Megbukott az európaiság tesztjén az ukrán oktatási törvény - A Velencei Bizottság a magyarság mellé állt
A Velencei Bizottság már előzetes értékelésében is a magyar álláspontnak adott igazat az új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, miszerint az súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarok nyelvi jogait. Néhány NATO tagállam azonban, köztük talán nem is véletlenül Németország gondolkodása megint vakvágányra tévedt, amikor közös nyilatkozatban tiltakoztak a NATO-Ukrajna csatlakozási tárgyalásokat lassító magyar vétó miatt, oktatási problémának nevezve a kisebbségi jogtiprást. Hétfőn, amikor az Velencei Bizottság a teljes véleményezést közre bocsátja, kiderülhet, hogy végérvényesen megbukott az európaiság tesztjén az ukrán törvény. A tiltakozó NATO-tagállamok vajon bocsánatot kérnek értetlenségük miatt?
A magyar külügy úgy értékelte, hogy egyértelműen növekszik a nyomás Ukrajnán. Menczer Tamás helyettes államtitkár, az Európai Unió külügyi főképviselőjének állásfoglalása, valamint a Velencei Bizottság előzetes jelentése kapcsán hozzátette, végérvényesen kiderült, hogy ebben a kérdésben nemcsak magyar, hanem európai ügyről van szó. Mint kifejtette, bár a Velencei Bizottság csak hétfőn adja ki teljes állásfoglalását, azt már pénteken megerősítette, hogy jogosak az Ukrajnával szemben megfogalmazott kritikák. Kimondták továbbá, hogy Ukrajna saját alkotmányával és nemzetközi kötelezettségvállalásaival is szembe megy.
Sőt, a bizottság azt is kimondta, hogy az ukrán nyelvtörvény kifogásolt részét, a hetedik cikkelyt módosítani kell
- tette hozzá. A helyettes államtitkár elmondta azt is, az évek során a kárpátaljai magyar pedagógusok számtalan javaslatot tettek tettek az ukrán nyelvoktatás megreformálására, ezeket azonban mind lesöpörték az asztalról.
Emlékezetes, a környező országok tiltakozásának hatására az ukrán elnök, Petro Porosenko korábban kiemelte, hogy a Velencei Bizottság véleményét tiszteletben tartva, annak szellemében akár módosítani is hajlandóak az oktatási törvényen. Trócsányi László igazságügyminiszter ugyanakkor kárpátaljai látogatása alkalmával a magyar kormány reményét fejezte ki arra nézvést, hogy az ukrán kormány a döntés előtt jobb belátásra tér. Egyebek mellett utalt arra is, hogy jelenleg Ukrajna a jószomszédi viszonyt megalapozó államközi szerződésekre is fittyet hány.
Nagyszerű eredményről beszél az ukrán kormány
Menczer Tamás ugyanakkor nem kívánta kommentálni, hogy Ukrajna sajátosan értelmezte a Velencei Bizottság előzetes jelentését. Az ukrán külügyminiszter ugyanis az előzetes bejelentés kapcsán szombaton arról beszélt, Kijev számára nagyszerű eredmény a Bizottság állásfoglalása. Mint Pavlo Klimkin kifejtette, kormánya álláspontja szerint ezzel a testület elismerte annak jogosságát, hogy az ukránoknak identitásuk erősítése érdekében fontos az államnyelv védelme és az, hogy az ország állampolgárai jól beszéljenek ukránul. Megjegyezte, hogy készek együttműködni az Ukrajnában élő magyar nemzetiségű közösséggel annak megvalósításában, hogy minden gyermek az óvodától kezdve lehetőséget kapjon az ukrán nyelv elsajátítására az anyanyelvük megőrzése mellett. Hangsúlyozta, hogy a felnövő korosztálynak ezáltal jobb lehetőségei lesznek az érvényesülésre az életben, valamint ez szolgálja megmaradásukat szülőföldjükön, ahol - mint fogalmazott
már ezer éve élnek.
