Pesti Srácok

Holnap felvételiznek a diákok - A gyerek tudása szerint kellene középiskolát választani

Holnap felvételiznek a diákok - A gyerek tudása szerint kellene középiskolát választani

Holnap délelőtt már nagyban körmölnek a diákok. A továbbtanulás a tét. Azok a 10, 12 és 14 évesek írnak központi írásbelit, akik olyan középiskolában szeretnének szeptembertől tovább tanulni, amelyekbe nem az addig megszerzett érdemjegyekkel, hanem felvételivel lehet bekerülni. Évek óta vita tárgya, valóban szükség van-e rá, tényleg a gyerek jövőjét szolgálja? A PestiSrácok.hu által megkérdezett oktatási szakértő szerint még mindig jobb a megléte, mert szerinte a hasonló képességű gyerekek tudnak egy közösségben fejlődni. A dolgozatokra egyébként 45-45 perce lesz a diákoknak, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint feladatsorok célja a készségek mérése.

Magyarból és matematikából tartanak központi felvételit szombaton. Évek óta nincsen egyetértés arról, valóban szükség van-e a megmérettetésre. Az ellenérvek közt van, hogy ebben a korban, nem lenne szabad ilyen stressznek kitenni a gyerekeket, akik szülői-és tanári elvárásnak egyszerre próbálnak megfelelni. Egy másik oldal szerint, semmi másra nem alkalmas az egész, csak hogy a négy-és hatosztályos „elit”-nek aposztrofált gimnáziumok, ideje korán elhappolják a legjobb képességű gyerekeket. És megint egy másik szemszög szerint, a középiskola is egy fajta státuszszimbólum lett, vagyis a lényeg, hogy jó hírű legyen, nem pedig az, hogy a gyerek jövőjét szolgálja. De, nem szabad elfelejteni, hogy a 2009 óta létező központi felvételi előtt is volt felvételi, csak az iskolák akkor még maguk csinálták. Így a gyerekek annyiszor mérettetek meg, ahány helyre jelentkeztek, és a tesztek intézményenként teljesen eltérőek voltak. Ezt oldotta meg az Oktatási Hivatal úgy, hogy 2009-ben bevezette a központi felvételit azon intézmények számára, amelyek nem a diákok érdemjegyeit illetve tanulmányi átlagát veszik figyelembe a felvételkor. Mivel azonban az egyes iskolákban más-más tempóban haladnak, a feladatsorokat a Nemzeti alaptanterv alapján úgy állították össze, hogy azok a korábbi évfolyam tematikus anyagára épülnek, de egyik sem hagyományos tantárgyi teszt. Elsődleges célja, hogy felmérje az alapvető készségeket, képességeket, amelyek nélkülözhetetlenek a középiskolai tanulmányokhoz.

A portálunknak nyilatkozó matematika tanár szerint nagyon autentikusak a tesztek, vannak olyan feladatok, amelyekre szinte biztosan lehet számítani. Ilyenek a szöveges feladatok egyenletbe rendezése, a statisztika jellegű-és geometriával kapcsolatos feladatok és a százalékszámítás mindenképpen előfordulhat. Mivel jó pár éve megy ez a rendszer, léteznek olyan kiadványok, amelyekben a felvételihez hasonló feladatlapokon lehet gyakorolni. Matematikából az elmúlt évek feladatsorai 8-as erősségűek voltak egy 10-es nehézségi skálán, de szerinte kellő gyakorlással a komoly vagy mély tudás híján lévő gyerekek is meg tudták oldani.

Fotó: Kecskeméti Piarista Gimnázium
PestiSracok facebook image

Igazságosabb a rendszer

A felvételi rendszer előnye, hogy nem zárja ki a humánabb beállítottságú gyereket sem a felvételi aló, mert a gyengébb matek teljesítményt, a magyar eredménnyel korrigálni lehet és ugyanez igaz fordítva is – fogalmaz az általunk megkérdezett oktatási szakértő. Szerinte a központi felvételi egy jó dolog, mert a mélyebb-és magasabb szintű oktatást biztosító intézményeknek egy jó mérő arra, hogy kit tudnak felvenni. Véleménye szerint, „még mindig jobb, hogy a kvázi versenyistállók lefölözik a kiváló gyerekeket, annál, hogy vegyítve legyenek a különböző képességűek". Magyarázata szerint mivel nem minden tanár képes differenciáltan oktatni, elkopnának a tehetségek és a gyengébb képességű gyerekeket sem tudnák felzárkóztatni.

Az írásbelinél a legfontosabb az időbeosztás, mondja egy felkészítő tanár. Szerinte az idő rövidsége miatt első dolog a teszt kézhezvétele után, gyorsan átfutni a feladatokat és felmérni, melyek mennek nehezebben a 10-ből, mert azokat kell a végére hagyni! Érdemes a papíron levezetni az apróbb résszámításokat is, hogy elszámolás esetén lássa a javítótanár, hogy hol történt a hiba.

45 perc

Ennyi idő van egy-egy feladatlap megírására. A kettő kitöltése között pedig 15 perc szünetet kell tartani. Az elérhető maximális pontszám összesen: 100. Az eredmény a felvételi összpontszám legalább 50 százalékát határozza meg. Idén 402 írásbeli vizsgát szervező intézmény van és 514 helyszínen adhatnak számot tudásukról a diákok. A 9. évfolyamos iskolák írásbelijén mintegy 54 200, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin csaknem 8000-en, a 8 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 6000-en vesznek majd részt. Ha az iskola tart szóbelit is, annak eredménye a tanulók összpontszámának legfeljebb 25 százaléka lehet. Aki valamilyen okból szombaton nem tudja megírni, az január 26-án lesz pótolhatja. A központi írásbelit szervező középiskola igazgatója a vizsgázókat az iskola honlapján, valamint az írásbeli megkezdése előtt a helyszínen tájékoztatja arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az iskola által kiértékelt dolgozataikat, és tájékoztatást ad az értékelésre vonatkozó észrevételek megtételének szabályairól. Az írásbeli eredményéről a vizsgát szervező iskola február 9-éig közvetlenül tájékoztatja a diákokat. A PestiSrácok.hu az Oktatási Hivataltól úgy tudja az idei felvételi tesztlapok és a javítókulcsok január 21-én 13-tól már elérhetők az oktatas.hu-n. Addig is, ha kedve támad belenézni az előző évek feladatsoraiba, itt megteheti!

Címlapfotó: MTI/Czimbal Gyula

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.