Abortuszellenes szobrot vesznek a vallásgyalázó feministák pénzéből
Összesen hatszázezer forintba fájt a feminista aktivistáknak, hogy nem érezték a határt, mit jelent a szabad véleménynyilvánítás, és mit jelent egy vallási közösséget a méltóságában megalázni. A bíróság az „abortusztablettás áldoztatás” ügyében hozott másodfokú ítéletében kimondta, a szólásszabadság gyakorlása felelősséggel jár, azaz szabadon lehet társadalmi kérdésekre – mint az abortusz - felhívni a figyelmet, az eszközöket azonban meg kell válogatni. Emlékezetes, az elsőfokú bíróság ítéletében még azt is kétségbevonta, hogy egy „egyszerű” katolikus érti –e, mi történik a szentáldozás alkalmával. Igaz, az első fokon eljáró bíróság még művészi megnyilvánulást látott a performanszban.
A vallásos meggyőződést véleménynyilvánítási szabadságra hivatkozással megalázni nem lehet. A szólásszabadság gyakorlása minden esetben felelősséggel jár – állapította meg másodfokon a Fővárosi Törvényszék azzal az üggyel kapcsolatban, amelyben feminista aktivisták egy csoportja a lengyel katolikus egyház abortusszal kapcsolatban megfogalmazott véleménye ellen úgy tiltakoztak, hogy kifigurázták a szentáldozást. A bíróság másodfokon tehát úgy látta, a 24.hu felvételeiből is egyértelműen megfigyelhető öncélú magamutogatás, amely semmilyen vita vagy párbeszéd kibontakozására nem alkalmas, pusztán vallásában, emberi méltóságában sért meg másokat, nem áll a szabad véleménynyilvánítás védelme alatt, sőt büntetendő. Ennek fényében a bíróság arra kötelezte az alpereseket, hogy magánlevélben fejezzék ki bocsánatkérésüket, amely aztán a közreadható. Emellett 600 ezer forint megfizetésére, valamint az összesen 147 ezer forintos perköltség megtérítésére is kötelezte a feministákat. A felperesek egy szoborra költik majd a pénzt.
Lendvai is kiment vallásgyalázást nézni
Mint arról korábban beszámoltunk, a 24.hu vette videóra, amint az azóta is méltán közismert Patent Egyesület sajátos mutatványt adott elő a lengyel egyház abortuszkérdésben elfoglalt álláspontja elleni tiltakozásul, amelyben egy püspökruhába öltözött fiatal „abortusztablettával” áldoztatta meg a lelkes feministákat Krisztus teste! felkiáltással. A sokakat megbotránkoztató előadást hangosbeszélőn üvöltve magyarázták meg a minimális számú megjelentnek. A vallásgyalázást egyébként végignézte az MSZP-ből nyugdíjba ment Lendvai Ildikó is, aki szerint ugyan attól nem kell félni, hogy holnap Magyarországon is lesz abortusztörvény, de attól a szemlélettől félni kell, ami magánéleti döntésekbe beleviszi a politikát és a jogot.
Az első fokon ítélő bíróság belelátta a művészetet is
Mint megírtuk, az esemény miatt feljelentést tevő magánszemélyek keresetét azért utasította el első fokon a bíróság, mert azzal érvelt, a gyülekezési és szabad véleménynyilvánítási jog erősebb a valláshoz és emberi méltósághoz fűződő jognál, a vallásosoknak egyszerűen tűrniük kell az efféle „kritikát”. A bíróság elfogadta az alperesek érvelését, akik azt hangsúlyozták, hogy ők a kifogásolt magatartást szervezetten, a gyülekezési jog által védett rendezvényen, közéleti vita keretében fejtették ki. Sőt, a bíróság még azt is hozzátette, hogy mivel az alperese nemcsak valláskritikát fejtettek ki, hanem egy társadalmi politikai ideológiai vitában fejtették ki nézetüket, és ez még fokozottabb védelemben részesíti a véleménynyilvánítás szabadságát. Az indoklásban azt is hozzátették, ha az egyháznak markáns a véleménye van a kérdésben, a hasonlóan erőteljes kritikát tűrniük kell a katolikus vallásúaknak.
Az egyszerű katolikusok úgysem értették
A bíróság ugyan megállapította, hogy az Oltáriszentség felhasználása a performanszban rendkívül sértő volt, ugyanakkor az alperesek szimbolikus művészi előadással kifejezett véleménye egyértelműen politikai, ideológiai véleménynyilvánítás volt. Ráadásul a bíróság azt is kétségbevonta, hogy egy egyszerű hívő megérthette - e az összefüggést a szentáldozásban Krisztus testét szimbolizáló ostya, és a halált jelképező abortusztabletta között.
