A 2006-os rendőrterror fő felelőse kétség kívül Gyurcsány, aki a bíróságon is hamisan tanúzott

"Helyreigazítás: A 2016. október 23. napján megjelent „A 2006-os rendőrterror fő felelőse kétség kívül Gyurcsány, aki a bíróságon is hamisan tanúzott” című cikk címében azt a valótlan tényt állítottuk, hogy Gyurcsány Ferenc a bíróságon hamisan tanúzott.”

Tíz éve annak, hogy az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján a fővárosi Astoriánál a Fidesz ünnepi tömeggyűlést szervezett.A megemlékezés végeztével, az onnan hazafelé igyekvő békés civilekre a rendőrség lovasrohama rászorította az őszödi beszéd miatt - az MSZP frakció által miniszterelnöki székében megerősített - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását immár szeptember 17-e óta hiába követelő tüntetőket, s a rendőrség az egybepréselt tömeget egyként kezelve kezdett az oszlatásukba. Ma már tény, hogy aránytalan mértékben, szükségtelenül és törvénysértően alkalmaztak erőszakot a rendőrök. A diktatúrákat idéző megfélemlítő akciónak 167 sérültje volt (köztük 17 rendőr és 5 külföldi), 33-an szorultak kórházi kezelésre. Gumilövedékek miatt fél szemére megvakult a tüntetések két résztvevője is. Hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, mivel a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőrök többségét nem lehetett azonosítani, csupán hatuk ellen emeltek vádat 2007 áprilisáig.

Gyurcsány maga vallotta be, hogy utasításokat adott

Fordulat a 2006-os ügyekben a 2010-es kormányváltás után történt, amikor maga Orbán Viktor miniszterelnök tett ígéretet arra, hogy kivizsgálják a történteket. Ez azért sem volt meglepő, mivel a miniszterelnök még ellenzéki vezérként egy televíziós interjúban is arról beszélt, hogy a rendőrség 2006. október 23-án politikai nyomásra és utasításra hajtott végre saját polgáraival szemben brutális rendőri akciókat. Az interjúban hangsúlyozta, hogy ismeri az akkori rendőri vezetőket és tudja, hogy ezek a rendőrök politikai bátorítás, hátország nélkül soha nem tettek volna olyat Magyarország polgáraival szemben, mint amit tettek. Orbán Viktor kiemelte még, hogy amikor szeptemberben „a Magyar Televízió épületénél zajlottak azok a brutális jelenetek”, akkor maga Gyurcsány jelentette be, hogy ő egyébként telefonon végig kapcsolatban volt a rendőrséggel és utasításokat adott. Miért lett volna ez másképpen október 23-án? – tette fel a kérdést a magyar miniszterelnök.

A tárgyaláson Gergényiéket pajzsolta

A Központi Nyomozó Főügyészséga kormányváltás után indított a 2006-os őszi események miatt nyomozást, melynek eredményeként Bene László volt országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt, Dobozi József, a Rendészeti és Biztonsági Szolgálat (REBISZ) volt parancsnokát és Mittó Gábort, a Szabadság tér helyszíni vezetőjét, valamint 14 társukat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolták meg, azaz a tíz évvel ezelőtti gyalázatért, szemkilövetésekért, a viperákért, az azonosítószám mellőzéséért nem kell felelniük. Gergényiék egyébként megrovással megúszták az első fokú büntetőpert. A rendőrtábornokok perében tanúként egyébként magát a bukott miniszterelnököt is meghallgatták.Gyurcsány ártatlannak nevezte a 2006-os őszi események kapcsán megvádolt rendőri vezetőket, önmaga szerepét pedig természetesen igyekezett kisebbíteni. Persze a volt kormányfő rendőrterrorral kapcsolatos korábbi nyilatkozatait ismerve, ezen cseppet sem kell meglepődni. A DK jelenlegi elnöke, aki a 2006 őszi események során, saját nyilatkozata szerint több alkalommal is közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel, olyan kijelentést is tett, hogy a rendőrök maximum hibákat, de nem törvénysértéseket követtek el 2006 őszén.

Terrorvád a bukott miniszterelnökkel szemben

A főügyészség vádjával szemben sokkal súlyosabb megállapításokat tett Balsai István volt miniszterelnöki megbízott, aki szerint a rendőri vezetők nem szakmai tévedésből, hanem legfelsőbb politikai utasítás alapján cselekedtek 2006 őszén. Balsai jelentése szerint szükségszerű lett volna vizsgálni Gyurcsány Ferenc politikai és jogi felelősségét is. A jelenlegi alkotmánybíró által fémjelzett jelentés ugyanis kiemelte, Gyurcsány Ferencnél felvetődhetett a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.” Balsai magyarázatul hozzátette: „A törvényi szabályozásra figyelemmel a terrorcselekménynek nem csak a külföldi sajtóhírekből és mozifilmekből a közvélemény által is ismertebb cselekmény minősülhet, hanem hatályos büntetőjogunk szerint a lakosság megfélemlítése is, amennyiben az erőszakkal párosul.” A volt miniszterelnöki megbízott szerint „ami 2006. október 23-án történt Budapest belvárosában, az alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére, ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a tévénézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet.” A jelentés hangsúlyozta, megalapozottan feltehető, hogy az október 23-i tömegoszlatást vezető rendőri vezetők “nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva annak a tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák“. A Balsai-jelentést az országgyűlés alkotmányügyi, emberi jogi, valamint rendészeti bizottsága is megtárgyalta, a parlament pedig 2012 márciusában 279 igen szavazattal 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

A parancs kiadására Gyurcsánynak volt lehetősége

A Balsai munkáját segítő Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök 2011 októberében terrorcselekmény miatt feljelentést is tett Gyurcsány és a politikai-rendőri vezetés ellen, azonban az ügyészség végül nem indított nyomozást. A nyugalmazott tanácsvezető bíró korábban portálunknak azt nyilatkozta, hogy már 2007-ben is tett feljelentést Gyurcsány Ferenc ellen, de a Központi Nyomozó Főügyészség azt a beadványát is visszadobta. Pedig szerinte az ellenzéki tüntetés szétverését a rendőri vezetés politikai háttértámogatás, utasítás nélkül nem merte volna meglépni. A parancs kiadására pedig egyedül Gyurcsánynak volt lehetősége – emelte ki a nyugalmazott bíró.

Címlapfotó: origo.hu