Pesti Srácok

Németországban véget ért a demokrácia korszaka - Kiszelly Zoltán a Polbeatben (videó!)

Németországban már nem beszélhetünk valódi demokráciáról, a politikatudomány az ottani berendezkedést posztdemokráciának nevezte el, ahol multicégek vezetői, üzletemberek és politikusok szűk klikkje hozza meg a döntéseket - mondta Kiszelly Zoltán politológus, Németország-szakértő a Polbeatben Stefka István és Huth Gergely kérdéseire válaszolva.

Hozzátette: Egy kicsit erősebb kommentért euró ezreket kell büntetésként kifizetni és még azt a céget is meghurcolják, ahol kommentelő dolgozik. Már csak a nyugdíjasok, munkanélküliek és néhány gazdag mer beszélni, a többiek féltik az állásukat, ráadásul elhiszik a propagandát, amit az újság ír. Minket ez nem fenyeget, mi az átkosban megtanultuk a sorok között olvasni, de Németországban, lakossági fórumokon rendre találkozom tisztes polgáremberekkel, akik előveszik a vérvörös Süddeutsche Zeiutungot, és felolvassák, hogy hát ide van írva, Magyarországon diktatúra van. Hiába magyarázom, hogy az emlegetett Origót a német Telekom adta el, a Népszabadságot meg az osztrák tulaj zárta be. Én németekkel már csak egy sör után szeretek beszélgetni, amikor egy picit felengednek - persze csak ha megbizonyosodnak róla, hogy megbízható körben ülnek - magyarázta el.

Kiszelly Zoltánnal sok más mellett beszéltünk arról is, hogy a harminc éve megrendezett népi ellenzéki Lakiteleki találkozó szellemi örökségét valóban az a Fidesz viszi-e tovább, amely akkoriban szóba sem állt a pártállammal kompromisszumra törő, alakuló MDF-fel? "Bolgárosan szólva" megbeszéltük azt is, hogy a pártállam valóban megszervezte-e a rendszerváltás lépéseit és, hogy hogy valóban kinevelték-e a saját, akkori felkent ellenzéküket, köztük az Aczél Györgytől kapott kék útlevelével Nyugatra futkosó Konrád Györgyöt?

PestiSracok facebook image

Nézze meg a teljes videót! Polbeat minden kedden este 7-kor élőben közvetítve a Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőből, a budai Bem rakpart 53. alól.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.