A vallásgyalázás elkerülhetetlen volt
A felperesek fellebbezésükben azt hangsúlyozták, hogy az első fokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy elkerülhetetlen volt a vallásgyalázás, ráadásul még azt sem tudta pontosan rögzíteni, mi is történt a tiltakozó akció alatt. Kiemelték, hogy sosem állították, hogy ne lenne társadalmi politikai kontextusa a produktumnak, sőt azt sem, hogy hogy az alperesek bárkit akadályoztak a vallásuk gyakorlásában. Cáfolták ugyanakkor, hogy kevés médiumhoz jutott volna el a feminista produkció híre, és hogy alacsony lett volna a társadalmi érdeklődés, hiszen a CitizenGo által rövid időn belül összegyűjtött közel 13 ezer tiltakozó aláírást az első fokú bíróság figyelembe sem volt hajlandó venni.
Semmilyen vitára nem ösztönzött
A felperesek véleménye szerint Krisztus a keresztény vallás középpontja az életet képviseli, még az abortusztabletta a halált, a „halállal” áldoztatni tehát igenis megbotránkoztató, ráadásul az alperesek állításával szemben az előadás semmilyen vitára sem ösztönzött. A katolikus liturgia lealacsonyító módon való kifigurázása nem valósít meg véleménynyilvánítást. Úgy látták, az első fokú bíróság önkényesen foglalt állást vallási szakkérdésekben, amikor kijelentette, hogy egy átlagos hívő nem ismerheti a vallásának lényegét adó Eucharistiát, vagyis a szentáldozáskor Jézussal való személyes találkozást. Azt is hangsúlyozták, keresetük kizárólag a perfomansz vallásgyalázó elemeire utalt, nem sérti az alperesek közéleti vitában a szabad véleménynyilvánításához szükséges jogát.
Hiába a performansz, nem sikerült véleményt kifejteni
A másodfokú bíróság ítéletében azt hangsúlyozta, önmagában már az is kétségbevonható, hogy a sérelmezett magatartás értelmezhető –e egyáltalán az abortusz kérdéskörében kifejtett véleményként. Az elsőfokú bírósággal ellentétben úgy látták, hogy még a katolikus liturgiát kevéssé ismerők számára is egyértelműen sértő és gyalázkodó volt az, amit a feministák előadtak. Az alperesek az áldozás szertartását gyalázták meg, miközben a gúnyolódó cselekedet mégsem mutatta meg az alperesek abortuszvitában kifejtett véleményét. Egy abortusztablettta nyelvre helyezése „Krisztus teste” kijelentés kísértében nem értelmezhető az abortuszvitában elfoglalt álláspont kritikájaként
A másodfokú bíróság hangsúlyozta,
a vallásos meggyőződést véleménynyilvánítási szabadságra hivatkozással megalázni nem lehet. A szólásszabadság gyakorlása minden esetben felelősséggel jár, a vallást – a közéleti vita keretein kívül eső – gyalázó, indokolatlanul sértő véleménnyilvánítások módja korlátozható.
Nem sietik el a bocsánatkérést
Portálunk a felperesektől úgy értesült, ezidáig sem a bocsánatkérő levelet, sem a megítélt sérelemdíjat nem kapták meg, így amennyiben ez az elkövetkező napokban sem történik meg, kénytelenek lesznek végrehajtási eljárást indítani. Hozzátették, a sérelemdíjból egy szobrot szeretnének vásárolni, Martin Hudacek szlovák művész Meg nem született gyermekek című szobrát. A mű a gyászról és a megbocsájtásról szól, két alak találkozásáról. A mű egy márványból faragott térdelő nőt jelenít meg, aki az arcát a kezeibe temeti. Vele szemben áll üvegből megformázva a nő abortuszban elvesztett gyermeke, aki vigasztalóan áldásra nyújtja az édesanyja felé a kezét. A szobor jól kifejezi egy babáját elvesztő nő mérhetetlen fájdalmát és azt az üzenetet, hogy van továbblépés, lehetséges a gyógyulás. A felperesektől megtudtuk azt is, a szoborral szeretnének egy emlékhelyet létrehozni egy Budapest központi helyén lévő templomban. Ezzel az emlék-vagy zarándokhellyel fejeznék ki gyászunkat a meg nem született gyermekek felé és együttérzésüket azokkal, akik ebben a döntésben részt vettek, legfőképpen a gyermeküket sirató anyákkal. Az emlékhelyen az érintettek elgyászolhatják az elvesztett gyermeküket, testvérüket, unokájukat, és megtehetik az első lépéseket az önmaguknak, társuknak vagy szüleiknek való megbocsájtás felé.
Forrás: PestiSrácok.hu; fotó: 24.hu
