segítenek, akkor a kormánynak nincs ereje egyedül változtatni az Európai Bizottság kényszerbetelepítési döntésén. Reméljük, a választópolgárok felhatalmazást, erőt adnak a kormánynak ahhoz a harchoz, amelyet novemberben kell megvívnia az Európai Bizottsággal” – emelte ki a népszavazás tétjét a miniszter. Hangsúlyozta, hogy nem milliókról beszélünk, mert 100-150 ezer muszlim bevándorló már érdemben megváltoztatná Magyarország életét, a fideszes és a szocialista szavazók életét egyaránt. „A kvóta ellen szavazás nem egyenlő a Fideszre szavazással. Sok olyan baloldali szimpatizáns is van az országban, akik nem akarnak bevándorlást. A választó ne Orbán Viktoron és a Fideszen gondolkodjon, hanem saját magán és a nemzetén, hogy az ő életére milyen hatással lehet a bevándorlás!” – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, tiszteletben tartják az ellentétes véleményeket, de nem tudják elfogadni, ha valaki az ellen kampányol, hogy az emberek elmondják a véleményüket. „Aki távolmaradásra szólít fel, az gyáva politikus, mert a bojkott mögé bújik ahelyett, hogy elmondaná a véleményét. Tisztességesebb véleményt mondani, mint sunnyogni. (…) Soros György pénzéből az ő ideáit képviselő civil szervezetek próbálják befolyásolni a magyar emberek véleményét, a népszavazás eredményét, mert Soros szerint Európát a milliós nagyságrendű muzulmán betelepítés mentheti meg. A kormány szerint viszont a magyar társadalomnak nincs szüksége bevándorlásra, inkább a magyar családokat kell támogatni.”

„Tavaly még azt mondták, hogy nincs is migráció, két hete azt mondták, hogy nincs kvóta” – reagált Kovács Zoltán kormányszóvivő egy azt firtató kérdésre, hogy Angela Merkel nemrég kimondta, az nem fog menni, hogy az európai országok egy része nem akar muszlimokat befogadni. „Próbáljanak a bevándorlás támogatói Brüsszel azon részén élni, ahol 20% a bevándorlók aránya! A volt belga miniszterelnök nem ott lakik. Egész másként néz ki a bevándorlás azokról a helyekről, amelyeket nem érint, meg olyan városokból, amelyekben 20-30% a bevándorlók aránya, illetve arról a határról, ahol kerítést kellett felhúzni, hogy megakadályozzuk százezrek bejövetelét” – szögezte le Lázár János.

Vonzó vidéki megélhetési lehetőség lesz a határvédelemnél szolgálni

A migrációt is érinti a Simicskó István honvédelmi miniszter által előterjesztett, tízéves haderőfejlesztési program, valamint a rendőrség létszámnövelése új határvédelmi egységek felállításával. A haderőfejlesztésre jövőre 53 milliárdot szán a kormány, és ez eszközfejlesztést, valamint létszámemelést is jelent. Erről a PestiSrácok.hu kérdésére annyit mondott Lázár János, hogy akár több ezres létszámnövelés is lehet, de a honvédség egyelőre az előírt létszámát sem tölti ki, így a pontos számokról még nem született döntés. Ugyancsak a hadsereghez kötődő elhatározás, hogy a 2018-ban esedékes százéves évfordulóra fel akarják kutatni, és rendbe akarják hozni az első világháborúban elesett 650 ezer magyar katona sírját a korabeli frontterületeken, tehát Szerbiában, Galíciában, Olaszországban.

A rendőrség határvédelmi egységeinek felállítása mintegy háromezer fős létszámemelést fog kitenni, itt érettségi és egészségügyi alkalmasság lesz az elvárás, és féléves kiképzést kapnak az újoncok. „Ez nem fog azonnal menni, ha egy év alatt ezer jó rendőrt találunk, akkor már nagyot léptünk előre. Vidéken ez vonzó egzisztenciális lehetőség is lesz, mivel ezek az emberek sokat fognak dolgozni, de jól is fognak keresni” – jelentette ki Lázár, aki szerint főleg fiatalokra számítanak.

