"Az amerikai külügy hazánknak címzett kioktatása a döglődő oroszlán utolsó morgása volt"
Kerekasztal-beszélgetésekre a potyakávéért jár az ember, hiszen legtöbbször pont olyan, mint mikor egy tévéműsorban találkoznak a főszereplők, csak a moderátor felkészültebb és kevesebb a smink rajtuk. Meg persze azért, hogy kopott zakós újságírókat nézegessen, amint azok jól öltözött politikusokkal társalognak negédesen, mutatva, hogy bizony a negyedik hatalmi ág ellenőrző szerepének atyai szigora is enyhülhet néha. Most se volt ez másképpen, nem is azért mentünk el a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által rendezett Emberi jogok, integráció, migráció című pódiumbeszélgetésre, hogy valami újat halljunk az idei év legnagyobb slágertémájáról. Még akkor is, ha a dátum közelsége miatt az emberi jogokkal adtak némi fűszert a mára csak az aprólékleves rántott hússal menühöz mérhető izgalmakhoz.
AMBRÓZY ÁRON-DEZSE BALÁZS - PESTISRÁCOK.HU
Meglepetés most sem ért minket, a Schiffer András, Gulyás Gergely, Fodor Gábor tandem gyorsan beleálltak a nekik ásott lövészárkokba, majd kósza, kivárásra játszó lövöldözésekbe kezdtek. Fél-egy évvel ezelőtt még minimum kézitusára, de legalábbis arcba locsolt pohár vízre számíthattunk volna – jogosan. A „politikailag érvényes” népszavazás, a majdnem sikerült alkotmánymódosítás, de legfőképpen a balkáni útvonal elterelése és a német wilkommenskultur pezsgésének (ideiglenes) lecsengése után mindez majdhogynem baráti beszélgetéssé vált. A nézetkülönbségek ellenére.
Mert azok voltak, noha jórészt nem a kormány-ellenzék ellentétpárra felfűzve, hanem a liberális – nem liberálisra. Schiffer a rövid, kötelező ujjgyakorlatként előadott sajtószabadságos kritika után Gulyással párban ment neki Fodor Gábornak, akinek felkészültsége és mondanivalója tartalmi szintje miniszteri pályafutásának legdicsőségesebb napjait idézte.
Emberi jog-e a szabad népvándorlás?
A világ megváltozott, globalizálódott, új kihívásokkal kell szembe néznünk – ez lehet a politikusok tízmilliószoros napja, annyiszor vezetik fel vele mondanivalójukat. A 20. században megalkotott emberi jogi egyezmények nem lehetnek érvényesek a jelenben, hiszen egy másik világ viszonyaira gyártották, a totalitárius diktatúrákkal pettyezett európai valóságra. Nem arra, hogy Afrika közepéről induljanak el milliók a jobb élet reményében. Meg egyébként is, a mindenkit – nemre, származásra, stb. – egyformán megillető méltóság azt jelenti, hogy joga van boldogulni saját szülőföldjén.
Elnyomó, vagy garanciális állam?
A világ megváltozott, globalizálódott, új kihívásokkal kell szembenéznünk, ha nem említettük volna még. Az emberi jogokat már nem az állammal szemben kell kikényszeríteni, hanem az állam kényszeríti ki a polgárai védelmében a gazdasági konglomerátumokkal és a korszellem hozta jelenségekkel szemben. Fodor Gábor ekkor nagyon csóválta a fejét, de nem tudta megmagyarázni az okát.
Egyesült Államok a világ élő lelkiismerete?
A világ megváltozott, globalizálódott, új kihívásokkal kell szembe néznünk, tehát jó, ha Amerika figyel, Amerika megint, Amerika jelzi, ha nem érvényesülnek megfelelően a fékek és ellensúlyok. Fodor Gábor szerint ez így van jól, valakinek csak meg kell tanítania a bárgyú közép-európai államokat a késsel-villával való étkezésre. De Fodor Gábor szerint az is tökéletes, ha Amerika azt kéri számon a kormányzattól, ha a fék és ellensúly nem megfelelően döntött, tehát nyugodtan szólítson fel bármilyen kormányzatot arra, hogy avatkozzon be a független bíróságok működésébe, nehogy 10 évekre ítéljenek rendőrökre támadó határsértőket. Fodor Gábor szerint erre azért is joga van Amerikának, mert az ítéletet egy Brüsszelben is vitatott törvény alapján hozta a sajnos független bíróság. Fodor Gábor egyszerre felelt meg ebben az etapban a tőle mindig elvárható felületességnek és a liberálisokkal szembeni azon előítéleteknek, amelyek szerint ők szívesebben képviselnek idegen érdekeket, mint a magyart, valamint felettébb rajonganak a Tamás bátyja szerepért.
Schiffer szerint viszont baj, hogy az Egyesült Államok állandóan figyel, mert ez nem az emberi jogokért való aggódást jelenti, hanem konkrét megfigyelést és lehallgatást. Az ítéletet meg nem a határsáv kijelöléséről szóló jogszabály, hanem a 2001-es terrorizmus ellenes törvénycsomag (magyarországi leágazása) alapján hozták, amiért Bushnak, aki ezt az őrületet elindította, rég Hágában kellene csücsülnie. Amerikának amúgy sincs joga beleszólni független, szuverén államok ügyeibe, amíg nem számolják fel a guantanamói bázist, amíg van halálbüntetés, amíg tűzparancs van érvényben a mexikói határon. Ez a külügyi kioktatás csak egy döglődő oroszlán utolsó morgása volt – tett hozzá Gulyás Gergely, utalva a hamarosan távozó demokrata adminisztrációra, amit hálás fészkelődéssel díjazott az úri közönség.
Ezt mi végszónak is tökéletesnek tartottuk és noha még folytatták, mi átmentünk egy kiállítás megnyitójára, ahol nemcsak potyakávé, hanem szendvics és pezsgő is volt.
