Ettől rettegnek Soros „civiljei”: lobbistaként regisztrálnák őket – nyugati országokban már bevált
Egyértelművé kéne tenni a választók előtt, hogy a jelentős részben külföldi forrásból fenntartott nem-kormányzati szervezetek (non-governmental organization; NGO) pontosan kicsodák, milyen érdekeket szolgálnak és milyen forrásból működnek – derül ki a Századvég tanulmányából. A dokumentum szerint ezek valójában nem civil szervezetként, hanem lobbistaként működnek, sokszor politikai ideológiákat terjesztenek, nincs demokratikus legitimációjuk, társadalmi támogatottságuk, jelenleg mégis a civil szervezetek szabályai vonatkoznak rájuk. A tanulmány szerint az előírásoknak igazodniuk kellene lobbista jellegükhöz, regisztrálni kellene őket, anyagi forrásaik feltüntetését pedig szigorúbban szabályozni. A példa nem ördögtől való, sőt: olyan mintademokráciák alkalmazzák, mint például Ausztria, Németország vagy az Egyesült Államok. Oroszországban 2012 óta „külföldi ügynökként” kezelik a kintről finanszírozott, sok esetben George Soros pénzéből „civilkedő” csoportokat.
Az NGO-k befolyásszerzési technikáiról szóló, napokban közzétett Századvég-tanulmány szerint a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-kat a hazai közéletben pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják, pedig működésük jellege hangsúlyosan eltér a több tízezer hazai finanszírozású civil szervezetétől. Ilyen – külföldi forrásból gazdálkodó – NGO például az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor vagy az Eötvös Károly Intézet. A tanulmány szerint bár az NGO-k valójában lobbistaként működnek, s külföldi érdekeket jelenítenek meg, mégis a civil szervezetekre vonatkozó törvények vonatkoznak rájuk. Példaként említik, hogy Ausztria 2013 óta egyes, lobbikategóriába tartozó NGO-knak kötelezővé teszi, hogy lobbistaként regisztrálják magukat. Aki pedig ezt elmulasztja, azt pénzbüntetéssel sújtják. Így Ausztriában az Amnesty International, a Greenpeace és a WWF is lobbistaként van nyilvántartva.
Hasonló a szabályozás az Egyesült Államokban, Németországban és Izraelben, és ezekben az országokban az NGO-k – a pártokhoz és a lobbicégekhez hasonlóan – kötelesek beszámolni forrásaik eredetéről és adományozóik kilétéről. Ez a tanulmány szerint azért fontos, mert bizonyos NGO-k alig ellenőrizhető forrásokból működnek. A tanulmány szerint ezek a szervezetek aktív, ideológiailag elkötelezett politikai szereplők, komoly közvélemény-formáló erővel rendelkeznek,
sőt bizonyos NGO-k jelentősebb nemzetközi befolyással bírnak, mint egyes államok, politikai szervezetek.
Befolyásukat és elismertségüket annak köszönhetik, hogy a vállaltan politikai szervezetekkel szemben helyzeti előnyben vannak, hiszen magukat civilnek, szakmainak és függetlennek pozícionálják. A Századvég megállapításai szerint bizonyos szervezetek egy jól körülhatárolható politikai ideológia terjesztésére használják befolyásukat, ideológiailag tehát egyáltalán nem függetlenek.
Ez a politikai ideológia pedig a neoliberális elveket támogatja. Tevékenységük során jellemzően az emberi jogi kérdéseket politikai haszonszerzésre használják
– olvasható a dokumentumban. Mint írták, a politikai függetlenségüket is megkérdőjelezi az a tény, hogy az NGO-k aktívan beavatkoznak egy-egy nemzetállam belpolitikájába.
Olyan belpolitikai kérdésnek számító ügyekben, mint például a migrációs válság, az azonos neműek házassága, a drogliberalizáció, jellemzően külföldi támogatóik véleményével megegyezően foglalnak állást. Sőt esetenként az ellenzék kezébe olyan erős politikai eszközöket adnak, amivel azok sikeresen buktathatják meg a kormányzó erőket.
