Pesti Srácok

Tarsoly Orbán Viktorra tolná a Quaestor-botrányt

Tarsoly Orbán Viktorra tolná a Quaestor-botrányt

Tarsoly Csaba, a bedőlt Quaestor-csoport vezére nem követett el bűncselekményt, az ügyészség pedig koncepciós pert indított ellene - legalábbis ez olvasható ki a Magyar Narancsnak adott interjújából. Tarsoly lényegében azt állítja, hogy szinte a teljes vádirat, illetve a nyomozati anyag alapján írott cikkek koholmányok, amikben hazugságokat állítanak róla és a cégéről. Azt mondja: sem a fiktív kötvénykibocsátás, sem az ügyfélvagyon ellopása nem történt meg.

Tarsoly Csaba az interjúban keményen bírálta Orbán Viktort, azt mondja, a miniszterelnök Kossuth rádiós interjúja miatt indult az igazán nagy ügyfélroham.

- vélekedett a brókercégeket kockázatosnak minősítő nyilatkozatról.

PestiSracok facebook image

A botrány első számú vádlottja amellett, hogy ártatlanságát hangsúlyozta, nem felejtette el megemlíteni a baloldaliak legújabb vesszőparipájaként megjelenő Ghaith Pharaon nevét sem. Tarsoly róla a Duna City projekt kapcsán beszélt, aminek megvalósulásához a Questor külső befektetőket keresett, ebben pedig állítása szerint a külügy segített neki, és összehoztak egy találkozót Ghaith Pharaonnal. A gigabiznisz pedig azért hiúsult meg, mert nem sokkal később a Questor bedőlt. Tarsoly az interjúban hangsúlyozta, hogy ő már régóta nem vett részt a Quaestor operatív ügyeiben, így persze azt is tagadja, hogy az ő utasítására hozták volna létre a T2 Technikai számlát, aminek az ügyészség szerint kulcsszerepe volt a csalásokban. Kiemelte: azért nem szólt a hatóságoknak, mert próbálta "megóvni ezeket a huszonéves embereket attól a helyzettől, amiben ő van most".

Szerinte minden rendben ment a Quaestornál...

Tarsoly Csaba a feltárt csalások ellenére tagadja bűnösségét és ártatlanságát hangsúlyozza, a felügyelet vizsgálatai szerinte mindig rendben találták a Quaestor ügyeit. Az ügy első számú vádlottja arról is beszélt, hogy nem próbált meg eltűnni a felelősségre vonás elől, sőt, ő a cég megmentésén fáradozott. Merthogy a Quaestor szerinte menthető lett volna, amennyiben nem engedik meg azt, hogy megvásárolja a Hungáriát, ezzel elkerülve a piaci pánik továbbgyűrűzését. Úgy véli, állami segítséggel a Quaestor sem dől be, csakúgy, ahogy a 2008-as válságot is átélték a bankok. Tarsoly szerint még Orgován Béla, a "börtönviselt ex-közmunkás" pozícióba helyezését egy "reorganizációs tanácsadó" ajánlotta Tarsoly figyelmébe, aki saját bevallása szerint is nagyot hibázott akkor, amikor nem nézett utána ki ez az ember. A Quaestor-vezér részletesen beszélt a bukást megelőző napokról is. Állítja, ő semmiféle iratmegsemmisítésre nem adott utasítást senkinek, ha mégis történt ilyen, azt a munkatársak "saját kútfőből" határozták el. Aláhúzza: a csődöt kizárólag a Buda-Cash és a Hungária körüli botrány miatti pánik, majd az erre való miniszterelnöki ráerősítés okozta, nem pedig az, hogy az ügyfélvagyon jelentős részét ellopták. Szóba kerültek az utolsó pillanatos pénzkivételek is, amelyekről állítja, ő nem javasolta egyetlen ismerősének sem, hogy így járjon el; sőt, rokonainak, barátainak is ragadtak bent tízmilliói. A legpikánsabb részről, az MNKH 3,8 milliárdjáról nem kívánt beszélni, ezt majd csak a bíróságon teszi meg.

Quaestor - Megkezdődött az ügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Tarsoly Csaba a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. július 12-én. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. Fotó: Horváth Péter Gyula
Tarsoly állítja, nem követett el bűncselekményt Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A megfelelő helyről kapott ígéretet

A volt Quaestor-vezér azt sem felejtette el hangsúlyozni a Magyar Narancsnak, milyen rossz anyagi helyzetben van és hogy 2005-ben vett magának utoljára autót, amit a válságkor aztán el kellett adnia. Hozzátette: külföldi bankszámlái sincsenek és a pénzt nem mentette ki a cégcsoportból. Tarsoly szerint az 1,2 milliárd forintnyi készpénzt sem ő vette fel egy bankfiókból, amivel őt vádolják. Azt mondja: a bizonyítási eljárásban hamis információk szerepelnek, valójában ennek az összegnek a töredékét sem vette ki, amit pedig mégis, azt a győri focicsapatra fordította. Mint mondja, "a központban kicsit mostohán kezelték a futballt, nem szívesen utaltak oda", ezért néha készpénzben vitt le pénzt, de az is előfordult, hogy a focisták elmaradozó bérét is ebből rendezte. Állítása szerint egyébként két nappal a bukás előtt kapott egy ígéretet "a megfelelő helyről", ami szerint ha elmegy Windisch László MNB-alelnökhöz és bevall neki mindent, megmenthetik a Quaestort. Windisch nem akarta jegyzőkönyveztetni a vallomást, végül csak az ő kérésére tették meg mégis. Ennek ellentmond Windisch tanúvallomása, aki ennek ellenkezőjét állítja. Tarsoly az interjúban azt is megfogalmazta kérdésként, hogy miért nem rakták be az összes Quaestor-társaságot egy központi felszámolócégbe, majd az interjú legvégén a pórul járt ügyfeleknek is üzent és sokadjára is bocsánatot kért minden károsulttól.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.