A tananyagból kivenni is kell, nemcsak beletenni

Az orvosképzést a magyar felsőoktatás legerősebb ágának nevezte Lázár János, amit a kormány tovább erősítene infrastrukturális és tananyagi szempontból is. Ennek érdekében létrehoznak egy orvosprofesszorokból és szakmai vezetőkből álló tanácsadó testületet, hogy társadalmi konszenzussal mehessenek végbe a fejlesztések. A népegészségügyi helyzetről viszont azt állapította meg a Miniszterelnökség vezetője, hogy az európai átlaghoz képest sok probléma látszik, ezzel kapcsolatban őszre ígért döntéseket és konkrét programokat.

Az oktatásügyben óriási szakmai vitákat jósolt Lázár. „Harminc-negyven éve kialakult tanrendek megváltoztatásáról van szó” – mondta, külön kiemelve hogy a nemzeti alaptanterv megváltoztatásának a célja, hogy csökkentse a gyerekek leterheltségét, miközben növeli a majdani versenyképességüket. „Mindenki meg tudja mondani, hogy csökkenjen a gyerekek terhelése, és hogy mit kéne tanítani, de azt senki nem mondja, hogy mi maradjon ki a tananyagból. Ezt szakértőknek kell alaposan megvizsgálniuk.” A szakképzésnél ugyancsak a rendszerszintű hibákat említette, mondván teljes egyetértés van a munkaadók és munkavállalók között arról, hogy a szakképzés nem veszi figyelembe a magyar gazdaság igényeit, nem követi a munkaerőpiaci igényeket. Lázár János felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a felsőoktatásba, hanem azon belül a pedagógusnak jelentkezők száma is nőtt, amit a pedagógus életpályamodell által megemelt fizetések hatásának tulajdonít. „Az a célunk, hogy minél több tehetséges gyerekből pedagógus legyen” – tette hozzá.

Több sportágat akarnak támogatni

A kormány áttekinti az összes járás sportinfrastruktúráját, a létesítmények számát, valamint egyeztetést indít 16 kiemelten támogatott sport-szakszövetséggel, hogy tisztázzák, mire van szükségük, és milyen segítséget adhat nekik a továbbiakban. Lázár János kérdésre válaszolva elmondta, fel sem merült a kiemelt sportágak körének csökkentése, egyik szakszövetség sem fog kiesni a támogatási rendszerből, ellenben növelni akarják az ide tartozó sportágak körét. A PestiSrácok.hu kérdésére hozzátette, hogy elsősorban olyan sportágakkal bővülhet a támogatottak csoportja, amelyek a következő olimpiától kezdve kerülnek be a játékok programjába.

Eörsi volt a legkisebb rossz

„A hármas metró felújításának kezdete nem a kormányon múlik, nincs finanszírozási akadálya – fogalmazott Lázár. – Ha nem támogatja az Európai Bizottság, akkor támogatni fogja a kormány, erre vállaltunk garanciát.” Ehhez kapcsolódóan a nemzeti buszgyártás újraindításáról beszélt, és arra kérte az önkormányzatokat, hogy a rövidtávon esedékes 1200 és hosszútávon esedékes 8000-12000 busz megvásárlására kiírandó közbeszerzéseken adjanak esélyt a magyar buszoknak.

A PestiSrácok.hu-n szerdán jelent meg, hogy a Kovács Béla ellen folyó nyomozás során olyan tanúvallomás került elő, amely a kémügyet is érintheti. Portálunk kérdésére Lázár János elmondta, hogy a kormányt nem érte megkeresés a hatóságok részéről az üggyel kapcsolatban, és nem is kíván foglalkozni a nyomozati szakaszban lévő üggyel.

Eörsi Mátyás jelölésének támogatása nagy port vert fel a közelmúltban, ezt most Lázár János azzal indokolta, hogy ő volt az egyetlen magyar jelölt. „Nem akarom elkeseríteni a pártosainkat, de a többi jelölt sokkal rosszabb a szempontunkból. Eörsi Mátyás volt a legkisebb rossz a jelöltek közül” – fogalmazott a miniszter.