Lemondott a Budaházyt tizenhárom év fegyházra ítélő bírónő, mert nem bírta a kritikát
Benyújtotta lemondását Kenéz Andrea, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, aki a Budaházy-ügy vádlottjait összesen 125 év fegyházra ítélte tavaly augusztusban – értesült a PestiSrácok.hu. Információnkat a Fővárosi Törvényszéken megerősítették. Egyúttal jelezték, a bírónő háromhónapos lemondási idejét tölti, és azalatt folyamatosan dolgozik a Budaházy-ügy elsőfokú ítéletének írásba foglalásán, amit egyébként már hónapokkal ezelőtt be kellett volna fejeznie. Úgy tudjuk, a lemondás hátterében az áll, hogy Kenézt megviselték a bírálatok, amelyeket a szigorú ítélet miatt kapott.
Megkeresésünkre a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályán azt közölték, Kenéz Andrea 2017. január 31-én írásban, indoklás nélkül nyújtotta be lemondását, amelyet továbbítottak az Országos Bírósági Hivatalnak. Bár a bíró kérelmére a három hónapos lemondási időre vagy annak egy részére mentesíthetik őt a munkavégzési kötelezettség alól, ilyen kérelemmel Kenéz Andrea nem élt. Így a szolgálati jogviszonya április 30-ig fennáll. A PestiSrácok.hu úgy tudja, a lemondás hátterében a Budaházy Györgyre és társaira terrorcselekmény miatt tavaly augusztusban kiszabott rendkívül szigorú büntetés miatti kritikák álltak, a törvényszéken ezzel kapcsolatban csak annyit közöltek, a lemondást indoklás nélkül nyújtotta be a tanácselnök.
Kapott időt, de nem élt vele
A bírónő hirtelen távozása azért is pikáns, mert – mint azt az Átlátszó.hu a napokban megírta – Budaházyék elsőfokú ítéletét tavaly augusztus óta nem foglalta írásba, holott erre a jogszabályok szerint hatvan napos határidő állt volna rendelkezésére. És amíg a bírói döntés nincs leírva, addig az eljárás nem kerülhet másodfokra, és nem születhet az ügyben jogerős ítélet. A PestiSrácok.hu ezzel kapcsolatos kérdésére a Fővárosi Törvényszéken azt válaszolták:
A kihirdetett ítéletet a bírónő folyamatosan foglalja írásba, azonban ez a munka a mai napig nem fejeződött be. A büntető kollégium vezetője a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott 30 napos többlethatáridőt biztosította az eljáró bíró részére, tekintettel azonban arra, hogy az ítélet írásba foglalása ez idő alatt sem történt meg, a Fővárosi Törvényszék elnöke visszavonta a bíró munkahelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó engedélyét, továbbá más, szigorú igazgatási intézkedéseket kezdeményezett vele szemben. A bíró valamennyi munkanapján a munkahelyén tartózkodik, az ítélet írásba foglalását végzi, sem betegség, sem szabadság miatt nem volt távol.
Tájékoztatásuk szerint Kenéz Andreát a lemondási idejére egyéb ítélkezési feladatai alól mentesítette a kollégium vezetése. Így „az írásba foglalás bár késedelmes, de folyamatos” – fogalmaztak, hozzátéve: a büntetőeljárási szabályok nem írják elő, mi a teendő, ha az ügy bonyolultsága vagy az ítélet terjedelme miatt az ítélet írásba foglalása határidőn belül nem történik meg. Az Átlátszó.hu egyébként megírta, hogy a büntető kollégiumot vezető Mikó Gergely is távozott posztjáról, miután hiába adott többletidőt Kenéznek az ítélet írásba foglalására, nem készült el vele. A törvényszék ennek kapcsán azt írta: Mikó 2016. december 31-i hatállyal mondott le tisztségéről „személyes döntése”alapján.
