Súlyos jogszerűtlenségek és milliárdos vagyoni kár az Alstom-jelentésben - Demszky még szabadlábon
Súlyos jogszerűtlenségeket és ésszerűtlenségeket tárt föl az Alstom metrókocsik 2006-os beszerzését vizsgáló fővárosi bizottság jelentése – derült ki a testület vezetőjének, Borbély Lénárd csepeli fideszes polgármesternek és Tarlós István főpolgármesternek a sajtótájékoztatóján. Bár a jelentés konkrét felelősöket nem nevezett meg, a föltárt tényekből elég pontosan összerakható, kinek köszönhető a sok milliárdos vagyoni kár.
Borbély Lénárd a PestiSrácok.hu-nak a sajtótájékoztató után elmondta: a bizottság nem kíván a hatóság szerepében föltűnni, az ügyészség feladata lesz az általuk föltárt tények kiértékelése, a felelősök elszámoltatása. Éppen ezért a Fővárosi Közgyűlés január végi ülésén kezdeményezi majd, hogy a bizottsági jelentést küldjék meg a Legfőbb Ügyészségnek. Emlékeztetett, az Alstom-ügyben folyó büntetőeljárásnak már három gyanúsítottja van, de azt nem lehet tudni, kik ők, van-e köztük például politikus. Borbély emlékeztetett: Aba Botond egykori BKV-vezérigazgató bizottsági meghallgatásán például kiderült, hogy erős nyomás volt rajtuk a Városháza részéről, és
Demszky Gábor volt főpolgármester közvetlenül is adott utasításokat Abának.
Sőt, Demszky helyettesei, illetve Gulyás László, a metróprojekt-igazgatóság akkori vezetője is szabott konkrét feladatokat – legalábbis Aba elmondása szerint. Tehát hiába Aba írta alá a francia metrókocsik beszerzéséről szóló tendert, ő feltehetőleg csak végrehajtója volt az egész ügyletnek.
A PestiSrácok.hu kérdésére, mekkora kár érhette a közvagyont, a bizottsági elnök nem tudott pontos összeget megnevezni, mivel szavai szerint az eljárásnak több olyan pillére van, amely így utólag már nehezen rekonstruálható. Az viszont biztos, hogy összességében több milliárdos kár érhette a fővárost – hangsúlyozta Borbély Lénárd. Példaként említette, hogy nem a legalacsonyabb árajánlatot fogadták el, hanem szubjektív szempontok szerint bírálták el azokat. Az első és második helyezett árajánlat között 1,5 milliárd forint volt az árkülönbözet. Szintén aggályos és ésszerűtlen volt a bizottság jelentése szerint, hogy a karbantartási idő a kezdetben meghatározott 30 évről a 3 évre csökkent. Továbbá, hogy teljesen indokolatlanul fölemelték az előleg összegét, így végül 30 milliárd forint kamatozott évekig az Alstom számláján mindenféle teljesítés nélkül– tette hozzá a fideszes politikus. Ugyanakkor megemlítette, hogy a 2010-es választások után az új főpolgármester, Tarlós István újratárgyalta a szerződés feltételeit, és több milliárd forintot „visszaszerzett” Budapestnek. A sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint Borbély Lénárd mindemellett arról is beszélt: az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság jelentésében aggályosnak és jogszerűtlennek tartja a beszerzés egyes eljárásait. A csepeli polgármester közölte, hogy a vizsgálatok alapján úgy tűnik, mintha a közbeszerzési eljárásnak „nehezen lehetett volna” más nyertese, mint az Alstom. Borbély Lénárd emlékeztetett, hogy az ideiglenes bizottság 2016 nyarán alakult, mert az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala megkereste Magyarországot azzal a feltételezéssel, hogy Alstom-vezetők 2,3 millió eurós kenőpénzt adhattak a tender elnyerése érdekében. A 2-es és a 4-es metróvonal szerelvényeinek fővárosi beszerzéseiről volt szó a BKV-n keresztül. Az ügyben a Legfőbb Ügyészség is eljárást folytat, amelynek befejezése áprilisra várható – jelezte. Borbély Lénárd kifejtette: az általa vezetett testület feladata az volt, hogy megvizsgálja a beszerzéssel kapcsolatos döntési mechanizmusok működését, a szerződéskötés körülményeit és lehetőség szerint a személyi felelősséget. Többeket is meghallgattak, de Demszky Gábor volt főpolgármester és a hosszú ideje külföldön tartózkodó Gulyás László nem jelent meg a testület előtt. Elmondta: Aba Botond, a BKV akkori vezérigazgatója a testület ülésén beszámolt arról, hogy emlékei szerint
„az egész beszerzés a városháza nagyon szigorú ráhatása (…) nyomásgyakorlása mellett történt, közvetlenül is kaptak instrukciót”,
és Demszky Gábor mellett Vajda Pál, Ikvai-Szabó Imre és Atkári János főpolgármester-helyettest nevezte meg.
