Így törte meg az illegális bevándorlók áradatát a határkerítésünk – A világ egyik legbiztonságosabb országa lettünk

2015-ben évszázadok óta nem látott méretű emberáradat érte el hazánk határait. Az illegális migránsok nem a kijelölt határátkelőkön, hanem a zöldhatáron keresztül, illegálisan zúdultak az országba. 2015 nyarán a Keleti pályaudvar környékét migránstáborrá változtatták az Afrikából és Ázsiából érkezett bevándorlók. A kormány 2015 júniusában úgy döntött, lezárja a déli zöldhatárt, hogy gátat szabjon az illegális bevándorlásnak. A rendőrség, a honvédség és a büntetés-végrehajtás közös munkájának köszönhetően először a magyar–szerb, majd a magyar–horvát határon épült fel az ideiglenes biztonsági határzár, előbbi rekordidő alatt, már szeptember 15-ére elkészült, utóbbi egy hónappal később, októberben lépett működésbe.

A szerb és a horvát határszakaszt védő kétszázkilencven kilométeres kerítés hamar bebizonyította, hogy hatékonyan képes megállítani az illegális migránsok rohamát. Egyik pillanatról a másikra töredékére csökkent a törvénytelen határátlépések száma – és akinek esetleg mégis sikerült a kerítést átvágva behatolni az országba, azt a rendőrség hamar elfogta. A kerítés hatékonyságát jól példázzák az alábbi tények:

• Míg a lezárás előtti napon 9380 illegális határátlépő jutott be Magyarország területére, addig szeptember 15-én már csak 366, egy nappal később pedig mindössze 277.

• A tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 ezerről 2016-ra 18 ezerre, 2017-re pedig 1184-re csökkent.

  

A magyarok védik Európa schengeni határát

2015. szeptember 15-én azt követően, hogy elkészült a magyar-szerb határon a műszaki határzár első fázisa, lezárták a zöldhatárt, így csak a jogszerű belépés lehetősége maradt a bevándorlóknak. Ezután több száz migráns kövekkel és egyéb tárgyakkal támadt a röszkei közúti átkelőnél a magyar határt védő rendőrökre. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor erőszakot kellett alkalmazni a rendőrök testi épsége és a magyar határ védelmében. A rekordgyorsasággal fölépített kerítéssel Magyarország kiemelkedően hozzájárult a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárásához, csökkentve a Nyugat-Európa felé tartó bevándorlóáradatot. A határzárral egyúttal megvédtük Európa schengeni határait is.

Becslések szerint akár egymillió migráns is érkezhetett Európába 2015-ben, közülük mintegy négyszázezren hazánkon át, a nyugat-balkáni útvonalon vonultak, főként Ausztria, Németország és Svédország felé. A későbbi párizsi, würzburgi és ansbachi terrorakciók elkövetői is részben a balkáni útvonalon érkeztek Európába. Ezzel bebizonyosodott, hogy a migráció és a nemzetközi terrorizmus között közvetlen összefüggés van. Mindez azt is jelenti, hogy a kerítés megépítésével Magyarország nemcsak az illegális migráció, hanem a terrorizmus ellen is föllépett. Közben az országgyűlés módosította Magyarország Alaptörvényét, és kibővítette a különleges jogrendek körét a terrorveszély-helyzettel. Ez lehetővé teszi, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség felkészített erői segítsék a rendőrök munkáját a határvédelemben.

Második védvonal

Bár a határvédelem látványos eredményeket hozott, az embercsempészek és a migránsok nem adták föl, sokszor átvágták a kerítést, hogy bejussanak az országba. Ezért a kormány úgy döntött, kiépít egy második védelmi vonalat is a magyar–szerb határszakaszon.

• Az úgynevezett „okoskerítés” lényege a következő: a ponthegesztett hálóval megerősített kerítések között egy árok mélyül, itt fut a manőverút, a drótokon pedig tíz-tizenöt centiméterenként érzékelőket helyeztek el, amelyek riasztanak, ha valaki hozzájuk ér. A második védvonalhoz az intelligens jelzőrendszer mellett hő- és hagyományos kamerák kapcsolódnak.

A második védvonal mellett megjelentek a frissen végzett határvadászok is, miután a rendőrség 2016-ban új határvadász alegységeket hozott létre. A képzés első ütemében részt vevők idén januárban, a második és harmadik ütem végzősei pedig márciusban tettek esküt.

Jogi határzár

Számos jogszabályi szigorításról is döntöttek a kormánypártok. Az úgynevezett „jogi határzár” célja az illegális migránsok elleni hatékony jogi fellépés. Ezek például a következők:

• a rendőrök az ország egész területén feltartóztathatják az illegális bevándorlókat, nem csak a határtól számított nyolc kilométeres sávban;

• önálló büntetőjogi tényállás lett a műszaki határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése szabadságvesztéssel büntethető, és büntetésként kiutasítást is ki kell szabni. Az első két bűntett esetén súlyosbító körülménynek számít, ha fegyveresen, felfegyverkezve, illetve tömegzavargás résztvevőjeként követik el;

• gyorsabb lett a menekültkérelmek elbírálása;

• szigorították az embercsempészek büntetését: akár húsz év szabadságvesztést is kaphatnak az emberkereskedők.

Hazánk Európa egyik legbiztonságosabb országa

Közben a magyar kormánynak nemcsak az illegális migránsok ellen kell védekeznie, hanem Brüsszel központosító, a nemzetállamok szuverenitását korlátozó intézkedései ellen is. Ezek közül is a legsúlyosabb a kötelező betelepítési kvóta, amely hazánkat is fenyegeti. A kötelező kvóta azzal a veszéllyel jár, hogy felső korlát nélkül, állandó mechanizmusként osztanák szét az uniós tagállamok között a bevándorlókat.

A magyar kormány az elmúlt években 270 milliárd forintot költött az illegális migráció elleni küzdelemre, a kerítésépítésre, határvédelemre. Az egyre több külföldi politikus által méltatott magyar intézkedéseknek köszönhető, hogy – miközben Nyugat-Európából a legkülönbözőbb módszerekkel elkövetett terrortámadásokról, tömeges nemi erőszakokról, elszabaduló bűnözésről érkeznek hírek – hazánkat a világ egyik legbiztonságosabb országaként tartják számon.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.