Pedagógus Kar: Az az esélyegyenlőség, ha mindenki a képességeinek megfelelő tudást kapja!
A Nemzeti alaptanterv (NAT) átdolgozása lesz a jövő keddi Köznevelési Kerekasztal témája - értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjak a NAT-ról hamarosan társadalmi egyeztetés is lesz. Értesülésünket a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, nem tudta megerősíteni, de leszögezte, a jelenlegi tananyag a diákok számára megtanulhatatlanul sok. Horváth Péter szerint nem az az igazi esélyegyenlőség, hogy mindenkinek ugyanazt adjuk, hanem hogy mindenki a képességeinek legmegfelelőbb tudást kapja. Közben kilencosztályos általánost vezethet be a kormány. Erről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszélt egy tegnapi konferencián, Székesfehérváron. A rendezvényen elhangzott az is, Csépe Valéria lesz a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos. Ő felel majd a Nemzeti Alaptanterv koncepciójának kidolgozásáért, és irányítja a kerettantervek megújításának szakmai munkáját.
A PestiSrácok.hu értesülése szerint jövő kedden tárgyal majd a Köznevelési Kerekasztal az új Nemzeti alaptantervről (NAT). Úgy tudjuk a NAT-ról a közeljövőben társadalmi egyeztetés is lesz. A problémás NAT-ról először a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból indult nyílt levélben tettek említést még 2016 elején. Nemsokkal ezután Palkovics László oktatási államtitkár javasolta a kormánynak, vizsgálják felül a 2012-es legutolsó módosítást. A Nemzeti alaptanterv a hazai közoktatás sarkalatos pontja, a bírálók szerint túl feszes, rugalmatlan, a benne lévő tananyag mennyiség megtaníthatatlan és a mai állás szerint, melyet a tavaly novemberi gyatra PISA-eredmények is alátámasztanak, nem képesség orientált, helyette a lexikális ismeretek bemagolására épül.
A PISA eredmények formálják az új NAT-ot
Miután tavaly novemberben közzétették a legutolsó PISA-teszt, a TIMMS felmérés és a hazai Országos Kompetenciamérés eredményeit, mindenki számára világos volt, az új NAT-nál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a képességek és kompetenciák fejlesztésére és visszavenni a túlméretezett tananyagból. A számok tükrében láthatóvá vált, a komplexen való gondolkodás és az összefüggések keresése terén a hadilábon állunk. Azon kell tehát változtatni, hogy a tanultakat egy életen át használni is tudjuk, ne csak bemagolni. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) álláspontja is az, hogy a jelenlegi tananyag megtanulhatatlanul sok. Horváth Péter elnök szerint a legfontosabb, csökkenteni a lexikális ismeretanyagot és rámenni a képességek fejlesztésére.
Nem az az igazi esélyegyenlőség, hogy mindenkinek ugyanazt adjuk, hanem hogy mindenki a képességeinek legmegfelelőbb tudást kapja. Nagyon sok esetben azonban nincs így, ami miatt a gyerekek fiatalon frusztrálttá válnak
- fogalmazott a NPK elnöke, aki szerint elengedhetetlen része kell legyen az új NAT-nak, hogy az abból készülő kerettantervek rugalmasabbak legyenek a korábbinál. Enélkül ugyanis a pedagógusoknak a tananyag leadása marad az elsődleges és teljesítendő cél, és továbbra sem lesz idejük arra, amire a PISA-mérés eredményei rámutattak, hogy fejlesszék a diákok készségeit, kreativitását-és képességeit.
Sokkal egyszerűbb szabályozást szeretnének
A Nemzeti Pedagógus Kar a kezdetek óta hangsúlyozza, a NAT fejlesztése nem jelentheti csak a tananyag csökkentését, és lexikális ismeretek nélkül sem lehet fejlesztésről beszélni. Az iskolai gyakorlatból tisztán látható, hogy a lexikális tudás mennyiségének változtatása nélkül, az idő hiánya miatt később sem tudnak majd a tanárok olyan módszereket alkalmazni, amelyek a gyerekek képességeit fejlesztik. Differenciált és sokkal egyszerűbb tartalmi szabályozásra van szükség. Ez a Nemzeti Pedagógus Kar álláspontja az új NAT-ot illetően. Horváth Péter elnök szerint az alsó tagozatban nem lehet cél a lexikális tudás átadása. Az első négy év során a gyerekeket meg kell tanítani jól írni, olvasni és számolni. Mert ha ez nincs meg, később a hiányos alapokat nagyon nehéz vagy egyáltalán nem lehet pótolni. A következő 4 évnek a már képességek fejlesztéséről kellene szólni, így lehet aztán az olvasásból szövegértés, a biztos alapokon nyugvó számolásból problémamegoldás, az írásból pedig szövegalkotás. Összegezve, a hosszútávú cél az, hogy a napi valóságot figyelembe vevő oktatáspolitikai célokkal, türelmesen és következetesen átalakítani a szemléletmódot, és kidolgozni a megfelelő tartalmi elemeket, mert csak egy ilyen folyamat eredményeképpen lehet majd a későbbiekben csökkenteni a PISA mérésből látható különbségeket.
Jöhet a kilenc évfolyamos általános
Fontos szakmai döntés született a legutóbbi kormányülésen arról, hogy elindulnak a kilencosztályos általános iskola irányába, ami „egyfajta preschool-t (előiskola) jelent”, mert a szakmai viták ebbe az irányba mutatnak – közölte Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere pénteken Székesfehérváron, A pedagógiai szakszolgálatok hete című rendezvénysorozat nyitókonferenciáján. Hangsúlyozta, hogy a bevezetését komoly társadalmi vita fogja megelőzni, miközben a szükségességéről egyre inkább szakmai konszenzus van. A tervek között speciális tanulmányi program van, de arról még viták zajlanak, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás – tette hozzá. A miniszter elmondta, az új Nemzeti alaptanterv különösen figyelni fog arra, hogy a köznevelés egésze ne a mennyi, hanem a mit, hogyan és kinek tanítsunk kérdésére adjon válaszokat. Bejelentette, hogy a következő napokban a NAT új szemléletének megvalósítására miniszteri biztosnak fogja felkérni Csépe Valéria akadémikust. A miniszter azt is bejelentette, idén a központi költségvetésben 3,8 milliárd forint van arra, hogy 800 új gyógypedagógust és pedagógiai szakszolgálatban dolgozó embert tudjanak foglalkoztatni, ezzel is tovább erősítve a pedagógiai szakszolgálatokat, melyek fontos részei a köznevelési rendszernek.
Címlapfotó: moderniskola.hu