Aba Botond arra azonban nem emlékezett, miért a drágább ajánlat lett a befutó. Ellenben azt felidézte, hogy Demszky Gábor főpolgármester is adott közvetlen utasításokat a metróberuházással összefüggésben. A volt vezérigazgató szerint az akkori törvényi szabályozással ellentétesen működő DBR Projektigazgatóság miatt vált problémássá az óriásberuházás. Aba azt mondta: el akarta távolítani az igazgatóság vezetőjét, Gulyás Lászlót, de ezt Demszky helyettese, Atkári János megakadályozta. Borbély Lénárd ismertette: az egész eljárás felelőse a BKV Zrt. volt, minden döntést a társaság hozott meg, a közvetlen végrehajtásokért a metróprojekt-igazgatóság felelt, a közbeszerzés lefolytatását pedig több bizottság segítette. Kiemelte, hogy 2006-ban a tenderbizottság munkájában a Fidesz-KDNP fővárosi frakciója semmilyen formában nem vett részt. Borbély Lénárd kifejtette: a bizottság aggályosnak találja, hogy olyan közbeszerzést írtak ki, amelynél nem az ár volt a legmeghatározóbb és szubjektív értékelési szempontokat alkalmaztak.
Szinte kódolva volt, hogy a nyertes az Alstom lesz
– fogalmazott. A bizottság szerint jogszerűtlen eljárások között említette azt, hogy a fizetendő előleget 25 százalékról a tárgyalások alatt 50 százalékra emelték. Ennek oka az iratokból nem állapítható meg – mondta Borbély Lénárd, hozzátéve: ez azt jelentette, hogy mintegy 30 milliárd forint „gyakorlatilag ott kamatozott az Alstom-számláján”. Gazdasági és észszerűségi szempontból kifogásolható körülményeket is megállapított a bizottság. Ilyen a 2-es és a 4-es metró szerelvényeinek egy szerződés keretében történő megrendelése és az ajánlattevők számának indokolatlan korlátozása.
A kiírt közbeszerzés és a megkötött szerződés nincs összhangban a bizottság szerint, ami a fővárosnak és az államnak „különösen jelentős” hátrányt okozhatott
– közölte Borbély Lénárd, aki érthetetlennek nevezte a vis maior feltételek meghatározását, mondván:
teljesen megmagyarázhatatlan módon a BKV magára vállalta azt a kockázatot, hogy ha az Alstom nem tudja megszerezni a szükséges típusengedélyt, akkor is kötelező megvásárolnia ezeket a szerelvényeket
. A jelentést – amelynek elfogadásáról a Fővárosi Közgyűlés dönt majd – közzéteszik a Budapest Portálon, a budapest.hu oldalon. Tarlós István főpolgármester kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Együttnek a bizottsági jelentéssel kapcsolatban megfogalmazott véleményét nem kívánja kommentálni. Ugyanakkor elmondta, nem tudja értelmezni azt az állítást, hogy a mostani vezetők el akarnák fedni a 2006 tavaszán megkötött szerződések felelőseit. Már csak azért sem, mert hiába is tennék, hiszen az ügyészségi vizsgálat befejezés előtt áll – tette hozzá. Tarlós szerint a jelentés megerősítette a fővárosi vezetők 2010-ben megfogalmazott álláspontját. Kiemelte: "
Mindkét vizsgálódás nem lehet egyformán téves."
A 4-es metrón történt meghibásodásokra vonatkozó felvetésre Tarlós István azt közölte: az ügyben született BKV-jelentés szerint is a metróvonalon az automatikai hibák megszaporodtak az utóbbi napokban, hetekben. A Siemens igyekszik kijavítani a hibákat, de csak nehezen tudja reprodukálni, hogy miért ment tovább a szerelvény vagy miért állt meg. A garanciális időszakon belül jelentkezett a probléma, amelynek megoldását dolgozik a cég – mondta a főpolgármester, kiemelve azt, hogy a hibák egy-két perces zavart jelentenek és az utasbiztonságot semmilyen mértékben nem veszélyeztetik. A 2-es metróvonalon december 5-én történt balesetről szólva Tarlós István azt közölte, hogy nem zárult még le a rendőrségi és szakhatósági vizsgálat, legalábbis végleges jelentést nem kaptak az eredményről. Ha ez elkészül, akkor alakítják majd ki álláspontjukat az ügyben – mondta.
D-209-es tanácsok
Az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO – Serious Fraud Office) eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében. Az Alstom brit leányvállalata nagy összegű, munkavégzéssel nem ellentételezett tanácsadói szerződéseket kötött üzletszerzési célországaiban. Magyarországon az Alstom a Medgyessy-érdekeltségű AssistConsult Kft.-vel és a 2006 nyaráig offshore-résztulajdonban lévő Honfran Kft.-vel kötött tanácsadási, illetve képviseleti szerződést.
A céggel létrejött megállapodás alapján az Alstom 2007. március 30-án 259 ezer, 2008. január 22-én 338 ezer euró, összesen mintegy 180 millió forint érkezett a korrupciós botrányba keveredett francia cégtől Medgyessy Péter egykori miniszterelnök családi cégéhez. Mint azt a Magyar Idők megírta, a pénz nagy része Medgyessyné Csaplár Katalin magánbankszámláján kötött ki, ebből hatvanmillió forint „születésnapi ajándék” jogcímen érkezett– derítették ki a hivatali vesztegetés ügyében eljáró magyar nyomozók, amikor a francia multicég utalásait, illetve az összegek állomásait térképezték fel. Medgyessy Péter exkormányfő el is ismerte az alstomos kapcsolatot, ám szerinte nem történt jogsértés.
Címlapfotó: MTI
