Pesti Srácok

Több rendőr + szigorúbb törvények + közfoglalkoztatás = sokkal kevesebb bűncselekmény

Több rendőr + szigorúbb törvények + közfoglalkoztatás = sokkal kevesebb bűncselekmény

Rendkívüli mértékben javult Magyarország közbiztonsága a 2010-es kormányváltás óta. A nagyobb létszámú rendőrségnek, a jogszabályi környezet változásainak és többek között a közfoglalkoztatásnak is köszönhetően 2010 óta jelentősen mérséklődött a regisztrált bűncselekmények száma. A rendőrök nemcsak a bűnözők, hanem az illegális migránsok ellen is védik Magyarország polgárait – hogy mennyire sikeresen látják el feladatukat, jelzi: a lakosság bizalmi indexe a rendőrség felé meredeken emelkedik.

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány kulcsfontosságúnak tekintette az ország közbiztonságának helyreállítását, a bűncselekmények számának csökkentését, s ezáltal az emberek biztonságérzetének növelését. Ennek érdekében nekilátott a rendőrség megerősítésének, mindenekelőtt a hivatásos állomány bővítésének.

  • 2010 óta a tiszthelyettesi állomány 3500 fővel, a határrendészeti feladatokat ellátó állomány pedig 600 fővel gyarapodott.

  • Jelenleg egy 2016 augusztusi kormánydöntés alapján a rendőrség hivatásos állományának 3000 fővel történő megerősítése zajlik.

  • Mindez azt jelenti, hogy hamarosan összesen 7100 fővel többen teljesítenek szolgálatot a rendőrségnél, mint 2010-ben.

Ám nemcsak a rendőrség létszámának bővítése, hanem az infrastrukturális feltételek javítása is gőzerővel folyik. 2010 óta 18 új rendőrőrsöt hozott létre a kormány, és eközben 6170 szolgálati autóval gyarapodott a rendőrség járműparkja. Jelentősen fejlesztették a körzeti megbízotti szolgálatot is: ma már Magyarország minden településének van körzeti megbízottja.

PestiSracok facebook image

Kevesebb bűncselekmény

A nagyobb létszámú rendőrségnek, a jogszabályi környezet változásainak (például a többszörösen visszaeső, erőszakos bűnözők társadalomból való elkülönítése, „három csapás” törvény elrettentő erejének), a közfoglalkoztatás másodlagos következményeinek és számos más hatásnak köszönhetően 2010 óta jelentősen mérséklődött a regisztrált bűncselekmények száma. Például:

  • a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 2010 óta 53,8 százalékkal csökkent,

  • a lakosság szubjektív közbiztonságérzetét leginkább veszélyeztető kiemelt bűncselekmények száma 2010 és 2016 között 46,7 százalékkal csökkent.

A közlekedésbiztonság szintén sokat javult, különösen a halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek és az azokban elhunytak száma csökkent. 2010-ben 649 halálos közúti baleset történt, ám 2016-ra ezeknek a száma 556-ra apadt.

  • Az ország közútjain 2016-ban 133-mal kevesebben haltak meg, mint 2010-ben.

Visszaszerzett közbizalom

Több a rendőr az utcákon, kevesebb bűncselekmény történik, ráadásul rendőreink sikeresen védik az ország határait az illegális bevándorlók ellen. Mindezek tükrében nem csoda, ha a rendőrségbe vetett lakossági bizalom hihetetlenül megnőtt 2010 óta. Ezt nem csak a közvélemény-kutatások, hanem az önkormányzatok, oktatási intézmények és szülői közösségek véleményét kikérő felmérések is alátámasztják. A lakosság bizalmi indexe a rendőrség felé a 2010-es 65 százalékról 2017 februárjára 77, 2017 őszére pedig 78,5 százalékra nőtt.

Komoly béremelés az egyenruhásoknak

A kormány látványosan megemelte a rendőrök illetményét az elmúlt években, hogy még vonzóbbá tegye a fiatalok számára ezt a hivatást. A bérfejlesztés révén 2016 és 2018 között átlagosan 50 százalékkal emelkedik majd az egyenruhások fizetése. Nézzünk két konkrét példát:

  • Míg 2010-ben egy tízéves szolgálati viszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező nyomozótiszt 302 ezer forintot keresett, addig ma 438 ezer forint a fizetése – vagyis csaknem a másfélszerese

  • Egy ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező, érettségizett járőrvezetőnek, aki 2010-ben még csak 205 ezer forintot keresett, jövőre már 297 ezer forint lesz az illetménye.

    Forrás: Belügyminisztérium; grafika: Magyar Idők

A rendőrség 22 milliárd forintos többlettámogatással számolhat 2018-ban, amelyből 5 milliárd forintot költenek az elhasználódott autók cseréjére és a határellenőrzési rendszert is fejlesztik.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula- PestiSrácok.hu

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.