Lázár János: férfiból, nőből és gyerekekből álló családokról fog szólni a jövő évi költségvetés
A családtámogatási rendszerek és Soros György projektjei uralták a 90. Kormányinfót, amelyen Lázár János összefoglalta a kormány jelentősebb gazdasági eredményeit is. Kifejtette, hogy a gyermekes családokhoz jó helyre megy a pénz, és a kormánynak továbbra is feltett szándéka a gyermekvállalás ösztönzése és a dolgozó családok támogatása. A CEU-val – ahogy a többi érintett egyetemmel – már zajlik a tárgyalás, azt viszont világossá tette a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy az a versenyelőny, amelyet az egyetem eddig élvezett a többi magyar egyetemmel szemben, a jövőben nem tartható.
A miniszter összefoglalta Magyarország gazdasági eredményeit a nemrég nyilvánosságra került, négy százalékot meghaladó első negyedévi növekedési adat apropóján. A beruházások üteme ugyanekkor 34 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, ami 1000 milliárd forintos növekedés, míg a külkereskedelmi termékforgalom is pozitívan alakult, mintegy 2,5 milliárd eurós többlettel. Tavaly ezer, most kétezer-ötszáz lakásépítés kezdődött el az első negyedévben, miközben 84 ezerrel többen dolgoznak most, mint 2016 tavaszán. Hétéves kitekintést is adott ez ügyben Lázár János, kifejtve, hogy 2010 óta 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a közfoglalkoztatottak nélkül is 550-600 ezres a növekmény. Ezzel összefüggésben a fiatalkori munkanélküliség a 2010-es 30 százalékról mostanra 10 százalékra csökkent Lázár hozzátette, hogy a reálkeresetek 51 hónapja folyamatosan növekednek, az idei első negyedévi 8,1 százalékos reálbér-növekedést pedig példátlannak nevezte. A miniszter kiemelte, hogy mindezek az eredmények a magyar emberek munkájának gyümölcsei. Szavai szerint a 2018-as a munkából élők költségvetése lesz, a cél pedig jövőre immár a 2010-ben még sokak által kinevetett teljes foglalkoztatottság lesz, azaz
aki akar, az 2018-ban dolgozni fog.
A családokhoz jó helyre megy a pénz
A miniszterelnökséget vezető miniszter ismét leszögezte, amit egyre gyakrabban hallani a kormánytól, miszerint a családtámogatatás és a demográfiai folyamatok megfordítása a legfontosabb feladatok közé tartozik. Szavai szerint tavaly 1550 milliárd forint maradt a családoknál a különböző kedvezmények révén. A gyermekek után igénybe vehető adókedvezményt egymillióan kérték, vagyis az minden negyedik munkavállalót érinti. Az elmúlt évek tanulsága, hogy megéri az adófizetők pénzét a gyermekvállalás ösztönzésére és a családok támogatására költeni.
A családtámogatás keretében megkezdődik a három vagy több gyermeket nevelő családok hiteleinek, továbbá diákhiteleinek a részleges állami átvállalása, a babakötvényt pedig kiterjesztik a külhoni magyar állampolgárokra is.
Európában példátlan viszonyok uralkodnak
A lezárult nemzeti konzultációval kapcsolatban közölte Lázár János, hogy 1 millió 680 ezren küldték vissza a válaszokat. Ez jóval túlnyúlik némely pártok választási eredményén, a Jobbik eredményénél 700 ezerrel többen, a baloldali pártok eredményénél 400 ezerrel többen álltak ki a magyar kormány politikája mellett. Ennyien mondtak véleményt a határzárról, a tranzitzónáról, illetve arról, hogy ki döntsön Magyarországon adópolitika kérdésekben vagy az energiaárakról.
A miniszter szerint egészen megdöbbentő viszonyokról árulkodik Európában, hogy az Európai Bizottság nem elismeri Magyarország teljesítményét Európa schengeni határainak megvédésében, hanem inkább megtámadja azt, míg akik nem tartják be a szabályokat, azok fejsimogatásban részesülnek. Elmondta, hogy példátlan módon, nemzetközi szervezetekhez – az Európa Tanács, az ENSZ, az EBESZ és a NATO terrorizmus ügyében illetékes szerveihez kellett fordulnia Magyarországnak az Európai Parlament határozata miatt, és jeleznie a folyamatokat.
Kiemelte, hogy a nemrég lezajlott NATO-csúcson érdekes vita alakult ki az EU tagállamainak többsége, illetve az Egyesült Államok és Magyarország között. Utóbbiak szerint a migráció és a terrorizmus között összefüggés van, ezt azonban sok EU-tagállam tagadja.
