Palkovics: Nincs idő várni, a pedagógushiányt ma kell megoldani, nem évek múlva
Húsvét előtt jelent meg egy rendelettervezet az Emberi Erőforrások Minisztériumának oldalán. Az előterjesztés megengedőbb lenne azért, hogy a pótolják a köznevelési rendszerből a hiányzó gyógypedagógusokat illetve a szaktanárokat. A tervezet értelmében bizonyos tantárgyakat az enyhe, illetve a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóknál felsőfokú ugyanakkor gyógypedagógusi végzettség nélkül is lehetne tanítani, illetve ahol nincs megfelelő szakos tanár, ott - elfogadás esetén - felsőfokú végzettséggel, de pedagógusi képesítés nélküli szakemberek is oktathatnának. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár pénteken a LIGA szervezte konferenciáján felhozta a témát, melyet a sajtó úgy tálalt, hogy a kormány csökkenteni akarja az oktatás színvonalát. Palkovics szerint szó nincs a szakma felhígításáról, de dönteni kell, hogyan oldják meg a szakemberhiányt, és nincs idő várni. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is hasonló véleményen van, azonban reményét fejezte ki, hogy az intézkedés csak átmeneti megoldás lesz. Horváth Péter szerint a tanári egzisztencia kérdésének rendezésével lehet újra vonzóvá tenni a pályát, ehhez azonban a bérek rendezésére és kiszámíthatóságra van szükség.
A Köznevelési Kerekasztal mögött álló egy évet és munkát összegezte, valamint a jövőbeni feladatokról is beszélt Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a LIGA szakszervezetek szakmai konferenciáján, pénteken. Érintette azt a törvénymódosító tervezetet is, amelyet április 18-ig lehetett véleményezni és - elfogadása esetén - több ponton megváltoztatja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt. Ilyen változás lenne, hogy a jövőben
a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus
továbbá az enyhe, illetve a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóknál "a rajzot, testnevelést, informatikát, technikát, ének-zenét, etikát és az egyes kerettantervek által tartalmilag ezekkel egyenértékű tantárgyak oktatását elláthatná
a tantárgynak megfelelő szakos tanár is.
Az indoklása szerint, az értelmi fogyatékos tanulók szegregált oktatásában teljes „gyógypedagógus-kényszer” van, melynek feloldása bizonyos esetekben, tantárgyak körében indokolt, hogy biztosítva legyen a megfelelő oktatás részükre is. Hasonlóan enyhítenék a pedagógushiányt a nehéz helyzetben lévő régiókban. A tervezet értelmében,
Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor a megfelelő pedagógus szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel, felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő, felsőoktatásban természettudomány képzési területen szerzett szakképzettséggel, c) alapfokú művészeti iskolában felsőoktatásban művészet képzési terület szakján szerzett művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és előadóművész szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, hogy vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését
Palkovics László úgy fogalmazott, fontos feladat az iskolai szakszolgálatok további erősítése. Szeretnének minél több embert felvenni, az ehhez szükséges keretet 5 milliárddal emelték meg tavaly az egy évvel korábbihoz képest, a 2017-es költségvetésben pedig újabb 5 milliárddal növelték a szakemberhiány pótlásra szánt összeget. Azonban ez egy lassú folyamat. Hiába nőtt lényegesen a gyógypedagógia illetve a pszichológia szakra felvettek száma, még évek, mire ezek a hallgatók munkába tudnak állnak, jelezte. Addig, amíg nincsen elegendő szakember a pedagógiai szakszolgálatoknál és az iskolákban, valamilyen megoldást választaniuk kell. Nem igazak azok a sajtóban megjelent hírek, hogy a kormány csökkenteni akarja az oktatás színvonalát azzal, hogy a jövőben felsőfokú, de nem szakirányú végzettséggel rendelkező személyek is taníthatnak bizonyos ideig olyan területeken, ahol épp nincs szakember, szögezte le.
