Pesti Srácok

Trefort gimnázium igazgatója: Az oktatás nem tejjel-mézzel folyó Kánaán

Trefort gimnázium igazgatója: Az oktatás nem tejjel-mézzel folyó Kánaán

Óriási tévedés, hogy jelentősen nőttek volna a tanári bérek – jelentette ki Csapodi Zoltán a csütörtökön megjelent Heti Válasznak adott interjúban. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának igazgatója szerint a pedagógus bérek jóval alatta maradnak a diplomások átlagbérének, a kormány ezzel és az életpályamodellel elvágta annak lehetőségét, hogy tehetséges pályakezdők válasszák a tanári pályát. Az ország maga alatt vágja a fát, ha ezen nem változtat - hangsúlyozta.

Csapodi Zoltán a Heti Válasznak adott csütörtöki interjújában felidézte, miután Áder János aláírta a CEU-t is értintő oktatási-törvény módosítását úgy gondolta, jó ötlet, ha a diákok a környezetvédelem ügyén túl politikai kérdéseket is föltehetnek. Úgy fogalmazott, egy elit iskolában, mint a Trefort is, nyilván átlagosnál nagyobb az érdeklődés a politika iránt. Hozzátette, Európa Klub néven ezért indított iskolájában húsz éve szakkört, ahol a diákok megismerkedhetnek aktuálpolitikai kérdésekkel. Az államfőt kérdező fiatalok is ezt a kört látogatták.

Más lett volna velük

Az oktatási reform kapcsán arról beszélt, véleménye szerint egy nagy alrendszer nem mozgatható politikai elhatározásokkal, üzenetekkel, a reformokkal a politikusoknak és nem a szakmának kell foglalkoznia. Hozzátette, az elmúlt hét év változtatásaiból sok mindennel egyetért, de konszenzussal, az érintettek bevonásával más lehetett volna a tartalmuk. Példaként említette, hogy bár helyes volt a meglátás, hogy a diákok nem mozognak eleget, de ezt nem a testnevelés órák számának emelésével kellett volna orvosolni, mivel véleménye szerint a diákokon nem érződik a többlet iskolai tornaóra.

PestiSracok facebook image

30-40 százalékát ki kell dobni

Csapodi Zoltán az interjúban elmondta, a képességeket kell fejleszteni, kritikusan elemezni, véleményt alkotni, ez azonban a ténybeli anyag ismerete nélkül lehetetlen. Ettől még a folyamatosan bővülő tananyag nagyságát lehet csökkenteni. Véleménye szerint a jelenlegi tananyag 30-40 százalékát ki kellene dobni, legalábbis a történelem tekintetében, mivel megtaníthatatlan az anyagmennyiség. Arról is beszélt, elitre, elit oktatási intézményekre szükség van, de Magyarországon nagy a szétszakítottság. Szakmai berkekben is problémaként érzékelik, hogy az elit iskolák azért jobbak, mert lefölözik a tehetségesebb diákokat. Ugyanakkor a mérések szerint a Trefortot illetően igaz, hogy a legjobbak kerülnek be, de még ehhez képest is a legtöbbet teszik hozzá.

Fénymásolgatnak, vagy megegyeznek

Az igazgató arról is szólt, azzal egyetértett, hogy egy vagy két jó tankönyv legyen, azzal viszont nem, hogy ennek eredményeként nemzetközileg elismert könyvek kerültek szinte a kukába. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az új kötetek közt is van színvonalas, sőt politikai alapon bírált jó tankönyv. A tanárok viszont jelenleg fénymásolgatnak, vagy megegyeznek a szülőkkel, hogy a másik tankönyvet vegyék meg.

Nem vonzó a tanári

Csapodi Zoltán véleménye szerint óriási tévedés, hogy nőttek volna a tanári bérek, a pedagógusi bértábla minimálbérhez való rögzítése nélkül a tanárok nem juthatnak normális fizetéshez. A kormány elvágta annak lehetőségét, hogy tehetséges pályakezdők válasszák a tanári pályát – hangsúlyozta, hozzátéve, az ország maga alatt vágja a fát, ha ezen nem változtat. Megjegyezte, a pedagógus bérek a diplomások átlagbérének jóval alatta marad, ezért nem vonzó a tanári szakma. Nincs igazi életpályamodell sem, a pedagógusok többsége legfeljebb a másodikba tud eljutni. Problémának nevezte azt is, hogy az oktatásra áldozott többletforrásokat elnyelik azok a cégek, amelyek a fejlesztéseket, például a digitalizációt megvalósítanák.

A teljes interjú a Heti Válasz csütörtökön megjelent számában olvasható.

Forrás: Heti Válasz; fotó: infovilag.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!