Nyugdíjas, de nem a frusztrált kollégákkal oldaná meg a pedagógushiányt a PSZ elnöke
Önellentmondásba keveredett a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki először arról beszélt a csütörtök délelőttre összehívott sajtótájékoztatón, hogy a nyugdíjas pedagógusok visszahívásával kellene rövid távon orvosolni a hazai szakemberhiányt. Pár gondolattal később már azt mondta, hogy milyen nagyfokú munkahelyi ártalomnak vannak kitéve a tanárok, mennyire kiégett a pedagógustársadalom. Ezért kérték a kormánytól a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét is. Rákérdeztünk, hogy akkor azokkal a nyugdíjas kollégákkal számolna, akik leharcoltak, és belefásultak a tanításba? Gallóné erre reagálva közölte, ő azokra gondolt, akik még bírják. Statisztikai adatot nem tudott mondani, de jelezte, ő ismer olyan 60 év fölötti kollégát, aki szívesen visszajönne tanítani, ha mellette megkapná a nyugdíját is. A PSZ-elnök kijelentette, a bicikli nem hogy nem állt meg, hanem menthetetlenül gurul a szakadék felé, ugyanakkor azt is mondta, a mostani helyzet a korábbi kormányok áldásos tevékenységének is köszönhető.
Rövidtávon a már nyugdíjba vonult kollégákkal oldaná meg a tanárhiányt - reagált a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a köznevelési törvény tervezett módosításának azon pontjára, amely elfogadása esetén szakképesítés nélküli szakemberek is taníthatnának. Korábban már írtunk róla, húsvét előtt került fel az Emberi Erőforrásuk Minisztériumának oldalára az az előterjesztés, mely szerint a jövőben a hiányzó szaktanárok helyét felsőfokú végzettségű, de pedagógusképesítés nélküli személyek is betölthetnék, ha vállalják, hogy öt éven belül megszerzik a pedagógusi képesítést. Egy másik pont értelmében pedig a gyógypedagógiai intézményekben a készség tárgyakat taníthatnák gyógypedagógusi végzettség nélküli tanárok. Galló Istvánné elmondta, nem új keletű problémáról van szó, elöregedett a pedagógustársadalom, az átlagéletkor: 47-48 év. Szerinte mindez egyértelműen azt jelenti, a pedagógus életpályamodell megbukott. Arra volna most szükség, hogy feloldják a nyugdíjas kollégák foglalkoztatásának korlátozását, bár véleménye szerint jelen helyzetben ez is kevés lenne, mert ebben a tanévben összesen négyezer pedagógus hagyta el a pályát, miközben csupán 800-an léptek be. A szakma pofán csapásának nevezte a tervezett lépést. Szerinte
a pályára ma boldog-boldogtalan beléphet, és az nem a szakma megbecsülése, ha gyerekekhez nem értők taníthatnak a jövőben.
A köznevelési törvény tervezett módosítása több ponton súlyosan sérti a leghátrányosabb helyzetben lévő tanulók és szülők érdekeit. Szerinte a kormány a lemond az értelmi fogyatékosokról azzal, ha megengedi, hogy olyan pedagógusok foglalkozzanak velük, akik nem rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges ismeretekkel - mondta az érdekvédő, majd hozzátette, a szakszervezet a leghatározottabban tiltakozik a tervezett változtatások ellen, és azt kéri, hogy az Országgyűlés jelen formájában ne szavazza meg.
Érdeklődésünkre, hogy hosszútávon hogyan tenné újra vonzóvá a pályát, azt felelte: kell az életpálya, de nem az, ami most van. Jelenleg akkora különbségek vannak a fizetések és a munkaterhek között, hogy először ezeken az igazságtalanságokon kellene változtatni. Végig kéne gondolni, vajon miért nem csábító a pálya a kollégák számára. Galló Istvánné jelezte, a PSZ 2010 őszén még az akkori oktatásért felelős államtitkárnak, Hoffmann Rózsának eljuttatta az életpályamodellről szóló elképzeléseit: ebben nem csak a fizetésekről volt szó, hanem arról, hogy a többdiplomásokat anyagi elismerésben kellene részesíteni, kérték, hogy állítsák vissza a pedagógus szolgálati lakás intézményét, továbbá, hogy kiemelt egészségügyi ellátásban részesüljenek a tanárok a munkahelyi ártalom miatt.
