Célt értek az RTL fontos emberei, az Európai Bizottság a reklámadó visszavonására utasította a magyar kormányt
A magyarországi reklámadó visszavonására kötelezi Magyarországot az Európai Bizottság, mert a testület szerint a teher sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, miután annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak. Az uniós bírálat ellenére a magyar kormány elkötelezett a reklámadó szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az "innovatív magyar kezdeményezést", amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az Európai Bizottság állásfoglalásának megjelenése után. Ismert, a reklámadó miatt a magyar kormányt az RTL-csoport panaszolta be az Európai Bizottságnál.
Még a módosított magyar reklámadó sem tetszik az Európai Bizottságnak, amely ma arra utasította a kormányt, hogy törölje el, vonja vissza a terhet. A bizottság mai közleményében azt írta, a magyar reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, miután annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak. A bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot és megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság határozata arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon. A bizottsági vizsgálat azt állapította meg, hogy az egyetlen adókulcsra épülő adórendszerekben a kisebb vállalatok minden esetben kevesebb adót fizetnek nagyobb versenytársaiknál, mivel kevesebb reklámbevétellel rendelkeznek. A törvényben szereplő progresszív adómértékek miatt azonban az alacsony reklámbevételű vállalatok - még reklámbevételük arányához képest is - lényegesen kevesebb reklámadó fizetésére voltak kötelesek, mint a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok. Ez tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek versenytársaikkal szemben - jelentették ki.
Az uniós bizottság vizsgálata ezenfelül megállapította, hogy a törvény elhatárolt veszteségek levonásának lehetőségére vonatkozó rendelkezése szintén indokolatlan előnyben részesített egyes vállalatokat. Ezt a lehetőséget azokra a cégekre korlátozták, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek. A közlemény szerint ez a gyakorlat is tisztességtelen gazdasági előnyt biztosít ezeknek a vállalatoknak hatékonyabb versenytársaikkal szemben. A bizottság kimondta azt is, hogy a 2015 júliusa óta hatályos, uniós kérésre módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el az aggályokat. A módosított rendszer ugyanis lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a módosított szabályozás visszamenőleges alkalmazását választják-e, valamint fenntartja az árbevételen alapuló progresszív adókulcsokat (0 százalék és 5,3 százalék) - jelentették ki.
A bizottság aláhúzta, Magyarországnak joga van arra, hogy saját adózási szabályait, illetve az adók és illetékek célját maga határozza meg, ugyanakkor az adórendszernek összhangban kell állania az uniós joggal, így az állami támogatási szabályokkal, és indokolatlanul nem részesíthet előnyben egyes vállalatokat másokkal szemben. A módosított reklámadóról szóló törvény szerint nulla százalék a teher mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, e feletti rész után pedig valamennyi adóalanynak 5,3 százalékos adót kell fizetnie.
Az uniós bírálat ellenére a magyar kormány elkötelezett a reklámadó szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az "innovatív magyar kezdeményezést", amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel az Európai Bizottság állásfoglalásának megjelenése után. A tárca szerint a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük - áll a közleményben. Hozzátették, így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, nem eredményezhet állami támogatást, és mindezt az Európai Bíróság több releváns ítélete is alátámasztja.
A bizottság döntése nemcsak a tagállami adószuverenitást és uniós jogot sérti, hanem diszkriminatív is Magyarországgal szemben, a brüsszeli testület ugyanis nem kifogásol olyan tagállami reklám-adószabályozást, amely különbséget tesz a különféle reklám-közzétételi módok adóztatása között - hangsúlyozták. Magyarország még Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól - szögezték le.
"A magyar kormány nem hagyja, hogy a reklámozási tevékenységből jelentős bevételre szert tevő, digitális világcégek - az államkasszát megkárosítva - kivonják magukat a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól" - hangsúlyozták.
Ismert, a reklámadó miatt a magyar kormányt az RTL-csoport panaszolta be az Európai Bizottságnál. A német társaság "feljelentése" pedig könnyen célt érhetett, ha felidézzük, hogy milyen komoly befolyású személyekkel került szembe a kormány. Emlékezetes, Elizabeth Mohn, az RTL-t birtokló Bertelsmann-csoport örököse Angela Merkel barátnője, Martin Selmayr, a médiacég korábbi alelnöke pedig nem mellesleg Jean-Claude Juncker korábbi kampányfőnöke, és akkor még nem is beszéltünk Elmar Brokról, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökéről, aki korábban a cég alkalmazottja volt...
Megírtuk azt is, az RTL hajlandó lett volna visszavonni az Európai Bizottságnál tett panaszát, ha a parlament módosítja a reklámadótörvényt, s megszünteti az RTL Klub diszkriminációját, de az RTL Klub híradójának kormánykritikus hangnemét még akkor is megtartják.
A vezető képen Martin Selmayr és korábbi főnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke látható. Fotó: rp-online.de
