Pesti Srácok

Dózsa László: '56-ért érdemes lett volna meghalni (VIDEÓ)

Megtelt a Pesti Srácok Emlékpark rendezvénysátora az október 23-i díszünnepségre, ahol az állandó kiállítás mellett filmvetítéssel, közös gyertyagyújtással, díszlövéssel emlékezhettek meg a látogatók az ’56-os forradalom és szabadságharc ismert és ismeretlen hőseiről.

Az emlékpark vasárnap egy valódi hőst, Dózsa László színművészt, '56-os forradalmárt látta vendégül, ugyanis késő délután a látogatók egy exkluzív vetítésen Stefka István Nem vallott, eltemetve… című kreatív dokumentumfilmjét nézhették meg, amely a szabadságharcos kalandos életét vitte vászonra. A mozi után a hagyományőrzők díszlövéssel tisztelegtek a harcok hősi halottai előtt, a vendégek pedig Dózsa Lászlóval együtt a barikádoknál gyújtott mécsesekkel mondhattak köszönetet az ismert és ismeretlen forradalmároknak. Az estét egy különleges koncert zárta, ugyanis az ’56-os forradalomnak emléket állítva Both Miklós közreműködésével a Ferenczi György és a Rackajam Gérecz Attila, a 20. századi forradalmi költő szerzeményeit feldolgozó albumával készült a koncertre.

A Pesti Srácok Emlékpark november 4-ig várja az érdeklődőket keddtől vasárnapig 09:00- 19:30 között. A szervezők továbbra is várják iskolás csoportok jelentkezését rendhagyó történelemórákra az [email protected] címen.

A videót készítette: Tihanyi Rita, Kerekes András és Szabó Fruzsina Anna

PestiSracok facebook image

Fotó: Horváth Péter Gyula- PS

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.