Csak két évet kapott a korrupcióval vádolt NAV-os alezredes
Két év börtönre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék azt a volt NAV-os bűnügyi osztályvezetőt, aki a vád szerint kenőpénzért elintézte a vagyonosabb adósoknak, hogy ne induljon büntetőeljárás velük szemben. Tizenhét társából három felfüggesztett börtönt kapott, a többieket, köztük a milliárdos áfacsalással összefüggésbe hozott, jelenleg is szökésben lévő F. Attilát pedig felmentették.
Az vád szerint az alezredes a központi adatbázisból választotta ki azokat, akik nagyobb vagyonnal rendelkeztek, és büntetőeljárás megindítása esetén akár előzetes letartóztatásba is kerülhettek volna. A Fővárosi Törvényszék Mikó Gergely vezette tanácsa pénteken kihirdetett ítéletének indoklása szerint azonban a Budapesti Nyomozó Ügyészség nem tárt a bírói tanács elé olyan bizonyítékokat, melyek alapján a vádlottak felelőssége megállapítható lett volna, ezért a tizennyolc vádlott többségét bizonyítottság hiányában felmentették.
Két évvel megúszta a NAV-os osztályvezető
Bűnösnek a NAV korábbi bűnügyi osztályvezetőjét, T. Zoltán alezredest, az elsőrendű vádlottat minősített adattal visszaélés, négyrendbeli hivatali vesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt mondta ki első fokon a Fővárosi Törvényszék. A másodrendű vádlottat, aki az ügyfelekkel tartotta a kapcsolatot hivatali vesztegetés elfogadásában, befolyással üzérkedésben és hivatali visszaélésben találták bűnösnek, halmazati büntetésül két év börtönt kapott, ennek végrehajtását azonban négy év próbaidőre felfüggesztették. Rajtuk kívül még két vádlott kapott két év felfüggesztett börtönbüntetést. A bíróság a többi vádlottat felmentette a vesztegetés miatt emelt vád alól. A felmentést minden esetben a bizonyítékok hiánya eredményezte. A további tizenhárom vádlottal szemben több vádpontban emeltek vádat, többnyire azért, mert egyes nyomozások vagy büntetőeljárások során közvetítőkön keresztül az elsőrendű vádlotthoz fordultak információért vagy segítségért, amelyért cserébe anyagi ellenszolgáltatást kínáltak vagy nyújtottak. A bíróság által megállapított történeti tényállás minden pontban eltért a vádirati tényállástól - hangsúlyozta a Mikó Gergely.
Szinte semmilyen bizonyíték nem volt az ügyészség kezében
Az ügyben eljáró bírói tanács feladatát nehezítette, hogy egy kivételével a vádlottak nem tettek vallomást, az ügyészség pedig „rendkívül szűk körben ajánlott fel bizonyítékokat”, szinte kizárólag lehallgatási anyagokat. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a vádlottak bűnösségét az ügyésznek kell bizonyítania, a bíróság hivatalból nem köteles beszerezni azokat a bizonyítékokat, amelyek a bűnösségre mutatnak. Az eljáró bíró azt is elmondta, hogy a nyomozó hatóság nem törvényesen jutott a feljelentés után folytatott titkos információgyűjtés (telefon- és helyiséglehallgatás, illetve helyiségek titkos átkutatása) anyagához, amelyet ezért a bíróság nem vett figyelembe bizonyítékként. Portálunk megkérdezte az egyik felmentett vádlott védőjét, Dezső Antalt arról, hogy ilyen súlyú ügyben hogyan születhettek ennyire enyhe, főképp felmentő ítéletek. Mint azt az ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak kifejtette:
„Amit mindenképpen érdemes megemlíteni, a hatóság kizárólag a titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre támaszkodott, és nem szerzett be olyan bizonyítékokat, amik megállhatták volna a helyüket. Miután nem szabályosan szerezték be ezeket a bizonyítékokat, magyarán a lehallgatás nagy része nem volt szabályos és nem lehetett figyelembe venni, nem maradt semmilyen más bizonyíték. Ez egy jó tanulság arra, hogy a nyomozó hatóságnak mindig, minden körülmények között maradéktalanul be kell tartania a büntetőeljárás szabályait.
Dezső Antal álláspontja szerint a nyomozó hatóság tévedése másodfokon sem lesz orvosolható, hangsúlyozva, hogy emellett nagyon sok eljárásjogi hibát is elkövetett az ügyészség.
Mivel az elítélt négy vádlott, illetve az ügyész is fellebbezést jelentett be, a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
Fotó: alfahir.hu
