Egy éve robbantottak Budapest szívében - Heteken belül vádat emelhetnek a Teréz körúti merénylő ellen
Pontosan egy évvel ezelőtt, 2016. szeptember 24-én brutális támadás érte a magyar rendőrséget: egy házi készítésű bomba robbant a fővárosi Teréz körúton. A merényletben két rendőr súlyosan megsérült, de túlélték a támadást. A gyanú szerint az elkövető egy huszonéves fiatalember, P. László volt, aki máig nem adott pontos magyarázatot a tettére. Legutóbbi vallomásában azt hangoztatta, csupán az egyenruhások fegyverét akarta megszerezni, de a járőrökkel nem akart végezni. Információink szerint P. László ellen heteken belül vádat emelhet az ügyészség.
Tavaly szeptember 24-én, a késő esti órákban példátlan támadás érte a magyar rendőrséget: egy házi készítésű, repeszképző anyagokkal kombinált robbanószerkezetet robbantottak a fővárosi Teréz körúton. A robbanás ereje alkalmas volt arra, hogy a detonáció közvetlen közelében lévő járőrök, illetve a robbanás három méteres körzetében tartózkodó járókelők az életüket veszítsék, a támadástól távolabb lévő személyek testi épsége, egészsége pedig jelentős veszélybe kerüljön. A merényletben két rendőr sérült meg súlyosan. Papp Károly országos rendőrfőkapitány akkori tájékoztatása szerint a támadás célpontjai kétséget kizáróan a rendőrök voltak, ki akarták végezni őket. Az elkövetőt 170 centiméter magas, 20-25 év közötti, világos horgászkalapot, sötét vászondzsekit, kék farmert, fehér sportcipőt viselő férfiként azonosították. Az ügyben tízmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki a rendőrség.
Keresték a felbujtót
ATeréz körútirobbantó felderítésére százfős nyomozócsoport alakult a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI). A csak ezzel az üggyel foglalkozó speciális egység a nyomozást folytató Központi Nyomozó Főügyészség utasításait hajtotta végre. Az NNI nyomozócsoportja és az ügyészség mellett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) is bekapcsolódott az ügy felderítésébe. A nyomozók példátlan gyorsasággal, szisztematikus felderítés után, egy hónapon belül, tavaly október 19-én Keszthelyen fogták el a fiatal merénylőt. Az eljárás ezek után sem vesztett a lendületéből, hiszen a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálta azt is, hogy volt-e felbujtója P. Lászlónak. Sőt, a nyomozás kitért a robbantás esetleges bűnsegédeire, akik részfeladatokat láthattak el a bűncselekményben, továbbá vizsgálták, hogy voltak-e olyan személyek, akik tudták, hogy P. László mire készül, mégsem tettek semmit.
Beismerő vallomást tett
A robbantás gyanúsítottja első kihallgatásakor csak annyit közölt az ügyészekkel, hogy a cselekményt nem ő követte el, ám idővel részleges beismerő vallomást tett. A fiatal férfi annak ellenére kezdett el beszélni, hogy korábban a börtönből portálunknak azt üzente, csak a tárgyalásán, a sajtó nyilvánossága előtt fog az üggyel kapcsolatban megszólalni. Elismerte, hogy ő robbantott Budapest belvárosában, de nem azzal a céllal, hogy bárkit is megöljön. Arról is tájékoztatta az ügyészséget, hogy a bombát ő maga készítette, és a merénylet helyszínét is ő választotta ki. A fiatalember azt állította, nem volt bűntársa, a rendőrséggel soha nem volt konfliktusa, a megsérült egyenruhásokat pedig nem ismerte, csak véletlenszerűen esett rájuk a választása. Később azzal állt elő, hogy a rendőrök pisztolyainak megszerzését tervezte, azokat azonban nem akarta használni, csak a biztonságérzetét szerette volna megerősítenia fegyverekkel. Erre azért lett volna szüksége, mert állítása szerint a támadás előtti hónapokban egyre több pressziót tapasztalt maga körül, valakik manipulálták is a cselekedeteit, ezért a biztonságérzete megromlott.
Hamarosan jön a vádemelés
Szikinger István, a fiatalember védője portálunknak elmondta, ügyfele továbbra is utóbbi vallomását tartja fent. Az ügyvéd megjegyezte azt is, hogy a nyomozás szeptember 11-ei lezárása után elektronikus formában kérték az ügy iratait, ám azok átadása még nem történt meg. Pénteken ugyanakkor megkapták az ügyészégtől azt a határozatot, amelyben a hatóság az összesen több millió forint kárértékű rongálás ügyében a nyomozást mellőzte - hangsúlyozta Szikinger István, hozzátéve, hogy ezek - magánszemélyek által - bejelentett károk, amik ugyanúgy jogerős (polgári) ítéletben állapíthatók meg, mint a bűncselekmény elkövetése és a felelősség. Úgy tudjuk, a robbantás ügyében az ügyészség heteken belül vádat emelhet a fiatalember ellen.
P. Lászlót előre kitervelten, aljas célból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, valamint robbanóanyaggal való visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség(KNYF).
