"Magyarország érdeke, hogy ne ismétlődjön meg a tavalyi migráns áradat"
Szájer József Európai parlamenti képviselő és Bakondi György a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója foglalta össze a népvándorlás aktualitásait, illetve Brüsszelnek a követező betelepítési kvóta bevezetése érdekében már elkészült konkrét javaslatcsomagok részleteit. A Fidesz Balatonfüreden zajló évadnyitó frakcióülésén olyan azonnali döntéseket sürgető helyzeteket vitattak meg, mint a törökországi puccs óta bizonytalanná vált Európai Unió és Törökország közötti megállapodás és a szerb-magyar határ permanens nyomás alatt tartása.
- Azok, akik az elmúlt napokban állították, egyáltalán nincsenek még konkrét tervezetek, javaslatok az Európai Parlament előtt a kötelező betelepítési kvótáról ugyan azok, akik másfél évvel ezelőtt még azt mondták, hogy a migráció álprobléma, amit Fidesz talált ki. Az Európai Parlament előtt döntésre várnak az Európai Bizottság által már elfogadott konkrét javaslatokat tartalmazó csomagok. Ennek része egy olyan szétosztási mechanizmus, melyben nincs felső határ, és egy menedékkérőnként 250.000 eurós büntetés, melyet azoknak a tagországoknak kellene megfizetni, akik nem hajlandóak ebben részt venni - fogalmazott Szájer József.
Az EP képviselő dátum szerint sorolta azokat az egyes tanácsokban, vagy akár az Európai Bizottságban elfogadott javaslatokat, tervezeteket.
Az Európai Bizottság 2015 május 27-én terjesztette elő javaslatát 40.000 menedékkérő áthelyezéséről kötelező kvóta alapján, ez volt az első megkésett reakció a migrációs hullámra. Szeptember 9-én az Európai Bizottság elnöke bejelentette csomagját a kötelező betelepítési kvótáról, melyben már 120.000 menedékkérő szerepelt. A Belügyminisztériumi Tanács döntése ellen hazánk mellett több más ország is szavazott. Az Európai Parlament a kérdést rendkívüli sürgősségi eljárásban tárgyalta, a néppárti magyar képviselők nemmel szavaztak. A Bel- és Igazságügyi Tanács kötelező kvótát érintő döntése ellen a magyar kormány bírósághoz fordult, de nem csak hazánk nem hajtja végre az ebben foglaltakat, hanem olyan országok sem, melyek eredetileg támogatták az elképzelést. Április 6-án az Európai Bizottság a dublini rendszerek felülvizsgálatáról szóló csomagját mutatta be, mely újabb javaslatokat fogalmaz meg a menedékkérők elosztásával kapcsolatban. Május 4-én vált ismertté az első migrációs csomagjának és a dublini rendszerek felülvizsgálatának egyesített változata, ebben már automatikus elosztás szerepel felső határ nélkül.
- Egy arról szól, hogy ha egy ország menedékkérőket fogad, és elér egy bizonyos határt, az kötelező kvótaként jelenik meg más európai országokban. Magyarország esetében évi 17.500 menedékkérőről van szó most, de nincs felső határ, egy kötelező szétosztási mechanizmus alapján történne az elosztás. Azok az országok pedig, amelyek nem hajlandóak ebben részt venni, azoknak menedékkérőnként 250.000 euró büntetést kellene befizetni az Európai Parlament kasszájába. Nem csak ez a javaslatcsomag vár már csak az EP döntésére, hanem például a családegyesítés egyszerűsítésére vonatkozó javaslatok is - mely megtöbbszörözheti azoknak a menedékkérőknek a számát, akiket kötelezően kellene befogadni a tagállamoknak - fejtette ki Szájer József.
Bakondi György a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója azt mondta, olyan jelenségek veszélyeztetik Európa belbiztonsági helyzetét, amelyekre még soha nem volt példa. Nyugaton a Brexit érinti rosszul az EU biztonsága érdekében tett erőfeszítéseket, keleten az Ukrajnában zajló polgárháború, az ezzel összefüggő energiaellátás komplex köre okoz problémát, az illegális migrációban pedig megjelentek az új útvonalak.
Líbiából és egy kisebb ágon Egyiptomból többségében fekete afrikai bevándorlók érkeznek, csónakokon, naponta 3000-4000 ember vág neki a nehéz és bizonytalan útnak Olaszország felé. Ők maguk értesítik partközelben az olasz partiőrséget, megvárják, hogy kimentsék őket és azt hiszik, hogy ez egyenlő a menedékjoggal.
- Olaszországban az év végéig elérheti a 200.000-et az illegális bevándorlók száma. Már megkezdődött a felfelé mozgásuk, Franciaország és Svájc felé. A migrációs helyzet itt addig tart, míg a tenger hajózható lesz.Líbiában ráadásul nincs olyan kormány, politikai erő, mellyel az unió olyan megállapodást köthetne mint Törökországgal - fogalmazott Bakondi György.
Hozzátette, hogy Törökországban a puccs óta bizonytalanná vált a megegyezés, miszerint vízummentességért és anyagi támogatásért cserébe visszafogják a Törökországból érkező migrációt. Ez alatt a rövid idő alatt hetente megduplázódik azon migránsok száma, akik görög szigetekre érkeznek. Görögország telítődött, jelenleg 100.000 felett lehet ott az illegális bevándorlók száma, ebből 60.000 a regisztrált. Görögországból Bulgárián át, illetve már újabb útvonalon is Szerbiába érkeznek a menekültek. Szerbia ezért is kezdte meg határai védelmét rendőri, katonai és csendőri erőkkel.
- Nekünk is komoly erőfeszítéseket kell tennünk, ugyanis permanens nyomás alatt tartják a szerb-magyar határt. Már tapogatózó mozgások kezdődtek Szerbián át Romániába és úgy Magyarország felé. Ha az EU és Törökország megállapodása hatályon kívül helyeződik, biztos, hogy újra elindul az a migráns áradat, amit a tavalyi évet is jellemezte. Akár már ősszel komoly mozgások indulhatnak el - jelentette ki Bakondi György.
Már kormányzati döntés született a rendőrség megerősítése 3000 határvadásszal, újabb kerítés és manőver út építéséről és a technikai felszerelések bővítéséről a szerb-magyar határon.
Képek: Mészáros Péter