Már októberben a tanárok negyede hangszál gyulladással küzd, nem beszélve a visszérről, a gyomorfekélyről és a magas vérnyomásról. Ezek tipikusan pedagógus betegségek. Kértük a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét is, mert ha valaki 30 évet eltöltött a pályán, gyerekek között, akkor ő hadd mehessen nyugdíjba, ha úgy érzi, hogy szellemileg és fizikailag nem bírja azt a stresszt, amivel a szakma együtt jár. Mert a pedagóguspálya egy nagyon embert próbáló pálya, bármilyen furcsa...
- szögezte le Galló Istvánné. Arra a kérdésre, hogy miért a jelenlegi életpályamodell által "leszedált", elgyötört, frusztrált tanárokkal csillapítaná a pedagógushiányt, úgy reagált:
Én nem ezt mondtam, hanem azokkal, akik készek és képesek rá
Statisztikai adatot nem tudott mondani, de jelezte, ő ismer olyan 60 év fölötti kollégát, aki szívesen visszajönne tanítani, ha mellette megkapná a nyugdíját is. Az érdekvédő sérelmezte, hogy velük nem egyeztettek a tervezetről.
Galló Istvánné kitért arra is, hogy az új előírások alapján a jövőben a beilleszkedési, tanulási magatartási zavarokkal, nehézségekkel küzdő tanulók év végi osztályozása kötelezővé válna. Szerinte ez nem fogja motiválni a gyerekeket, hanem a kudarcélményeiket növeli és a pedagógusoknak okoz lelkiismereti kérdést, hogyan osztályozzanak majd egy hiperaktív, vagy hallásgondokkal küzdő, vagy éppen tanulási zavarral küzdő gyereket. A munkaidő-kedvezmény kapcsán úgy fogalmazott, bár bekerült a törvénybe, a rendelkezések csak azoknál a pedagógusoknál lesz alkalmazhatóak, akiknek heti 22-26 órát kell tanítani, de kizárják például a fix óraszámos pedagógusokat, közte az óvodapedagógusokat, kollégiumi nevelőtanárokat, gyógypedagógusokat, gyakornokokat. Ráadásul a kedvezményről az igazgatók dönthetnek, és ha pozitívan is határoz, a tantárgyfelosztásról a fenntartónak jóvá kell hagynia, és nem biztos, hogy így is meglesz a hozzájárulás. Úgy látja, ez is csak arról szól, hogy
a kormány spórolni akar.
A kötelező középiskolai felvételiről egyelőre csak nyilatkozat szintjén hallottak - közölte Galló Istvánné. Jelezte: ebbe a körbe nem csupán a gimnázium, szakközépiskola, hanem a korábbi szakiskolák is bele tartoznak. Eddig a nyolc általános sikeres elvégzése valamilyen szakiskolába belépőt jelenthetett, most itt is felvételizni kellene. Szerinte a szakiskola egy zsákutca, a kormány pedig azzal hitegeti az odajelentkezőket, hogy ott is tudnak érettségit szerezni, miközben a közismereti tárgyakat oly mértékben csökkentették, hogy esélye sincs a diákoknak - jelentette ki. Úgy látja a lépéssel a felvételizők számát akarják korlátozni, mert a magasabb színvonalnak, majd egyre kevesebben tudnak megfelelni. A gimnáziumokba pedig, csak annyi diákot akarnak felvenni, akiknek útja egyenesen vezet a felsőoktatásba. A PSZ nem támogatja ezt a fajta felvételi rendszert - szögezte le. A kilenc évfolyamos általános iskoláról szintén nem tudni részleteket - jelezte. Majd közölte, azt kérik, Balog Zoltán hívja össze a pedagógusok sztrájkbizottságának teljes ülését, mert legutóbb Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár vett részt a találkozón. Ő pedig nem tudott mit mondani arra a kilenc pontra, amelyben változtatást szeretnének elérni. Ilyen követelések a pedagógusok kötelező óraszámának visszaállítása és a pedagógusbértábla vetítési alapjának megemelése. Az érdekvédő azt is mondta, nem terveznek az érettségi előtt pár héttel sztrájkolni, a kollégák morális okból nem tennék ezt a diákokkal, bár - tette hozzá -, szerinte a kormány erre játszik.
Galló Istvánné a sajtótájékoztató végén jelezte azt is: április 6-án levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, ebben - az előbb már említett - bértábla vetítési alapjának emelését kérték, az ugyanis szerinte elinflálódott, illetve kérték a pedagógushiány kezelésére az öregségi nyugdíj korhatárt elérők foglalkoztatási tilalmának feloldását. Választ egyelőre nem kaptak - mondta, majd hozzátette:
a bicikli nem hogy nem állt meg, hanem menthetetlenül gurul a szakadék felé.
Elismerte azt is, a mostani helyzet az előző kormányok áldásos munkájának is köszönhető.
Címlapfotó: Origo/Szabó Gábor
