Pofon Európa előszobájában – Ukrajna nem zaklathatja következmények nélkül a magyar kisebbséget
Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek egyik leghangosabb támogatójaként Magyarország hátbaszúrásként élte meg a nemrégiben aláírt oktatási törvényt, így az ukrán vezetés mára elérte, hogy hazánk ne támogassa az ország csatlakozását, amíg nem változtat politikáján - jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken Brüsszelben. Az ukrán vezetés eddig bátran támadhatta odahaza a kisebbségeket, hiszen a 2017-es uniós csatlakozási jelentés alapvetően elégedett volt az ország teljesítményével, köztük a társadalmi konfliktusok felszámolásával. A portálunknak nyilatkozó Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, a kárpátaljai nacionalista politika merészsége odáig terjedt, hogy a nyelvtörvény és a kettős állampolgárság kapcsán további, a kisebbségi jogokat sértő törvénymódosítás bevezetését tervezik.
"Magyarország nem áldozza fel a világpolitika oltárán a kárpátaljai magyarokat, és ellenáll mindenfajta olyan törekvésnek, amely téves geopolitikai kontextusba kívánja helyezni a magyar kormány álláspontját Ukrajna európai inspirációval kapcsolatban" - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben pénteken, az EU-tagországok és keleti partnerországaik állam- és kormányfői találkozóját követően. Hozzátette, Ukrajna döntési helyzetben van, ugyanis ha számára valóban fontos az európai és euroatlanti integráció kérdése, akkor eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek. Vissza kell vonnia a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt. Ez esetben újra számíthat Magyarország hangos támogatására, addig azonban nem.
Nem tehetjük és nem is támogatjuk ezeket a törekvéseket, ugyanis Kijev lábbal tiporja a kisebbségi jogokat és durván megsérttette az Európai Unió és Ukrajna között létrejött és szeptember elején érvénybe lépett társulási megállapodást
– fogalmazott, hozzátéve, Magyarország, mint az egyik leghangosabb támogatója Ukrajna integrációs törekvéseinek, hátbaszúrásként élte meg a korábbi ukrán döntést, ugyanis az oktatási törvényt négy nappal a társulási megállapodás életbelépése után fogadták el.
Mint nemrégiben megírtuk, óriási hisztit rendezett egy maroknyi ukrán nacionalista a kárpátaljai Beregszászon. A szélsőségesek füstbombákkal és petárdákkal tiltakoztak, mivel szerintük Budapest beavatkozott Ukrajna belső törvénykezésébe azzal, hogy szót emelt az oktatási törvény ellen. Az ukrán kormány eddig békésen folytathatta kettős taktikáját, miszerint nemzetközi szinten az ukrán oktatási törvény nagyszerűsége mellett kampányolnak, eközben odahaza azt sugallják, a kisebbségek az Európához való közeledés kerékkötői. Tehették ezt annak fényében. hogy az Európai Unió 2017-es csatlakozási folyamatokról szóló jelentése alapvetően elégedett Ukrajna tevékenységével, miközben csak szőrmentén érinti a kisebbségek jogtiprását. Volodimir Hrojszman miniszterelnök az ukrán parlamentben bátran ki is jelentette, senki sem beszélhet zsaroló hangnemben Ukrajnával, és ez vonatkozik az új oktatási törvény körüli vitákra is. A portálunknak nyilatkozó Brenzovics László, kárpátaljai politikus arról beszélt, az ukrán parlament a nyelvtörvény és a kettős állampolgárság kapcsán további, a kisebbségi jogokat sértő törvénymódosítást tervez. Az elszabadult nacionalista indulatokat jól példázza, hogy ukrán radikálisok a magyarokat megfélemlítve tarthattak felvonulást a két magyarlakta város utcáin is, az ezt elítélő európai visszhangokról ellenben nem érkeznek hírek.
Az EU tulajdonképpen elégedett Ukrajnával
Ukrajna jelentős előrelépést ért el a társulási menetrendben rögzített reformok terén – ezt állapította meg az EU külügyi szolgálatának éves jelentése a társulási menetrendben meghatározott reformok megvalósításával kapcsolatban. A jelentés szerint pozitív tendenciák figyelhetőek meg mind gazdasági, mind társadalmi téren, a belső és külső konfliktusok ellenére folytatta a strukturális reformok végrehajtását, fontos jogalkotási előrelépéseket vitt végbe a villamosenergia-piac, az energiahatékonyság, a környezetvédelem és az oktatás területén. A jelentés ugyanakkor meglehetősen óvatosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy 2017 szeptemberében elfogadott új oktatási törvény nyelvi rendelkezései a nemzeti kisebbségek képviselőinek tiltakozását váltotta ki, mivel véleményük szerint ez a hatályos korábbi jogszabályokhoz képest az anyanyelvű oktatás lehetőséginek szűkítését jelenti a középfokú oktatásban. Bár megjegyzik, hogy az ukrán hatóságok benyújtották a törvényt a Velencei Bizottságnak, hogy véleményezze a szabályozás nyelvi rendelkezésekről szóló 7. cikkét, a kisebbségi jogok szűkítésének esetleges hatását az uniós csatlakozási folyamatok menetére nem tért ki a jelentés. Annak hangsúlyozására ugyanakkor gondot fordítottak, hogy az Európai Unió továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna függetlenségét, területi integritását és szuverenitását.
Zsaroló hangnem?
Ukrajna hajthatatlanságát az oktatási törvénnyel kapcsolatban jól példázza Volodimir Hrojszman miniszterelnök parlamenti beszéde is, amelyben azt hangsúlyozta, senki sem beszélhet zsaroló hangnemben Ukrajnával, és ez vonatkozik az új oktatási törvény körüli vitákra is. Az ukrán nacionalista törekvések állatorvosi lovának bizonyuló törvényváltoztatás kapcsán a politikus azt hangoztatta, hogy Ukrajna toleráns, demokratikus ország, amely tiszteletben tartja a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, DE, mint fogalmazott
nem szabad elfelejteni, hogy ez az ország Ukrajna, az anyanyelve pedig az ukrán, amelyet Ukrajna minden állampolgárának tiszteletben kell tartania. Mi, mint nagy, 45 milliós európai ország, senkinek nem engedjük meg, hogy velünk zsaroló hangnemben beszéljen.
Beszédében arra is utalt, hogy egyik helyettesét külön megbízta azzal, hogy a „kárpátaljai helyzetet” felmérje, ide értve Hennagyij Moszkal kormányzó tevékenységét is, aki többször és határozottan kiállt a területen élő kisebbségek jogai mellett.
Az ukrán média szerint "államellenesek" a kárpátaljai magyarok
Portálunk Brenzovics Lászlót kérdezve felidézte, a magyar diplomácia meglehetősen erősen reagált az ukrán oktatási törvény megváltoztatására, Szijjártó Péter miniszter többször hozta összefüggésbe Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását az oktatási törvény kérdésével, a magyar kormány emiatt vétózta meg a Nato-tárgyalásokat és több magyar politikus kárpátaljai látogatásának is ez a kérdés állt a középpontjában. A kárpátaljai politikustól arról érdeklődtünk, ezek a lépések hogyan csapódnak az ukrán sajtóban, hatással vannak –e a magyar kisebbség megítélésére? Brenzovics László hangsúlyozta, az ukrán sajtó egyértelműen negatívan értékelte a magyar reakciót az oktatási törvényre. Hozzátette, az utóbbi időszakban a kárpátaljai magyarság annak ellenére, hogy egy maroknyi közösség, az ukrán média középpontjába került. A legtöbb riportban, írásban megpróbálnak negatív képet festeni a kárpátaljai magyarokról, szeparatista elemekként, államellenesként mutatják be a magyarságot, mint akik nem akarják megtanulni az államnyelvet. Az oktatási törvény körül kialakult helyzet csak felerősítette ezt a jelenséget.
További diszkriminatív törvények vannak előkészületben
Portálunk felvetette, egyes információik szerint az oktatási törvényen kívül az ukrán parlament a nyelvtörvény és a kettős állampolgárság kapcsán is törvénymódosítást tervez. Brenzovics László ezzel kapcsolatban elmondta, az ukrán parlament előtt valóban számos törvénytervezet van, többek közt az államnyelvről és a kettős állampolgárságról, amelyek a nemzetiségi kisebbségeket is érintik. Hozzátette, ezek elfogadása jelentős visszalépést jelentene a kisebbségi jogok biztosítása terén és tovább csorbítanák a meglévő alkotmányos és törvény adta jogokat.
Ezek ellen fel kívánunk lépni minden lehetséges fórumon, s mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok jogai ne sérüljenek
– hangsúlyozta.
A nemzetiségi konfliktusok háborúhoz vezettek
Brenzovics László arról is beszélt, nemcsak a médiában figyelhető meg a magyarellenesség, szervezett tüntetők is érkeztek a kárpátaljai magyarság lakta megyébe. Felidézte, Beregszászon és Ungváron nemrég békés felvonulást hirdettek, ennek ellenére füst- és hanggránátokat dobálva, a magyarokat megfélemlítve tartottak felvonulást a két város utcáin, Beregszászban eltávolították a városháza épületéről a magyar zászlót. A politikus hangsúlyozta, egy Európai Unióba törekvő ország számára európai módon kellene a kisebbségek helyzetét kezelni.
Feltétlen meg kell jegyezni, hogy Ukrajna egy soknemzetiségű ország, a nemzetiségi konfliktusok keleten háborúhoz vezettek
– jegyezte meg, hozzátéve, az ország számára a legfontosabb az lenne, hogy megteremtsék a békét, ami elképzelhetetlen a kisebbségek helyzetének rendezése nélkül.
Csak így indulhat el az ország abból a mély válságból, amibe az elmúlt évekbe került
– jelentette ki Brenzovics László.
Emlékezetes, a Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Engedélyezi viszont a törvény egy, két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén. Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; fotó: szon.hu; a képen ukrán nacionalisták tüntetése látható a Vereckei hágónál