Utóbbi gyanút a közelmúltban közölte vele a főügyészség, mivel a hatóság tudomása szerint a Teréz körúti robbantást követően a fiatal férfiálnéven elektronikus levelet küldött laptopjáról a Belügyminisztériumnak, pontosan leírva, hogy milyen pokolgéppel robbantott. A laptop merevlemezén találták meg a nyomozás során azt a másik, el nem küldött elektronikus levelet, amelyben P. László egymillió eurót akart követelni a minisztériumtól, hogy ne kövessen el további merényleteket. A fiatalembert az eljárás során többször megvizsgálták és beszámíthatónak, illetve büntethetőnek minősítették az elkészült igazságügyi szakvéleményekben, így, ha bűnösnek mondja ki a bíróság, akár életfogytig tartó fegyházat is kaphat.
Közel száz robbantásos merénylet a rendszerváltás óta
Figyelemre méltó, hogy a Teréz körúti robbantást megelőzően Magyarországon a rendszerváltás óta összesen csaknem száz robbantásos merényletet tartanak számon. Az akciók során majdnem félszáz személyi sérülés történt, a merényletek pedig halálos áldozatokat is követeltek. Az első ismertebb, a közvéleményt is megrázó eset 1991 decemberében történt, amikor a ferihegyi gyorsforgalmi út mellett elhelyezett távirányítású szerkezettel robbantottak fel egy buszt, amely Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállított a Keleti pályaudvarról a repülőtérre. Ugyancsak felborzolta a kedélyeket és nagy médiavisszhangot kapott egy 1994. június elsején történt szegedi robbantás: a Szent Rókus-templom ajtajában egy idős nő egy műanyag zacskót talált, azt betette a közeli buszmegálló szemetesébe, de a csomag percekkel később felrobbant, és a nő a repeszektől súlyosan megsérült. Tíz nappal később berobbantották az Országház 19-es kapuját. Itt nem sérült meg senki, a kapun kívül jelentős kár nem keletkezett. Alig telt el egy hónap, és a Mátyás-templom Halászbástya felőli részén robbant pokolgép. A merénylet nem járt áldozatokkal, de az anyagi kár jelentős volt. Az akkori gyanú szerint a Halászbástyánál, a Parlamentnél és Szegeden is ugyanazok követték el a robbantásokat, de az elkövetők soha nem kerültek rendőrkézre.
Az "olajos" kézigránátok
Az értelmetlennek tűnő akciók mellett 1996-tól rendszeressé váltak a vállalkozások, szórakozóhelyek vagy éppen üzletemberek elleni robbantások. Abban az időben szinte mindennapos volt, hogy parkoló vagy úton lévő Mercedeseket repítenek a levegőbe, vagy autószalonokba repülnek kézigránátok. A Portik-ügyek egyik koronatanújának, Radnai Lászlónak a tanúvallomásából tudhatjuk, hogy a kézigránátos támadások célja az volt, hogy a rendőrség figyelmét eltereljék az olajszőkítési ügyekről. A fővárosi robbantásokkal kapcsolatban Radnai azt hallotta, hogy a több alvilági leszámolás miatt elítélt Energol-vezér, Portik Tamás a támadásokat és az ezzel járó zavarkeltést azért erőltette, hogyha túl sok ilyen eset történik, akkor leváltják a rendőri vezetőket, és leszállnak az olajos ügyekről. Portik terve bejött, mivel az akkori országos főkapitányt, jelenlegi belügyminisztert, Pintér Sándort 1996 végén valóban leváltották.A káosz azonban ezzel nem ért véget: robbantásos merényleteket követtek el ismeretlenek az 1998-as parlamenti választások előtt, illetve azt követően is. Bomba robbant a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Szájer József fideszes képviselő és Torgyán József FKGP-elnök házánál is. A soha be nem bizonyított gyanú szerint a merényletekhez köze volt a szlovák titkosszolgálat Omega fedőnevű akciójának, amivel hátráltatni akarták Magyarország NATO- és uniós csatlakozását.
Rácsok mögött az Aranykéz utcai robbantó, a Lehel úti merénylőt még keresik
A rendszerváltás utáni robbantások közül kiemelkedik a magyar maffiaháború legvéresebb leszámolása, azAranykéz utcai robbantás. Az 1998. július 2-án történt robbantásban négy ember halt meg, köztük a rendőrséggel együttműködő, az olajügyeket jól ismerő vállalkozó, Boros József Károly, aki később kiszivárogtatott videovallomásában tálalt ki a magyar olajmaffia kétes ügyleteiről, politikai, titkosszolgálati és rendőri összeköttetéseiről. A jogerős ítélet szerinta leszámolást Portik parancsára a szlovák alvilágban is jól ismert Jozef Roháč hajtotta végre. A Teréz körúti esetet megelőző utolsó nagyobb robbantás 2014 januárjában történt, amikor a fővárosi Lehel utcai bankfióknál robbantottak. A nyomozók korábban azt közölték, hogy a térfigyelő kamerák felvételei szerint az elkövető hátizsákkal érkezett, a bejárattól néhány méterre leparkolt, majd bement a bankfiók előterébe. A fekete motorosdzsekis, bukósisakos, sötét kezeslábast viselő, 180-185 centiméter magas robbantó motorral hajtott el a helyszínről. A lassan négy évvel ezelőtti merénylet ügyében a rendőrség továbbra is ismeretlen tettes ellen nyomoz.
