Pesti Srácok

"A múltat végképp eltörölni!" - Vásárhelyi, Polyák és "Kaya Schlecht Ibrahim" felkoncolná a jobboldali médiát

"A múltat végképp eltörölni!" - Vásárhelyi, Polyák és "Kaya Schlecht Ibrahim" felkoncolná a jobboldali médiát

"Mindent megváltoztatni, semmit nem megtartani", ilyen, és ehhez hasonló magvas gondolatokkal megpakolva zajlott a több tíz érdeklődő által feszült figyelemmel végigkísért a “Nyilvánosság és a Nemzeti Együttműködés Rendszere” című keddi vita Gulyás Márton Agórájában. Pedig felvonult a hivatásos rettegők színe-java, a moderátor maga Haraszti Miklós SZDSZ-alapító, az EBESZ korábbi"sajtószabadság-felelőse" volt. A Gulyás által létrehozott Közös Ország Mozgalom célja a szerintük igazságtalan választási rendszer megváltoztatása.

Vásárhelyi Mária, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, az ÉS durván szélsőséges kolumnistája hosszasan beszélt a jelenkor médiaszabályozásáról, amely szerinte oly mértékben korrupt és propagandista, hogy visszasírja a rendszerváltozás előtti időket, amikor még "át lehetett venni hagyományokat a médiavilág etikájából". Kitért a G-napra is, amit egyrészről pozitívumként értékelt, mivel létrejött több kormányt kritizáló média, másrészről viszont szent meggyőződése, hogy egy újságíró úgy fütyül, ahogy fizetnek neki.

-mondta. Mindazonáltal hozzátette, nem is konkrétan a mai Orbán-kormány ideje alatt kezdtek el romlani a minőségi tendenciák, inkább valamikor a 2000-es évek környékén.

PestiSracok facebook image
Az összegyűlt közönség

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hasonlóan kiforrott ötletekkel állt elő (nem), ezek között is talán amit leghangsúlyosabban kiemelt a "2010-óta létrejött kormánypropaganda" olyan szinten való elkaszálása, hogy a választásokkor egyáltalán ne lehessen a kormány által finanszírozott felületeken kampányolni, hirdetni.

-tette hozzá Polyák.

Személyes sértésnek éreztük, hogy portálunkról egyetlen szó sem esett.

Gulyás Márton, a mozgalom szervezője

Schlecht Csaba, Simicska Lajos a Kaya Ibrahim-ügyből jól ismert cégfantomizáló üzlettársa, ma a Lánchíd Rádió főszerkesztője sem tudott sajnos a hallgatóság számára hasznavehető gondolatokat közölni, leginkább ő is folytatta azt a gondolatmenetet, miszerint a rendszerváltozás előtti élet sokkal "élhetőbb" volt számukra. Az utána átalakult médiát "bűnben fogant médiaként" jellemezte, mivel szerinte mindenki úgy ugrál, ahogy az éppen aktuális felettese füttyent, bár hozzátette, mindenki szíve joga távozni egy olyan helyről, ahol meg akarják mondani, kinek mit kell megírnia.

Vezető kép: PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.