Emlékezetes, korábban Lillja Hrinevics ukrán oktatási miniszter is az oktatási törvény ukrán értelmezésével haknizott Brüsszelben, ekkor azonban az Európai Parlament néppárti frakciója külügyi munkacsoportjának képviselői ugyanakkor felvilágosították a törvény kisebbségekre gyakorolt jogszűkítő hatásairól, és hogy az elfogadott intézkedés diszkriminálja az Ukrajnában élő európai uniós anyaországokkal rendelkező kisebbségeket. Megjegyzendő, hogy a román és magyar képviselők nemzeti kisebbségeik melletti kiállásuk nem teljesen fedte le az ukrán oktatási törvény által érintett nemzeteket. A lenegyelek ugyanis a V4-es összefogásnak hátat fordítva külön egyeztek meg az ukránokkal.
Gyámság alatt Ukrajna
Az oktatási törvény miatt Ukrajnára nehezedő nemzetközi nyomást csak tetézte, hogy Szijjártó Péter csütörtökön állandó EBESZ-megfigyelők telepítését szorgalmazta Kárpátaljára. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának plenáris ülésén, Bécsben a magyar külügyminiszter arról beszélt, Magyarország nagyra értékeli a szervezet megfigyelőinek ukrajnai munkáját. Mint felszólalásában megjegyezte, Magyarország korábban számos területen elkötelezetten támogatta Ukrajnát, de nagy csalódást okozott számára a szeptemberben elfogadott oktatási törvény. Szijjártó Péter szerint Magyarország aggódik a kárpátaljai helyzet miatt, a régióban 150 ezer magyar él, ezért állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi a térségbe, ami nem ütközhet akadályba, hiszen a misszió mandátuma az ország egész területére szól. Hozzátette, Kárpátalja többnemzetiségű terület, és az új oktatási törvény nem segíti a békés együttélést a térségben.
Azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi diplomáciai adok-kapok hogyan csapódik le a kárpátaljai magyarságra, Taraczközi Ferenc lelkész beszélt korábban portálunknak. Mint elmondta, vannak pillanatok, amikor a szeretet hangján kell megszólalni, de most a kemény fellépésnek jött el az ideje., mint hozzátette, vannak politikai húzások, a hatalom odaüt, szemléltetni akar, de most jött el a pillanat, amikor ki kell tartani, és ezeket el kell viselni a saját jövőjük érdekében. Hozzátette, „a nyelvtörvény viszont sötét felhőként tornyosul felettünk, ha eloszlik, lehet reménységünk a jövő felé”.
Egyes NATO tagállamok értetlenkednek
A HírTV arról ír, hogy tizenegy NATO tagállam, köztük Németország értetlenkedett amiatt, miért akadályozza hazánk Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. Az említett tagállamok közös állásfoglalását tartalmazó levelet azután küldték el Magyarországra, hogy a magyar delegáció megvétózta a NATO–Ukrajna miniszteri szintű tanácskozását. A magyar diplomácia az ukrán oktatási törvény módosítása miatt döntött így, ezzel azonban fennakadást okozott a NATO működésében, a tiltakozó országok láthatóan egyáltalán nem értették a magyar tiltakozást, ugyanis arról beszéltek, „nem célszerű az oktatási problémát bevinni a NATO-ba”, figyelmen kívül hagyva „probléma” kisebbségi jogokra gyakorolt hatását.
A magyar álláspont ugyanakkor világosan fogalmaz, mikor azt állítja az új oktatási törvény elfogadásával Ukrajna megsértette NATO felé vállalt kötelezettségeit, hiszen az ország minden évben egyéves nemzeti programot hagy jóvá, amelyben vállalták a kisebbségi jogok tiszteletbentartását és fejlesztését. Mint Szijjártó Péter külügyminiszter fogalmazott, „Ukrajna nem egy kétoldalú akciót folytat Magyarországgal szemben, hanem Ukrajna az Európai Unió és a NATO felé vállalt kötelezettségeit is megsérti az új oktatási törvénnyel, és ezt mi elfogadhatatlannak tartjuk”.
Az esetről beszámoló, a kisebbségi magyarságról újabban gyurcsányi szemlélettel nyilatkozó HírTV szerint az eset kellemetlen, mivel az említett fórumon szokták biztosítani az ukránokat arról, hogy elítélik a területi integritásuk elleni akciókat, amelyek mögött Oroszország áll. A buksisimogatás tehát elmaradt, és ez érthetetlen okokból fontosabb, mint a magyar kisebbségi jogok érvényesítése.
Forrás: HírTV/MTI/PestiSrácok.hu; fotó: MTI
