Pesti Srácok

Itt az igazság a liberálisok rémálmáról, a felcsúti kisvasútról - PS Mozi

Annyit lehetett már hallani a felcsúti kisvasútról, a stadionról és a milliárdos pénzköltésről, hogy úgy döntöttünk, személyesen is megnézzük, mi igaz az ellenzék össznépi jajveszékeléséből. Ottjártunkkor éppen egy gárdonyi turistacsoport látogatta meg a Pancho Arénát, a nyugdíjas látogatókat az arborétumig kísérte stábunk, természetesen kisvasúton. Aztán megpróbáltunk egy kocsmát keresni, de érdekes módon egyet sem találtunk. A felcsúti emberekkel beszélgetve azonban kirajzolódott előttünk: vannak, akiknek sikerült prófétának lenni a saját hazájában. Úgy hívják őket: Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc.

A kisvasút és annak távlati célja az egykor létező, és korábban használt nyomvonalak felélesztése, és ezzel a térség egyfajta turisztikai fejlődésének megindítása volt. Mozdony közlekedett a Bicske-Székesfehérvár-Sárbogárd szakaszon, ami egészen 1979-ig üzemelt. Ezután ezen a vonalon a személyszállítás megszűnt, nagymértékben csökkentve ezzel a helyi lakosok közlekedési lehetőségeit a városokig és a szomszédos településekig. A megvalósult fejlesztés elképzelései 2009-re nyúlnak vissza, amikor a MÁV nyilvános pályázatán meghirdetett vasútvonalát a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány megvásárolta, az állomásépületekkel együtt. Az alapítvány célja rövidtávon a térség turisztikai lehetőségeinek felélesztése, munkahelyteremtés volt, ezt sikerült megvalósítani.

Nagy álom válna valóra, ha sikerülne a települést a megújított vasúthálózaton keresztül bekötni egy nagyobb vérkeringésbe, ami által akár Budapestről is elérhetőek lennének a térség turisztikai szempontú attrakciói, azaz a Puskás Akadémia és az arborétum - tudtuk meg Balogh Balázs kommunikációs igazgatótól, aki arról is beszélt stábunknak, hogy a beruházás teljes költsége mintegy 1,2 milliárd forintot tett ki, melyhez a kormány a Közép-Dunántúli Operatív Fejlesztési Program keretében 600 millió forintos támogatást biztosított.

A Vál-völgyi kisvasút jelenleg az Alcsútdobozi Arborétum és a Puskás Akadémia között közlekedik. 2016-ban (04.30.-12.31.) 30219 fő, 2017-ben (01.01 – 09.17.) 27.424 fő utazott a kisvasút járatain. Magyarországon 16 erdei vasút működik, a forgalmi adatok alapján ezek közül hét vonalon kevesebben utaztak 2016-ban, mint a Vál-völgyi kisvasúton, amely csak április 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt. További két vonalon (Pálházi ÁEV, Felsőtárkányi ÁEV) pedig egész évben csak kevéssel váltottak több jegyet, mint a 2016-ban csupán 7 hónapot üzemelő Vál-völgyi vonalon. A térség (Alcsút és Felcsút) turizmusában a vonal újjáépítésének, illetve újbóli megnyitásához az Alcsútdobozi Arborétum, a Puskás Akadémia Pancho Aréna, illetve az itt működő kalandpark biztosít hátteret.

PestiSracok facebook image

A videót Szerencsés D. Márton és Jurák Kata készítette.

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.