Pesti Srácok

Orosz történészek álltak ki a magyarok mellet 1956 miatt

Orosz történészek álltak ki a magyarok mellet 1956 miatt

Egyre több orosz történész ítéli el az 1956-os magyar szabadságharc szovjet eltiprását – mondta Horváth Attila jogtörténész a Karc FM Paláver című műsorában. A szakemberrel Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója beszélgetett. Az apropó az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója mellett egy hihetetlennek tűnő, Horváth Attila részvételével zajló moszkvai esemény volt, miszerint az orosz fővárosban 1956 alkalmából tartottak emlékkonferenciát.

Soha nem gondolta volna, hogy egyszer Moszkvában tart majd előadást 1956-ról – mondta a műsor elején Horváth Attila. A jogtörténész is furának titulálta, hogy 1956-os Emlékkonferenciát tartottak egy moszkvai gulág múzeumban. A meghívott orosz és magyar történészek nagyon sok kérdésről konszenzussal beszéltek. Egy érdekes előadásról is beszámolt, amelyen kiderült, több mint 100 orosz állampolgárt ítéltek el 1956-ban azért, mert annak ellenére is kiálltak a magyarok mellett, hogy milyen agymosó propagandát alkalmaztak akkoriban a szovjetek. Hozzátette azt is, komoly feladat lenne, ha magyar történészek kutathatnának az orosz levéltárban, hiszen arról, hogy mennyi orosz állt át magyar oldalra 1956-ban, viszonylag még keveset tudni.

Horváth Attila
Horváth Attila szerint még bátornak kell lenni ahhoz, hogy az oroszok ne ellenforradalomként beszéljenek 1956-ról.

Horváth Attila megemlítette, hogy egyes orosz történészek egyértelműen elítélik a magyar szabadságharc eltiprását, a szovjet beavatkozást és erős kritikával illetik a múltat. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni – emeli ki – hogy Oroszország hatalmas birodalom, ahol továbbra is milliók éltetik Sztálint és Lenint.

PestiSracok facebook image

Véleménye szerint a közös deklarációk és a teátrális megnyilvánulások helyett arra lenne szükség, hogy a magyar és orosz kutatók közösen tárják föl az igazságot, a két társadalom pedig együtt dolgozza föl a múltat.

Fotó: Fortepan

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.