A parlamentben is szóba került a tizenkét évvel ezelőtti népszavazás

Ma sem kímélték egymást a parlamenti képviselők az Országházban, ahol többek között a magyar gazdaság, az oktatás és az egészségügy helyzetéről, Bayer Zsolt kitűntetéséről, és az Ásotthalmi burka-tilalomról is szó esett.

Akkor sem, ha a maga haverja

Bocsánatkérésre szólította fel az MSZP-s Harangozó Tamás Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli minisztert, amiért jelölése nyomán terjesztették Bayer Zsolt publicistát a magyar érdemrend lovagkereszt kitüntetésre. Semjén Zsolt válaszában elmondta, Bayer a Gulág rabtelepein fogvatartottakkal való érzelmi azonosulásért, és az erdélyi magyarság életének hiteles bemutatásáért kapta a díjat, szerencsétlen mondataiért pedig bocsánatot kért. Hozzátette,

szögezte le. Harangozó Tamás viszonválaszában emelt hangon jelentette ki, hogy egyetlen „gyűlölködő, antiszemita, cigányellenes vagy éppen a katolikus pápát ócsároló" embert sem lehet a nemzet nevében közös kitüntetésre terjeszteni, „akkor sem, ha a maga haverja". Szerinte bocsánatkérés nélkül Semjén Zsolt az ország és a kereszténydemokrácia szégyene. Semjén Zsolt erre szintén emelt hangon azt felelte, a szocialistáknak, mint jogutód pártnak a Gulág 60. évfordulóján mérsékeltebben és nagyobb empátiával kellene viselkednie azok iránt, akik az elődjük eszmerendszere miatt jutottak oda. Emlékeztetett 2004. december 5-ére is, ami „az önök pártjának a hazaárulásának és nemzetárulásának a napja", ezért az MSZP-nek ezen a napon a legnagyobb csöndben és szégyenben kellene lennie.

Magyarország, akár a jéghegynek ütközött és elsüllyedt Titanic

Tóth Bertalan (MSZP) a jéghegynek ütközött és elsüllyedt Titanichoz hasonlította Magyarországot és a kormány politikáját. Szerinte a miniszterelnök abban érdekelt, hogy a társadalmi osztályok között ne legyen átjárás, illetve abban is, hogy minél kevesebb terhet cipeljen, azaz - folytatta a hasonlatot - nem kell annyi mentőcsónak, annyi szociális kiadás. Hozzátette, a miniszterelnök - csakúgy mint a Titanic kapitánya - abban érdekelt, hogy a jól fizető utasoknak, az urizáló fideszes elitnek minél könnyebb legyen az élete. Megismételte az MSZP biztos megélhetést célzó programját, fizetés- és nyugdíjemelésre, az alapvető élelmiszerek áfájának és az energiaárak csökkentésére van szükség. Szél Bernadett (LMP) szintén vitatta, hogy a béremelés az eddigi kormányzati politika sikere, szerinte inkább az eddigi politika kudarcának lehet tekinteni. Elmondta, a kormány alacsonyan tartotta a béreket Magyarországon, ez kivándorlást generált és a munkaerőhiány kikényszerítette a béremelést.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiaci államtitkára kiállt a béremelés mellett és rámutatott, a kormány foglalkoztatáspolitikájának köszönhető, hogy 2010 óta közel 700 ezerrel többen dolgoznak. Hozzátette, 2013 óta 24 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az MSZP-nek adott válaszában kiemelte, a szocialisták teljesen figyelmen kívül hagyják a több évre szóló tartós béremelést jelentő megállapodást. Közölte, az MSZP nyolc év alatt nem emelte annyira a minimálbért, mint amekkora mértékben ez a kormány emelte négy év alatt.

Hogyan volt lehetséges, hogy napokig nem tűnt fel egy holttest egy kórházi mosdóban?

Burány Sándor (MSZP) példátlan, a közvéleményt felháborító esetnek minősítette, hogy a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet egyik mosdójában többnapos holttestet találtak. Nincsenek szavak a történtek kommentálására - fogalmazott, kijelentve, a döbbenetes eset annak következménye, hogy a kormány évi 400 milliárd forintot von el az egészségügyből. Hogyan volt lehetséges, hogy napokig nem tűnt fel egy holttest egy kórházi mosdóban? Lesz-e átvilágítás a kórházakban? - sorolta kérdéseit. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára közölte, azonnali és részletes vizsgálatot rendelt el a kórház, azt pedig egyelőre nem tudni, mennyi ideje volt a holttest a mosdóban. Visszautasította egyúttal az ágazati elvonásokról szóló szocialista kijelentést, majd hivatkozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentésére, amely szerint 2010 után forrástöbbletek jelentek meg az egészségügyben.

