Hamarosan pont kerülhet Geréb Ágnes ügyének a végére
Geréb Ágnes tárgyalás 2016.09.20. Fotó: Horváth Péter Gyula
Április 20-án hoz ítéletet a Fővárosi Törvényszék Geréb Ágnes perújítási tárgyalásán, miután kedden elhangoztak mind az ügyészi, mind pedig a védői perbeszédek. Gerébnek az ítélet kihirdetése előtt még egyszer lesz alkalma felszólalni az utolsó szó jogán. A foglalkozásától jelenleg eltiltott szülésznőt egy 2003-as és egy 2007-es tragédiába torkollott otthonszüléssel összefüggésben vádolta meg az ügyészség foglalkozás körében gondatlanságból elkövetett emberöléssel és maradandó fogyatékosság okozásával.
Bár korábban már született másodfokon egy elmarasztaló ítélet, a védelem által beszerzett új szakértői vélemények nyomán perújítást rendelt el a Kúria. Az új nyilatkozatok nyomán ugyanis elvi lehetőség van arra, hogy más ítélet szülessen az apákat a szülőszobákba elsőként „becsempésző” szülész-nőgyógyásszal szemben. Ezúttal az az eset okoz fejtörést a bíróság mellett az ügyészségnek is, amelyben egy ikerterhességben másodikként megszületett gyermek oxigénhiányos állapottal érkezett a világra, és maradandó egészségkárosodásának korai halála vetett véget. Ezek mellett tovább folyt kedden a vita a 2007. szeptemberében történt tragédiával összefüggésben is, melyben a csecsemő válla akadt el a szülőcsatornában, és a szülésznő által alkalmazott műfogás miatt megroppant a kisbaba nyakcsigolyája. Ebben az esetben a vád szerint akkor követte el a legnagyobb hibát Geréb, amikor nem alkalmazott gátmetszést, amivel kiszabadíthatta volna a gyermek vállát.
Geréb Ágnest a Pest Megyei Bíróság 2007. január 30-án hozott ítéletében bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében, és önálló mellékbüntetésként 3 évre eltiltotta a szülész-nőgyógyász orvosi foglakozástól. A Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében az ítélet 2007. október 26-án jogerőssé, és így végrehajthatóvá vált. Geréb Ágnes legsúlyosabb ügye volt egy 2007 szeptemberi szülés: egy műfogást alkalmazva a csecsemő nyakcsigolyái elváltak egymástól. A méhen belüli oxigénhiány és a visszéren keresztül beadott oxitocin volt az elsődleges orvosszakértői vélemények szerint a gyermek halálának okozója. Az új szakértői vélemények azonban teljesen más kontextusba helyezték az ügyet, így új eljárás keretein belül tárgyalja Fővárosi Törvényszék a 2003-ban és 2007-ben történt tragikus eseteket. Geréb Ágnest 2012. februárjában ítélte a Fővárosi Ítélőtábla két év fogházbüntetésre, és tiltotta el foglalkozásától 10 évre. Az otthonszülést 2011- ben egy kormányrendelet alapján szabályozták.
Perbeszédében a vádhatóság képviselője hangsúlyozta, az otthonszülés magyarországi úttörőjének tartott vádlottól, mint orvostól elvárható lett volna a szakma írott és íratlan szabályainak betartása, azonban az oxitocin helytelen alkalmazásával, a gátmetszés elmaradásával és rossz műfogás alkalmazásával megszegte foglalkozásának előírásait. Az ügyész szerint mások mellett ezek vezethettek a csecsemő halva születéséhez, illetve a másik baba oxigénhiányos állapota miatti súlyos, később a halálához is vezető károsodásához. Perbeszédében a vádhatóság képviselője kiemelte: igaz, hogy a korábbi évszázadokban egy nő akár 7-10 gyereket is szült, akik közül legtöbbször csak ketten, hárman maradtak életben, azonban az orvostudomány fejlődésével elvárható, ha egy nő csak egy gyereket szül az épen és egészségesen jöjjön a világra. Felhívta a figyelmet arra is, Geréb korábbi vallomásában elismerte, hogy nem olvas jogszabályokat. Erre reflektálva hangsúlyozta:
„Még, ha kőműves vagyok is, kötelességem a foglalkozásomat érintő jogszabályokat követni.”
Az ügyész sérelmezte azt is, hogy az egyik anya otthonszülését annak ellenére vállalta el Geréb, hogy több tényező alapján is veszélyeztetett terhesnek számított a nő, a másik asszony ikerterhessége pedig alapvetően intézményen belüli szülést kellett volna maga után vonjon. Azt is hangsúlyozta az ügyész, hogyha a váll-elakadásos szülésnél Geréb gátmetszést alkalmazott volna, könnyen világra segíthették volna a gyermeket és nem következik be a tragédia.
Mindezek alapján az vádhatóság képviselője szerint az új szakértői vélemény sem befolyásolhatja oly mértékben a tényállást, ami alapján felmentő vagy enyhébb ítéletet hozhatna a bírói tanács.
Nem zárható ki a méhen belül, a terhesség folyamán szerzett oxigénhiány
A szülésznő védője azonban arra figyelmeztetett perbeszédében, 2011 előtt engedélyezett, de szabályozatlan volt az otthonszülés, az első-, illetve másodfokú perbe pedig kivétel nélkül olyan szakértőket vontak be, akik kórházban dolgoznak, így feltételehetően elfogultak is a háborítatlan szüléssel szemben. Mint azt elmondta, az új szakértői vélemény, amelyre alapozva a Kúria 2016 májusában elrendelte a perújítási eljárást, tartalmazza: nem zárható ki, hogy az oxigénhiányos állapotban világra jött baba esetében a méhen belül, a várandósság alatt szerzett oxigénhiány, illetve az annak előidézésére alkalmas fertőzés lehetősége sem. Geréb védője belekapaszkodott abba a lehetőségbe is, hogy a kiérkező mentősök is ugyanazt a műfogást alkalmazták a váll-elakadásos babánál, így tulajdonképpen nem bizonyítható az az ügyészi felvetés, a szülésnő rosszul alkalmazott műfogása miatt roncsolódott a csecsemő gerince. Az ügyvéd szerint akár még a fiatal mentőorvos is okozhatta a sérülést, hiszen életében először alkalmazta a műfogást. A vád szerint ez a sérülés akkor is a gyermek halálához vezetett volna, ha a váll-elakadás miatt nem hal bele a szülétésébe. Az elfogult és rossz szakértői vélemények figyelmen kívül hagyását és külföldi tanulmányokra hivatkozva elsősorban felmentő, másodsorban pedig enyítő ítélet meghozatalát kérte az ügyvéd a Fővárosi Törvényszék bírói tanácsától Geréb Ágnes ügyében. A per tehát április 20-án Geréb Ágnes utolsó szó jogán történő felszólalásával, majd az ítélet kihirdetéséve zárul.
Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