A vita tehát már a NATO-n belül is felütötte a fejét, de a csúcs zárónyilatkozata szerint minden országnak joga van megvédenie a határait
– emelte ki Lázár a fontos újdonságot. Hasonló következtetésre jutottak a V4-ek is, a szövetség ugyanis megállapította, hogy Európa Keletről és Délről is veszélyeztetve van, a schengeni határokat meg kell védeni, a belső határok ellenőrzése viszont Európa érdekeivel ellentétes, gazdasági kockázatot jelent. Magyarország ezzel szemben a bevándorlás helyszíni megállításában érdekelt, ezért ott próbál segíteni, ahonnan a menekültek megindulnak. Ezt kórházépítést jelent, segítséget a menekültek ellátásában, gyógyszerszállítást, Irakban pedig egy teljes város újjáépítéséhez járulunk hozzá. A bevándorlás okait akarjuk megszüntetni, a helyszínen segíteni – szögezte le Lázár János, aki arra is figyelmeztetett, hogy a német választások után német-francia összefogás jön a tagállami hatáskörök egy részének megvonásáért és a brüsszeli központi hatalom erősítéséért, amire a magyar kormánynak fel kell készülnie.
A kerítés a legrosszabb kényszerforgatókönyv
Nemrégiben kiszivárogtak olyan német javaslattervek, hogy a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban bizonyos európai értékek és alapelvek betartásához kössék a pénzek kifizetését. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott Lázár János, hogy a németek – akik egyébként a kohéziós pénzek végső soron legnagyobb haszonélvezői – az egyik legfontosabb európai alapelvet, a külső határok védelmének schengeni elvét szegték meg, amikor a többi tagállam jóváhagyása nélkül, ellenőrizetlenül behívtak az EU-ba egy-másfél millió migránst. Ez parttalan vitát nyitna meg, mert elsőként nekik kéne szembenézniük a közös szabályok és értékek megszegésével – mondta Lázár.
A Románia felől várhatóan érkező egyre több migránssal kapcsolatban úgy nyilatkozott Lázár János, hogy a balkáni útvonalon a határok lezárása miatt bent rekedt 50-100 ezer migráns bármikor megindulhat, és Magyarország fel van készülve erre. Romániával nemcsak egyeztetés, hanem együttműködés is van. Csongrád és Békés külső határát felmérték, kipucolták a határsávot, bármikor építhető a kerítés, amely a legrosszabb forgatókönyv, és csak végszükség esetében építjük fel ott is. Szerbiában sem akartunk kerítést építeni, nem jókedvünkből építettük, hanem mert másképp nem tudtuk megvédeni a határt – mondta. Arról is beszélt, hogy
Belgrádban több száz eurót, valamint telefont kaptak a migránsok, a magyar határra elvezető applikációval, és maga Soros György vallotta be, hogy rengeteg pénzt költött a migráció elősegítésére.
Lázár elárulta, hogy ő maga is szemtanúja volt, ahogy délvidéki magyarok a bevándorlók által szétszórt, elhagyott kabátokból 50 és 100 eurós bankókat szereznek. Újságírói kérdésre, hogy milyen esélye van a migránsok Magyarországra toloncolásának, úgy felelt, hogy Németország hullámzó intenzitással feszegeti a kérdést, amibe Magyarország csak annyiban megy bele, hogy az Európába Görögországnál belépett migránsokat rajtunk keresztül toloncolják vissza Görögországba. Mi viszont nem fogadunk vissza senkit, mert nem itt léptek az EU területére.
A baloldali kormányok nem tudtak annyit lopni, hogy Soros őket tartsa maffiának
A CEU-val kapcsolatos kérdésre úgy felelt a miniszter, hogy az Európai Bizottság kérdéseire a kormány elküldte a fair választ, és készek a párbeszédre, illetve már az összes érintett intézménnyel párbeszéd zajlik. Újságírói kérdésre később hangsúlyozta, hogy azért volt szüksége New York-i postafiókra a CEU-nak, hogy kiadhasson amerikai oklevelet is, a magyar egyetemek viszont ugyanezt nem engedhetik meg maguknak, ezért versenyhátrányban vannak:
Ha valóban lenne ott is egyetem, akkor ezt akceptálhatónak tartanám. Azt viszont, hogy a CEU-nak nincs campusa, képzése az Egyesült Államokban, csak egy postafiókja, már nem. A hallgatókért folyó versenyben ezzel tényszerűen előnyben van a CEU a hazai egyetemekhez képest. Ez az üzletelés méltatlan a Közép-Európai Egyetem teljesítményéhez, és az ő érdekük is az lenne, hogy ne éljenek vissza egy joghézaggal. Amely joghézag egyébként 2004-ben szándékosan lett fenntartva a CEU kérésére, mostantól viszont mindenkinek egyenlő esélyekkel lesz módja részt venni a felsőoktatásban.
