Pesti Srácok

Két újabb gyanúsított a belügyér korrupciós ügyében

Két újabb gyanúsított a belügyér korrupciós ügyében

Már hat gyanúsítottja van a korábban a Belügyminisztérium állományába tartozó Ármós Sándor rendőr dandártábornok, volt Pest megyei rendőrkapitány és társai ügyében vesztegetés, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt indított nyomozásnak – tudta meg a PestiSrácok.hu. Információink szerint a közelmúltban bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetéssel meggyanúsított két újabb személy is tagja volt annak az elkövetői körnek, akik a gyanú szerint milliós kenőpénzt adtak át a tábornoknak abban a reményben, hogy az általa hivatkozott befolyásos személyek eljárnak az érdekükben.

Két újabb gyanúsítottat hallgatott ki Ármos Sándor rendőr dandártábornok és társai ügyében vesztegetés, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt indított, május 7-éig meghosszabbított nyomozásban a Központi Nyomozó Főügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Nagy Andrea, a főügyészség szóvivője. Ismert, néhány hete írtunk arról, hogy a titkosítás alól feloldott ügyben az egykoron a Nógrád megyei és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot vezető főrendőrtvesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel, illetve külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsították meg, szolgálati viszonyát pedig megszüntették a Belügyminisztériumban. A dandártábornok első körben vallomást tett, a terhére rótt bűncselekményt nem ismerte el, később pedig élt a hallgatás jogával.

Vesztegetéssel gyanúsítják őket

Az ügyben a tábornokon kívül további három személyt vesztegetéssel gyanúsított meg az ügyészség, mivel a gyanú szerint többekkel együtt milliós összeget juttattak Ármósnak abban a reményben, hogy az általa belebegtetett külföldi és magyar befolyásos személyek eljárnak az érdekükben. Úgy tudjuk, utóbbi körből került ki az a két újabb szereplő is, akiket Nagy Andrea tájékoztatása szerint nemrég bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség. Az ügyben egyébként először a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kezdett el vizsgálódni, majd miután arra jutottak, hogy álláspontjuk szerint a tábornok és társai bűncselekményt követett el, feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen. Arra azonban továbbra sem kaptunk választ az ügyészségtől, hogy ki az a magyar, illetve külföldi hivatalos személy, akikre a gyanú szerint a dandártábornok hivatkozott.

PestiSracok facebook image
Ármós Sándor rendőr dandártábornok (b) több vezető pozíciót is betöltött a rendőrségnél Fotó: MTI

Pályázati visszaélések

Ármós Sándor dandártábornok 2011. szeptember elsejével került a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási helyettes államtitkárságára. Korábbi értesüléseink szerint a közfoglalkoztatási pályázatokkal összefüggésben történhettek kenőpénz fejében olyan visszaélések, vagy arra való kísérletek, amelyek miatt Ármóst elővették az ügyészek. Ármós korábban Nógrád megyei rendőrkapitány volt, majd 2007-től, Ignácz István nyugdíjba vonulása után a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságotvezette. Onnan sajtóhírek szerint azután kellett távoznia, hogy 2011 áprilisában egy körlevélben hívta fel az állomány figyelmét arra, a testület több százmillió forintos adóssága miatt megszorító intézkedésekre, többek között a túlórák kifizetésének megvonására van szükség. Később az ORFK átvilágította a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági helyzetét, majd a vizsgálat eredményeként elrendelte a főkapitányi körlevél visszavonását, mert az szerintük hibás adatokból levont téves következtetéseken alapult. A levélnek súlyos következménye lett: Ármós főkapitányi kinevezését Pintér Sándor belügyminiszter indoklás nélkül visszavonta, ráadásul Ármósnak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól is távoznia kellett. A rendőr dandártábornok azonban nem lett teljesen kegyvesztett, hiszen öt hónappal később Pintér a szociális szövetkezetek igazgatását bízta Ármósra.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)