Kenéz Andreának nem ez az első olyan büntetőügye, amelyben nem tartja be az ítélet írásba foglalására előírt törvényes határidőt. Például a Tocsik-ügyben körülbelül egy évig tartott, míg leírta a verdiktet. Emiatt fegyelmi eljárást is kezdeményezett ellene a Fővárosi Törvényszék (akkor még Fővárosi Bíróság) elnöke. Szintén Kenéz tárgyalta az elhíresült olajszőkítős Energol-ügyet, ahol 2005-ben, két év után visszalépett a bíráskodástól, így aztán újra kellett kezdeni az egész pert, amit végül négy év után tudtak csak lezárni. Szintén ő tárgyalta az Egymásért alapítvány ügyét, amelyben az ítélethirdetés szünetében a hét év szabadságvesztésre ítélt Földesi-Szabó László elsőrendű vádlott fogta magát, és kiszökött a teremből. A Kenéz Andrea vezette bírói tanács ezt nem vette észre, és mire föltűnt nekik, már késő volt. Földesi-Szabó csak hetekkel később került elő.
„Úttörő” döntés a házi őrizetről
Budaházy Györgyöt a Kúria döntésére hétfőn előzetes letartóztatásból házi őrizetbe helyezték. Ennek érdekessége, hogy a kényszerintézkedés elrendeléséről az elsőfokú ítélet írásba foglalásáig elvileg az elsőfokú bíróság (jelen esetben a Fővárosi Törvényszék), másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtábla dönt. Budaházy esetében viszont az ítélőtábla volt az elsőfokú döntéshozó, a Kúria pedig a másodfokú. Ennek kapcsán a törvényszék arról tájékoztatott,
hogy a kihirdetett, de írásba nem foglalt ítélet esetén ki jogosult a kényszerintézkedés tárgyában dönteni, nincsen kifejezett jogszabályi rendelkezés. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának eddigi gyakorlata szerint az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozat kihirdetését, illetve a kényszerintézkedés fenntartásáról, megszüntetéséről vagy elrendeléséről való azonnali döntést, követően nem jogosult további döntéseket hozni vagy intézkedéseket tenni, sem kapcsolattartást engedélyezni, sem a kényszerintézkedés megszüntetése iránti indítványt elbírálni. (...) A tárgyalás berekesztését követően – függetlenül az ítélet írásba foglalásától – az elsőfokú bíróságnak nincs további intézkedési lehetősége, ezért a Fővárosi Törvényszék az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti indítványt felterjesztette a Fővárosi Ítélőtáblára.
Ifjabb Balsai István, a Budaházy-ügy tizedrendű vádlottjának jogi képviselője a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott: a Kúria döntése abból a szempontból úttörő jelentőségű, hogy egy ilyen súlyos elsőfokú ítélet után a vádlottak rendszerint előzetesben szokták várni a másodfokú eljárást. Az ügyvéd szerint a Kúria döntésében szerepet játszhatott, hogy az eljárás és az ítélet írásba foglalásának elhúzódása miatt a védelem beadványa már a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van, amely elmarasztalhatja a magyar államot.
Magyarok Nyilai
A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai nevű szervezet az MSZP-SZDSZ kormányzása idején, 2007 és 2009 között erőszakosan próbált beavatkozni a hazai politikába. Így meg akarták akadályozni az egészségügyi törvény elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását. A vádpontok között szerepeltek Molotov-koktélos támadások és Csintalan Sándor televíziós műsorvezető megverése is. Budaházy György 2009 júniusában került előzetes letartóztatásba, ahonnan két év múlva házi őrizetbe helyezték, majd lakhelyelhagyási tilalmat kapott. A Fővárosi Törvényszék Kenéz Andrea vezette tanácsa tavaly augusztusban Budaházyra bűnszervezetben, társtettesként elkövetett terrorcselekmény, illetve felbujtóként elkövetett testi sértés és kényszerítés bűntette miatt tizenhárom év fegyházbüntetést szabott ki, és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az összesen 17 vádlottból a 15 terrorcselekménnyel megvádolt személyt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a törvényszék, feltételes szabadságra nem bocsáthatók. Budaházy György és hat vádlott-társa a súlyos büntetés ellenére házi őrizetbe került, további három emberrel szemben pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el Kenéz. Ám a vádhatóság sikerrel fellebbezett a házi őrizet ellen, így tavaly októberben Budaházy megint előzetesbe került.
Vezető kép: Magyar Nemzet/Béres Attila