A PestiSrácok.hu megkérdezte, hogy milyen hatással lehet a kormány és a CEU viszonyára a Családok Világtalálkozójára válaszul szervezett CEU-s genderkonferencia, amelyen a házasság és a család fogalmának "heteronormatív" értelmezését kárhoztatták. A miniszter válaszul nyilvánvalóvá tette a kormány álláspontját:
Mi kifejezetten család- és gyermektámogató politikát folytatunk. Azokat a törekvéseket, amelyek a családok, illetve a szülő-gyermek viszony fellazításán dolgoznak a nyugati világban, nem hiszem, hogy támogatni kellene. Ezek nem esnek egybe a kormány meggyőződésével és szándékával, és Magyarországon az emberek 70-80 százaléka is a hagyományos családmodellben és szülői szerepekben hisz. Mi ezért dolgozunk, és ezért támogatjuk a családokat.
Lázár János a leghatározottabban visszautasította viszont Soros György azon brüsszeli állítását, miszerint Magyarországon maffiaállam működik.
Ha azt nézzük, Magyarországon ki nem tartotta be a törvényeket az elmúlt években és ki kerülte a transzparenciát, azok éppen Soros György szervezetei. Brüsszelben láthatóan többet ér Soros György véleménye, mint 1,7 millió magyar polgáré. Európának valóban változásra van szüksége, de azt nem Amerikából kell diktálni.
A korrupciós ügyekkel kapcsolatban az OLAF-jelentés is szóba került, és Lázár elmondta, hogy 1136 vizsgálat volt Európában, Magyarországon pedig az európai átlagnál kétszer több feljelentés történt.
A nyilas és kommunista házmesterek öröksége még kísért az országban
– jegyezte meg a miniszter, aki hozzátette, hogy az OLAF véleménye szerint is a négyes metró volt az elmúlt időszak legsúlyosabb korrupciós bűncselekménye Magyarországon, a most aktuális 41 ezer támogatási szerződésből pedig csupán tizenháromban találtak hibát tavaly, és az OLAF ajánlásai az összes EU-s pénz 4-5 százalékát érintik. Azt is elárulta a miniszter, hogy 2018 elejéig elindul az elektronikus közbeszerzés, amely növelni fogja a nyilvánosságot és az átláthatóságot. Az egypályázós kiírások már most is érvénytelennek számítanak, versenyen kívüli beszerzés pedig csak nemzetbiztonsági indoklással van.
Bürokráciacsökkentés, háziorvos-támogatás
Az újságírói kérdések közt felmerült a bürokráciacsökkentés kérdése, amiben Lázár János elismerte, hogy a hatósági bürokrácia továbbra is komoly tehertétel egy adózó vállalkozás életében, és ezeknek a bürokratikus akadályoknak a lebontásán dolgozik a kormány. Tisztába tette ugyanakkor, hogy azért nőtt jelentősen az állami alkalmazottak száma, mert 150 ezer pedagógus és 10 ezer közigazgatási alkalmazott került át önkormányzatiból állami alkalmazásba. Olcsóbb és gyorsabb lett az ügyintézés, csökkent a bürokrácia – mondta, hozzátéve, hogy 44 korábbi kormány-háttérintézmény szűnt meg 2017 márciusára, a munkaerőpiac pedig át tud venni embereket az állami szférából.
Komoly költségvetési kiadásnak mondta a 2017-ben kifizetendő földalapú támogatásokat, azonban megvan a kerete annak, hogy 120 ezer gazdálkodó megkaphassa a támogatását júniustól. Kiegészítő támogatást kapnak a háziorvosok is, akikre a kormány – Lázár szavai szerint – szövetségesként tekint, mert ők a magyar egészségügy gerince. A 6500 háziorvosi praxisból háromszáz jelenleg is betöltetlen, ezért a meglévők havonta 130 ezer forintos támogatást kapnak.
Paks II-vel kapcsolatban szóba kerültek a beruházáson kívüli fejlesztések, amelyek között új Duna-híd épül Kalocsánál, valamint lakások a leendő munkavállalóknak. Turisztikai fejlesztésekre 16,4 milliárd forintot csoportosítottak át a jövő évi költségvetésben, és a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztési programját is megtoldják mélygarázsépítéssel.
Mi lesz a panelházakkal?
Az utóbbi napokban felkapott kérdés az elöregedett panelházak ügye, miután olyan tervek láttak napvilágot, hogy vissza lehetne bontani, és át lehetne építeni ezeket. Lázár János elmondása szerint a tízemeletessel szemben a 3-5 emeletes panelház hozható technikailag olyan állapotba, hogy megfelelő lakhatási körülményeket biztosítson
Nem hagyhatjuk segítség nélkül a panelben lakó emberek millióit.
A melegedő nyarakon elviselhetetlenné válik a helyzet ezekben a lakásokban, amelyeknek az építésükkor meghatározott életciklusuk is letelt. Nemcsak korszerűsítés, hanem visszabontás és teljes újjáépítés lenne. Először egy kísérleti projekt indulhat el, a lakóközösségekkel szemben viszont semmiféle döntés nem fog születni. Jelen pillanatban építész-szakmai vita kezdődik erről a kérdésről, de a következő négy évben a kormánynak programmá kell tennie a panelekben lakók életkörülményeinek javítását – jelentette ki.
Vezető kép: MTI Fotó/Kovács Tamás
