Pesti Srácok

Trefort gimnázium igazgatója: Az oktatás nem tejjel-mézzel folyó Kánaán

Trefort gimnázium igazgatója: Az oktatás nem tejjel-mézzel folyó Kánaán

Óriási tévedés, hogy jelentősen nőttek volna a tanári bérek – jelentette ki Csapodi Zoltán a csütörtökön megjelent Heti Válasznak adott interjúban. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának igazgatója szerint a pedagógus bérek jóval alatta maradnak a diplomások átlagbérének, a kormány ezzel és az életpályamodellel elvágta annak lehetőségét, hogy tehetséges pályakezdők válasszák a tanári pályát. Az ország maga alatt vágja a fát, ha ezen nem változtat - hangsúlyozta.

Csapodi Zoltán a Heti Válasznak adott csütörtöki interjújában felidézte, miután Áder János aláírta a CEU-t is értintő oktatási-törvény módosítását úgy gondolta, jó ötlet, ha a diákok a környezetvédelem ügyén túl politikai kérdéseket is föltehetnek. Úgy fogalmazott, egy elit iskolában, mint a Trefort is, nyilván átlagosnál nagyobb az érdeklődés a politika iránt. Hozzátette, Európa Klub néven ezért indított iskolájában húsz éve szakkört, ahol a diákok megismerkedhetnek aktuálpolitikai kérdésekkel. Az államfőt kérdező fiatalok is ezt a kört látogatták.

Más lett volna velük

Az oktatási reform kapcsán arról beszélt, véleménye szerint egy nagy alrendszer nem mozgatható politikai elhatározásokkal, üzenetekkel, a reformokkal a politikusoknak és nem a szakmának kell foglalkoznia. Hozzátette, az elmúlt hét év változtatásaiból sok mindennel egyetért, de konszenzussal, az érintettek bevonásával más lehetett volna a tartalmuk. Példaként említette, hogy bár helyes volt a meglátás, hogy a diákok nem mozognak eleget, de ezt nem a testnevelés órák számának emelésével kellett volna orvosolni, mivel véleménye szerint a diákokon nem érződik a többlet iskolai tornaóra.

PestiSracok facebook image

30-40 százalékát ki kell dobni

Csapodi Zoltán az interjúban elmondta, a képességeket kell fejleszteni, kritikusan elemezni, véleményt alkotni, ez azonban a ténybeli anyag ismerete nélkül lehetetlen. Ettől még a folyamatosan bővülő tananyag nagyságát lehet csökkenteni. Véleménye szerint a jelenlegi tananyag 30-40 százalékát ki kellene dobni, legalábbis a történelem tekintetében, mivel megtaníthatatlan az anyagmennyiség. Arról is beszélt, elitre, elit oktatási intézményekre szükség van, de Magyarországon nagy a szétszakítottság. Szakmai berkekben is problémaként érzékelik, hogy az elit iskolák azért jobbak, mert lefölözik a tehetségesebb diákokat. Ugyanakkor a mérések szerint a Trefortot illetően igaz, hogy a legjobbak kerülnek be, de még ehhez képest is a legtöbbet teszik hozzá.

Fénymásolgatnak, vagy megegyeznek

Az igazgató arról is szólt, azzal egyetértett, hogy egy vagy két jó tankönyv legyen, azzal viszont nem, hogy ennek eredményeként nemzetközileg elismert könyvek kerültek szinte a kukába. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az új kötetek közt is van színvonalas, sőt politikai alapon bírált jó tankönyv. A tanárok viszont jelenleg fénymásolgatnak, vagy megegyeznek a szülőkkel, hogy a másik tankönyvet vegyék meg.

Nem vonzó a tanári

Csapodi Zoltán véleménye szerint óriási tévedés, hogy nőttek volna a tanári bérek, a pedagógusi bértábla minimálbérhez való rögzítése nélkül a tanárok nem juthatnak normális fizetéshez. A kormány elvágta annak lehetőségét, hogy tehetséges pályakezdők válasszák a tanári pályát – hangsúlyozta, hozzátéve, az ország maga alatt vágja a fát, ha ezen nem változtat. Megjegyezte, a pedagógus bérek a diplomások átlagbérének jóval alatta marad, ezért nem vonzó a tanári szakma. Nincs igazi életpályamodell sem, a pedagógusok többsége legfeljebb a másodikba tud eljutni. Problémának nevezte azt is, hogy az oktatásra áldozott többletforrásokat elnyelik azok a cégek, amelyek a fejlesztéseket, például a digitalizációt megvalósítanák.

A teljes interjú a Heti Válasz csütörtökön megjelent számában olvasható.

Forrás: Heti Válasz; fotó: infovilag.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.