Hálózatosodnak, egymásra hivatkoznak
Kitértek arra is, hogy a képviseleti demokráciákban a politikai ideológiák képviseletére és a belpolitika formálására a demokratikus választásokon erre felhatalmazást szerző politikai pártok jogosultak. Az NGO-k azonban nem mérettetik meg magukat hagyományos értelemben vett választásokon, így kérdéses, hogy valójában milyen alapon is fejtik ki tevékenységüket – írták. A tanulmány szerint az NGO-k hálózatosodás útján teremtik meg legitimációjukat: szakmaiságukat azzal igyekeznek hitelesíteni, hogy magas nemzetközi és belföldi idézettségükre hivatkoznak, mondván, ha ilyen sokan idézik őket, akkor nyilván szakmailag kompetensek. Csakhogy – mint írták – a magas idézettségük nem kizárólag szakmai kiválóságuknak köszönhető, hanem annak, hogy hálózatosodva működnek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az egész világot behálózva, szinte minden országban működtetnek fiókszervezeteket, ráadásul a hasonló profilú NGO-k együtt is működnek egymással – olvasható. Mint írták, az NGO-k anyagilag függenek az őket támogatóktól, ennek pedig az a következménye, hogy „az NGO-k a szakmai szempontokat alárendelik a donorjaik gazdasági magánérdekeinek”.
A Századvég megvizsgálta azoknak a szervezeteknek a listáját, amelyek Magyarországon külföldi forrásokból gazdálkodva politikai vagy lobbi tevékenységet fejtenek ki. A vizsgált szervezeteknek közül az Eötvös Károly Intézet, a K-monitor, az Ökotárs Alapítvány, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért esetén merül fel annak indokoltsága, hogy „a jelenleginél egyértelműbben és gyakrabban tüntessék fel a gazdálkodásuk során felhasznált külföldi forrásokat és azok eredetét”. Mindemellett más országokhoz hasonlóan megfontolandó volna, hogy a működésüket és vagyongazdálkodást szigorúbb adminisztratív feltételekhez – regisztráció – kellene kötni – írták a tanulmány összefoglalójában.
Orbán: Átláthatóságot!
A magyar miniszterelnök egyik januári
rádióinterjújában kijelentette
: meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a magyarok minden
közéleti szereplőről
tudhassák,
kicsoda ő, és honnan kapja a pénzét
. Orbán Viktor hangsúlyozta: olyan világban élünk, ahol a
befolyásolási kísérletek
gyakoriak
minden országban
és majdnem minden ország részéről
. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy magyarok megtudhassák minden közéleti szereplőről, kicsoda, honnan – külföldről vagy Magyarországról – kapja a pénzét, és ha külföldről, támasztanak-e vele szemben elvárást. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott:
Átláthatóságot akarunk, a magyaroknak ugyanis joguk van megérteni, milyen befolyásolási manipulációs kísérletrendszerben éljük minden nap a politikai életünket.
„Eltakarítani” az „álcivileket”
Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szintén januárban jelentette be: a „Soros-birodalom álciviljeit” minden eszközzel vissza kell szorítani, és „el kell innen takarítani”, ennek pedig Donald Trump győzelmével el is jött a nemzetközi lehetősége. Mint fogalmazott:
A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége.
„Külföldi ügynökök”
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2012-ben írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében eddig körülbelül 150 külföldről finanszírozott „civil” szervezetet minősítettek „külföldi ügynöknek”. Látható, hogy ez a lépés a „civilek” elevenébe vágott. A PestiSrácok.hu például tavaly novemberben számolt be róla, hogy Amnesty International mennyire ki van akadva az orosz szabályozáson. Fölháborodott hangú közleményükben akkor azt írták:
Ezt a törvényt azzal a céllal fogadták el, hogy akadályozza, megbélyegezze és elhallgattassa a hatalmat bíráló civil szervezeteket. Ezek széles skálája esett a hatálya alá, és jelentős hatása volt az oroszországi civil szervezetekre.
Az orosz törvény kötelez minden, külföldi finanszírozásban részesülő, „politikai tevékenységet” folyató NGO-t, hogy „külföldi ügynökként” kérje a bejegyzését, és minden nyilvános közleményében vagy tevékenységében ilyen minőségében tüntesse fel magát. Az AI szerint a törvény elfogadása óta 148 „civil” szervezetet kényszerített arra az igazságszolgáltatás, hogy külföldi ügynökként jegyeztesse be magát. Az érintett szervezetek között voltak magukat emberi joginak, választók jogait védelmezőnek, környezetvédőnek, sőt még AIDS-ellenes harcot támogatónak mondó csoportok is. Egyébként Oroszországban a külföldi ügynökökről szóló törvényt 2015-ben egy újabb jogszabály egészítette ki, amely lehetővé teszi a szervezetek számára az országban nem kívánatosnak minősített tevékenységeik betiltását.
Érdekes azonban, hogy az oroszországihoz hasonló német, osztrák, amerikai vagy izraeli szabályozás ellen már kevésbé harsányan tiltakoznak a „civilek” – talán mert azokat az államokat nem lehet olyan jól „lediktatúrázni”, mint az éppen ügyeletes „főgonosz” Oroszországot.
Forrás: MTI. Vezető kép: yournewswire.com