A kormány lepaktált a bankokkal a devizahitelesek ellen?

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke arról beszélt, gyalázatos forintosítási törvényt hoztak, és 100 milliárdokkal kurtították meg a magyar lakosság büdzséjét. Mostanra forintban ugyanolyan mértékben eladósodottak az emberek, és 140 ezer a 90 napon túli tartozással bírók száma. Hozzátette, elképesztő módon hagyták felpörögni a kilakoltatásokat. Mostanra az árveréseket csak azért nem fejezik be, mert nincs vevő a piacon. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter közölte, a kormány valamennyi tagja elkötelezett a devizahitelesek megsegítése érdekében, igyekeznek mindent megtenni, hogy a lehető legjobb megoldást találják számukra. Kitért a megsegítésükre hozott kormányzati intézkedésekre, s kiemelte, a lakossági devizahitelezést gyakorlatilag kivezetik 2016-ra, a háztartások árfolyamkockázatnak való kitettsége megszűnik.

Intézetbe az anaflabétákkal

Dúró Dóra (Jobbik) szerint az iskolarendszer nemhogy segítené a társadalmi mobilitást, de inkább növeli a különbségeket. Rámutatott, egy felmérés szerint a 15 éves fiúk több mint negyede, míg a lányok nyolcada funkcionális analfabéta. Szerinte egyes esetekben a bentlakásos iskolák jelentenének előrelépést, ott, ahol a család nem segíti a gyerekeket. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette, Magyarországon valóban többen hagyják el végzettség nélkül az iskolát - 11-12 százalék -, mint a legfejlettebb országok átlaga, arányuk azonban nem emelkedett. A regionális különbségek felszámolását szerinte éppen az iskolák állami fenntartása segítheti. A diákok képességei nem azzal javíthatók, hogy "kötelezően berakják egy kollégiumba" őket - mondta -, hanem speciális programokkal, például azzal, hogy már az iskolai évek előtt fejlesztik őket. Vagyis a kötelező óvodáztatás is hozzájárul ehhez - zárta szavait.

Burka-káosz a Jobbikban

Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy az egyik jobbikos polgármester, aki a pártja alelnöke is, rendeletet fogadtatott el településén, ami megtiltatja a mecset építését és a burka viselését. Azt mondta, kínos nyilatkozati vákuum lépett fel a pártnál, s Vona Gábor kétségbeesetten az iszlám megmentőjeként lépett fel. Dömötör Csaba államtitkár közölte, a Jobbik egyik alelnöke muszlimellenes rendeletet fogadtatott el Ásotthalmon, azt ugyanakkor nem tudni, hogy a párt elnöke, és alelnöke előre egyeztetett, vagy spontán káoszról van szó. Megjegyezte, nem ez az egyetlen példa a Jobbik kettős beszédére, és kitért arra, hogy az ellenzéki párt egyik nap nem szavazza meg a nők negyvenéves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását, majd utána a férfiaknál követeli azt. Kiemelte, hogy olyan szervezetekkel tartanak fenn kapcsolatot, akikhez rendőrgyilkosság kötődik. Hozzátette, őszintén érdekli, az MSZP az ásotthalmi ügyben miért nem szólalt meg, mi az oka a hallgatásnak. Mint mondta, az illetékes hatóságok és az Ab feladata eldönteni, kiállják-e a rendeletek a törvényesség próbáját.

Tizenkét éves a rosszemlékezetű népszavazás

Soltész Miklós (KDNP) a 12 évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról tartott népszavazást idézte fel, amelyen szerinte a baloldal gazdasági szempontokkal indokolta elutasító szavazatát. Ahhoz hasonlította ezt a magatartást, mintha valaki a gyerekét csak azért akarná kitagadni, mert anyagilag így jobban jár. Elmondta, 2010-ben folytatódott a baloldal ámokfutása, amikor sok szocialista képviselő nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Vona Gábor Jobbik-elnök sem vett részt ezen a szavazáson - jegyezte meg. Elmondta, a Jobbik szavakban nemzeti, tettekben pedig hazaáruló, amikor az ország megvédéséről van szó, akkor kicsinyes zsarolási játszmákba kezd. Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint 12 évvel ezelőtt sokan érezhették úgy, hogy a magyar nemzet kettészakadt. Az elmúlt években azonban „mindannyian nagyon sokat tettünk" azért, hogy ez a törés összeforrjon - hangsúlyozta, hozzátéve, ma már a magyarországi pártok szinte mindegyike közös álláspontot képvisel a külhoni magyarok állampolgárságáról. Jelezte, a ciklus végére elérik a tervezett egymillió új magyar állampolgárt.

Forrás: MTI; Címlapon Harangozó Tamás, MSZP-s képviselő látható. Fotó: ATV