Pesti Srácok

Rétvári: A CEU presztízsből is inkább átírná, mintsem végrehajtaná a jogszabályt

Rétvári: A CEU presztízsből is inkább átírná, mintsem végrehajtaná a jogszabályt

Úgy fair és diszkriminációmentes, ha minden Magyarországon működő külföldi egyetem azonos szabályok szerint végzi a feladatát. Ez alól a Soros György által alapított CEU (Central European University) sem lehet kivétel - nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Rétvári Bence. A EMMI parlamenti államtitkára szerint akik a tanszabadság korlátozásáról, a CEU ellehetetlenítéséről beszélnek, nem ismerik a módosítás tartalmát, a négy paragrafus ugyanis egy egyszerű adminisztrációs kérdés, amelynek megoldása nem jelenthet gondot egy olyan gazdaságilag stabil háttérrel rendelkező egyetemnek, mint a CEU. De úgy tűnik, egyszerűbb hergelni a társadalmat a jogkövetés helyett, utóbbiból kevésbé lehet politikai hasznot húzni.

A keddi Kossuth téri tüntetés mutatja, sokakhoz még mindig nem jutott el, hogy a felsőoktatási törvény módosítása egyrészt nem érinti a Közép-európai Egyetemet, nem lehetetleníti el a CEU-t, és nem korlátozza a tanszabadságot, ahogy azt többen állítják - mondta Rétvári Bence az EMMI miniszterhelyettese. A változás pedig nem okozhat gondot a CEU mögött álló támogatói körnek és Soros Györgynek, fogalmazott.

- mondta a politikus, hozzátéve, hogy az elmúlt napok eseményei is megmutatták, a CEU minden eszközt bevet, hogy félrevezesse és megtévessze saját hallgatóit, és nemzetközi tudományos élet szereplőit és sok esetben a magyar közvéleményt is, úgy mint a két egyetem összemosásával, vagy a diplomakiadás és az egyetemi működés összekeverésével - közölte Rétvári Bence.

PestiSracok facebook image

Pár napja történt, hogy a CEU az Oktatási Hivatal (OH) határozatára hivatkozva adta ki közleményét, hogy az OH megállapította, törvényesen működnek. Majd órákkal később kiderült, mindez nem igaz és a CEU kénytelen volt a nyilvánosság előtt korrigálni korábbi nyilatkozatát.

Fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula

A CEU-n kívül továbbra sem élt kifogással egyetlen másik érintett külföldi intézmény sem, pedig egyik mögött sem áll akkora pénzügyi-és gazdasági birodalom, mint a CEU mögött, teszi hozzá a parlamenti államtitkár. A CEU-nál sokkal szerényebb anyagi körülményekkel rendelkező intézmény számára is megugorható, ez a sokkal átláthatóbb és egységesebb működést előíró szabály. Rétvári szerint a CEU ahelyett, hogy arra törekedett volna, hogy a számára könnyen elvégezhető szabályrendszert elfogadja, inkább a konfliktust, a hergelést és a politikai hisztériakeltést választotta. Valótlan információk alapján többszörösére nagyította a helyzetet, szemben a többi egyetemmel, melyek a jogkövetést választották. A CEU-nak szemmel láthatóan csak az fontos, hogy megtartsa korábbi privilégiumát, a korábbi MSZP-SZDSZ kormányzás alatt szerzett előjogait.

- szögezte le Rétvári Bence, majd hozzáfűzte,

Rétvári szerint fontos lenne, hogy mindenki megismerje a törvénymódosítás tartalmát. Aki tényleg elolvasta a változást tartalmazó négy paragrafust, nem tud olyan pontot mutatni, amely korlátozná az oktatás szabadságát. Azok, akik hasonló szavakat skandálnak, mindössze csak politikai hasznot akarnak húzni az egészből. A politikus jelezte, hogy hamarosan eljuttatják az érintett Egyesült Államok kormányának is a törvényjavaslatot, és ha az illetékesek kezdeményezik, tárgyalni fognak az államok közötti szerződés megkötéséről.

Címlapfotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.