Újabb területtel bővült a visegrádi együttműködés
A Visegrádi Négyek soros magyar elnökségének keretében azért kezdeményezték a szakmai egyeztetést a közbeszerzési társszervezetek között, hogy a tapasztalatokat és a jó gyakorlatokat megoszthassák egymással - közölte sajtótájékoztatóján Rigó Csaba. A Közbeszerzési Hatóság elnöke arról is beszélt, az összefogás segítségével arra is fény derülhet, milyen esetleges anomáliák figyelhetőek meg Brüsszel ellenőrzési gyakorlatában a mag-, és a visegrádi országok között.
Magyarország Közbeszerzési Hatósága nemzetközi együttműködést kezdeményezett a Visegrádi Négyek, valamint Horvátország, Macedónia és Szerbia társzervezeteivel – írja csütörtökön tartott szakmai esemény kapcsán a hatóság közleményében. A rendezvényen a résztvevő országok szakértői megvitatták az Európai Uniós auditvizsgálatok gyakorlati tapasztalatait, valamint együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a jógyakorlatok és a régióban tapasztalható uniós auditvizsgálatok eredményeinek további megosztása, valamint a szervezetek közötti folyamatos együttműködés elősegítése érdekében.
Rigó Csaba a Közbeszerzési Hatóság elnöke köszöntőjében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a az intézmény meghívását elfogadva hat ország társszervezeteinek vezetői illetve képviselői is megjelentek. Hangsúlyozta, a Visegrádi Négyek az élet más területein is összefogva oldják meg a problémáikat, ez az összefogás a mai nappal a közbeszerzések ügyére is kiterjedt, és egy közösen aláírt szándéknyilatkozatban is megerősítésre került. Rigó Csaba arról is beszélt, a Visegrádi Négyek soros magyar elnökségének keretében azért kezdeményezték a szakmai egyeztetést a társszervezetek között, hogy a tapasztalatokat és a jó gyakorlatokat megoszthassák egymással. Mint kifejtette, a gyakorlati tapasztalatok megismerésével minden ország hatékonyabbá tudja tenni saját közbeszerzési gyakorlatát.
A hatóság elnöke fontosnak nevezte továbbá egyes szakmai kérdésekben a közös álláspontot és a közös fellépést is. Hozzátette, a csütörtöki tanácskozás éppen azt a kérdéskört vizsgálja, az uniós források felhasználásának ellenőrzésében milyen eltérések mutatkoznak az egyes országok között. Hozzátette, Brüsszel gyakorlatában megfigyelhetőek bizonyos anomáliák a vezető uniós tagállamok és az olyan kisebb országok ellenőrzése tekintetében, amelyekbe a V4-ek is beletartoznak. Példaként említette, hogy hazánk az unió tagállamai közül elsőként ültette át mindhárom európai uniós irányelvet. Huszonegy más tagállammal szemben viszont kötelezettségszegési eljárás indult, mivel ezt 2015-óta nem tették meg, holott pontosan megszabott határideje volt a feladat teljesítésére. Hozzátette, szeretnék feltárni az esetleges anomáliákat a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében is, hiszen ezt is vizsgálja az unió.
Rigó Csaba arról is beszélt, a Magyar Közbeszerzési hatóság feladatköre bővül a szerződéseke teljesítésének ellenőrzésével is, azaz annak vizsgálatával, hogy a valóságban egy nyertes ajánlattevő hogyan teljesítette a vállalását. Ez a funkció egyedül hazánkban lelhető fel.
Az 1995 óta fennálló Közbeszerzési Hatóság autonóm államigazgatási szerv, kizárólag az Országgyűlésnek alárendelten működik. Feladata, hogy a közérdeket az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését. A Hatóság keretében Közbeszerzési Döntőbizottság működik, amely az ország egész területére kiterjedő illetékességgel bírálja el a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogvitákat.
Forrás: Magyar Közbeszerzési Hatóság közleménye/PestiSrácok.hu; fotó: Magyar Közbeszerzési Hatóság