Annál, hogy egy autista gyerekkel ne foglalkozzunk, sokkal jobb megoldás, ha egy olyan pedagógus foglalkozik vele, akinek nincsen szakirányú végzettsége. Az, hogy magára hagyjuk a gyerekeket, semmilyen esetben nem lehet alternatíva. Ez nem a szakma felhígítása, hanem egy helyzet, amit ma kell kezelnünk, nem érünk rá várni öt évet. Azon vagyunk, hogy minél hamarabb legyen elegendő szaktanár, de addig is még mindig jobb, ha egy mérnök, aki elvégezte a pedagógus továbbképzést, tanít, mondjuk kémiát, mint, hogy nincs az iskolában tanár.
- fejtette ki az államtitkár.
Ezek olyan kényszer megoldások, melyeket az élet szült, reagált a PestiSrácok.hu-nak Horváth Péter. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke is úgy látja, jelen helyzetben csak úgy lehet áthidalni a pedagógushiányt, ha könnyítenek az eddigi szabályozáson. Szerinte kétségtelen, hogy a következő pár évben még szakemberhiánnyal kell számolni. Pont emiatt érzi úgy, hogy ez még mindig a kevésbé rossz megoldás. A másik lehetőség ugyanis a kisebb iskolák bezárása és az osztály összevonások lennének, de ez csak még nagyobb ellenállást váltana ki a rendszerből. Bízik benne, hogy a törvénytervezetben leírt megengedőbb módosítások csak ideiglenesen, maximum pár évig szólnak majd és kezelni tudják a helyzetet.
A hátrányos helyzetű térségekben és bizonyos tantárgyaknál egyértelműen szakember hiány van. Úgy gondolom az iskolabezárás-és osztály összevonások helyett, még mindig jobb megoldás, ha egy olyan kolléga tanít, akinek mondjuk hiányzik a nyelvvizsgája
- fogalmaz az NPK elnöke.
Horváth Péter hozzáteszi, a Nemzeti Pedagógus Kar folyamatosan azt kommunikálja, hogy szakember hiány van, amelyet meg kell oldani. Álláspontjuk szerint vonzóvá kell tenni a tanári pályát, mert az oktatás egy stratégiai ágazat és a jövő valóban ezen múlik. De addig, kellenek ezek a szükség megoldások, hogy ne szabálytalanul alkalmazzanak az iskolák szakembereket, teszi hozzá Horváth Péter. Az NPK elnöke több igazgatóról tud, akik azért foglalkoztatnak szabálytalanul munkavállalókat, hogy ne kerüljön veszélybe az oktatás az adott intézményben.
Önmagában jó lépésnek tartja a Klebelsberg Ösztöndíjat az NPK elnöke ugyanakkor maga az életpálya nem kiszámítható. A legnagyobb érvágás 2014-ben volt, amikor elszakították a pedagógus alapbéreket a minimálbértől, teszi hozzá.
Jelenleg ismét ott tartunk, hogy a garantált bérminimum - vagyis a középfokú végzettséggel betölthető munkahelyek fizetése - nagyjából ugyanannyi, mint a kezdő főiskolai pedagógusbér. Sőt a 2018-as garantált bérminimum el fogja érni a kezdő pedagógusbéreket, ha nem emelik meg a vetítési alapot. Ez nem teszi vonzóvá a pedagóguspályát.
Miért menne valaki tanárnak, ha ugyanazt a pénzt megkeresi 5 évvel kevesebb tanulással is, fogalmazott Horváth Péter. Érdeklődésünkre jelezte, egyelőre nem kaptak határozott ígéretet arra, hogy ez a közeljövőben tárgyalnának egy esetleges béremelésről, pedig a pedagóguséletpálya legfontosabb része kellene, hogy legyen a kiszámíthatóság. A minimálbérhez való igazítása a tanári béreknek egyfajta pozicionálás volt: ez 2013 szeptemberében még 180 százalék volt, ma ez 135 százalék. Ez súlyos presztízsveszteség és ez érződik azon is, hogy jelen pillanatban hányan szeretnének pedagógusnak menni, teszi hozzá Horváth Péter.
Lehet a statisztikákat úgy tekinteni, hogy többen mennek pedagógusnak, mint korábban. Én azt gondolom azonban, hogy jóval kevesebben, mint amennyire a következő években szükség lenne.
Címlapfotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter
