Pesti Srácok

Szijjártó: a teljes foglalkoztatás elérésével elérkezett a dimenzióváltás a magyar gazdaságban

Szijjártó: a teljes foglalkoztatás elérésével elérkezett a dimenzióváltás a magyar gazdaságban

A magyar gazdaság a dimenzióváltás állapotában van, mivel a teljes foglalkoztatás elérése után a mennyiségről a minőségre kell áthangolni a befektetések ösztönzését – hangsúlyozta Szijjártó Péter az East West European Venture Capital Fund portugál-magyar közös befektetési alap létrehozásáról szóló sajtótájékoztatóján. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy a digitalizáció miatt hatalmas verseny bontakozott ki a világpiacon, ezért sok múlik azon, mely országokban valósulnak meg a fejlesztések és beruházások, kik rendelkeznek olyan megoldásokkal, amelyek sikeressé teszik ezt az átállást.

Novemberben megkezdi működését az East West European Venture Capital Fund, amelynek alapítói – többek között – az Eximbank Zrt., az OTP Bank Nyrt. és a MOL Csoport. A zártkörű és piaci szabályok szerint működő tőkealap Magyarországon és Portugáliában fog befektetni, új korszakot nyitva a két ország gazdasági kapcsolataiban. A bejelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatón felszólalt Szijjártó Péter, Külgazdasági és Külügyminiszter, Maria José Teixeira de Morais Pires, Portugália magyarországi nagykövete és Pedro Vargas David, az Alpac Capital vezérigazgatója.

Hazánk elérte a teljes foglalkoztatottságot

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztatón arról beszélt, a magyar gazdaság jelenleg a dimenzióváltás állapotában van, amelynek kettős, külső és belső okai vannak. A belső okok közé sorolta azt a tényt, hogy hazánk elérte a teljes foglalkoztatás állapotát, mint hozzátette, a közgazdaságban a 4,1-4,2 százalékos munkanélküliség ugyanis már ennek számít. Megjegyezte, ugyanez az arány 2010-ben még 12 százalék volt, ebből is lemérhető, hogy az elmúlt hét év „bátor gazdaságpolitikája” sikeresnek bizonyult. Szijjártó Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, az alacsony munkanélküliség éppúgy kihívást jelent a magyar gazdaság számára, emiatt a jövőben a beruházás-ösztönzést át kell hangolni a mennyiségről a minőségire, a Made in Hungary-t fel kell váltania az Invented in Hungary-nak, ehhez elsősorban a magas hozzáadott értéket és a kutatás-fejlesztést kell fókuszba helyezni.

PestiSracok facebook image

Magyarország versenyképessége a kreativitáson és a szorgalmon alapszik

Szijjártó a dimenzióváltást külső körülmények legfontosabbjaként említette, hogy a digitalizáció „mindent elsöprő lendülettel tört rá a világgazdaságra”, így az olyan hagyományos termelési ágakon alapuló gazdaságok versenyképessége, amilyen a magyar is, azon múlik, milyen gyorsan és hatékonyan tudják összekapcsolni a termelést a digitalizációval. Hangsúlyozta, utóbbi terén láthatóan hatalmas verseny bontakozott ki világpiacon, ezért sok múlik azon, mely országokban valósulnak meg a fejlesztések és beruházások, kik rendelkeznek olyan megoldásokkal, amelyek sikeressé teszik ezt az átállást. Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország versenyelőnye a kreativitáson, az emberek szorgalmán, az innovatív gondolkodáson és a matematikai tudáson alapszik, ami a dinamikus fejlődés motorja. Hozzátette, annak érdekében, hogy az innovatív megoldások piacképesek legyenek nemcsak a finanszírozási háttérnek, de a megfelelő managementnek, vállalatvezetési kapacitásnak is rendelkezésre kell állnia. Az alap létrehozásával ez a két feltétel együttesen áll rendelkezésre, ez az elvárások szerint a régiót befolyásoló tényezővé alakíthatja a magyar gazdaságot. A miniszter hangsúlyozta, azért is támogatta, hogy az EximBank vezető szerepet játsszon ebben a kezdeményezésben, mert így a passzív befektetés-politikát az aktív váltja fel, azaz a forráskihelyezésen túl a támogatás kiterjed az irányítási struktúrában való részvételre is. A magyar gazdaság számára fontos tényezőnek nevezte továbbá, hogy a befektetések 40 százaléka hazánkban kell, hogy megvalósuljon. A miniszter is beszélt, hogy a magyar és portugál befektetők listája és a 20 millió eurós indulótőke már önmagában garancia a sikerre, ugyanakkor az unióból érkeztek olyan jelzések, hogy figyelemmel kísérik az alap működését és vizsgálják a csatlakozás lehetőségeit, azaz a nemzetközi piac is várakozásokkal tekint ennek az úttörő alapnak a működésére.

Bíznak a magyar gazdaság teljesítőképességében

Pedro Vargas David, az Alpac Capital vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte, Magyarországnak az uniós átlaghoz képest is gyorsabb növekedése és gazdasági teljesítménye vonzza a befektetőket, a befektetési alap létrehozása pedig erős jelzés arra, hogy hazánk is az uniós iránymutatások szerint páneurópai projektekben gondolkodik. Hozzátette, véleményük szerint a magyar termékek és szolgáltatások európai szinten is versenyképesek, az alap lehetővé teszi számukra az új piacok felfedezését. Hangsúlyozta, a portugál gazdaság a gazdasági válságot követően ismét a saját lábán, a gazdasági növekedés talaján áll. A portugál és a magyar gazdaság fekvésük miatt pedig jól kiegészíthetik egymást. Pedro Vargas David arról is beszélt, az elkövetkezendő 4 évben a tervek szerint 2 millió eurónyi befektetést áramlik majd olyan kis-, és középvállalkozásokhoz, amelyek a digitális átalakuláshoz fölzárkózva, az intelligens megoldásokat kihasználva keresik a gazdasági lehetőségeket. Az alap létrehozása ugyanakkor üzenet, a magyar vállalkozók ösztönzésére, hogy keressenek új befektetőket és új piaci lehetőségeket hazánkban és külföldön egyaránt. Hangsúlyozta, hisznek a magyar gazdaság versenyképességében ezért is nyitották meg budapesti irodájukat.

Maria José Teixeira de Morais Pires, Portugália magyarországi nagykövete beszédében méltatta a már jelenleg is meglévő magyar-portugál gazdasági kapcsolatokat, kitérve többek közt a Hungarodigitel vegyesvállalatra, a Websummit rendezvényre, vagy a Kodály-módszerre, amelyet sikerrel alkalmaznak Portugáliában is. Hozzátette, Portugália az innovációs hullámot kihasználva a digitális átalakulás megvalósításán dolgozik, és reményét fejezte ki, hogy Magyarországgal közösen hamarosan még több ilyen új szemléletű projekt indul .

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.