Szijjártó megizzasztotta az ukrán külügyminisztert - Klimkinnek Amerika előtt kellett felelnie az oktatási törvényről
Párizs, 2018. január 24.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, A. Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelõs amerikai külügyi államtitkár, valamint Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter (b-j) a rendkívüli magyar-ukrán-amerikai háromoldalú találkozón Párizsban 2018. január 24-én.
MTI Fotó: KKM
Remélhetően a mai amerika-ukrán-magyar rendkívüli találkozó elég erőteljes diplomáciai jelzés lesz Ukrajna számára, hogy megváltoztassa a kárpátaljai magyar kisebbség jogait sárba tipró oktatási törvényt. Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkár és Szijjártó Péter még a múlt héten folytatott kétoldalú megbeszélést Washingtonban, és egyetértettek abban, hogy mihamarabb megoldást kell találni az ukrán-magyar konfliktusra. A magyar diplomácia elérte, hogy szerdán Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel kiegészülve tartsanak háromoldalú megbeszélést, ahol az amerikai fél is a térség stabilitásának fontosságát hangsúlyozta, így Klimkin nem tehetett mást, minthogy mindent megígért. A túlzottan puhán fogalmazó Velencei Bizottság által megfogalmazott jelentés nyomán tavaly olyan helyzet jött létre, amelyben az ukrán fél érezhette magát nyeregben. A mai találkozó remélhetőleg megérteti Ukrajnával, hogy nem kerülheti meg sem az általa korábban aláírt nemzetközi egyezményeket, sem az Európai Unió elvárásait, sem a magyar diplomáciát.
Viharos éven vannak túl a magyar nemzeti közösségek, akik közül a kárpátaljai magyaroknak kell szembenézniük a legnagyobb nehézségekkel a továbbra is elfogadhatatlan ukrán oktatási törvény miatt– így fogalmazott év végi parlamenti beszámolójában Szijjártó Péter. A külügyminiszter többek közt a tavaly szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvényre utalt, amely heves tiltakozását váltott ki a kárpátaljai magyar kisebbség körében. A nemzetközi botrányt az oktatási törvény 7. cikke váltotta ki, amely az ukrán nacionalizmus jegyében azt hangsúlyozza, hogy az oktatás nyelve az államnyelv, ezért a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyezik, 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Az ukrán nacionalista taktika veszélyei
Mivel a törvény aláírása nyomán több érintet ország is diplomáciai lépéseket helyezett kilátásba, az ukrán vezetés végül felhagyott a magyarázkodással, és ígéretet tett arra, hogy a Velencei Bizottság elé tár ügyben megvárja a független véleményt, és azt kötelező érvényűnek is tekinti. A Bizottság tavaly december elejei végleges döntésében ugyanakkor a várakozásoktól eltérően meglehetősen puhán fogalmazott, amikor nem kellő eréllyel hangsúlyozta a 7. cikkely újrafogalmazását. Ennek köszönhetően az ukrán vezetés meglehetősen szabadon értelmezve a jelentés megállapításait, lényegében úgy foglalt állást, hogy változtatás nélkül hagyja a kisebbségi jogokat sárba tipró törvényt, és csak néhány kiegészítéssel él majd. Elképzeléseik szerint a más-más nyelvcsoportok „igényeihez” utólagos ajánlásokat fogalmaznának meg. Az ilyen törvényi kiegészítések veszélyeire egy interjúban Taracközi Ferenc kárpátaljai lelkész világított rá, aki felhívta a figyelmet az ukrán nacionalista taktika veszélyeire. Mint kifejtette, mivel az ukrán nyelvtörvényt 2020-ig tervezik bevezetni, idővel elsikkad a figyelem a visszafordíthatatlan hatásokkal járó változások fölött. Hangsúlyozta, az ukrán állam azt a taktikát követi, hogy határozatok szintjén ajánl különböző kedvezményeket a magyarság számára, ami azért veszélyes, mert a törvény eredeti törvény továbbra is élni fog, amelyhez bármikor visszatérhet az ukrán politikai vezetés.
Százötvenezer érv a demokratikus Ukrajna mellett
A történtek fényében a 2017-es év minden diplomáciai erőfeszítése ellenére az ukrán oktatási törvény frontján nem történt meg a várt áttörtés, sőt valójában a szerencsétlen bizottsági állásfoglalásnak köszönhetően az ukrán vezetés nyeregben érezheti magát. Ilyen előzményekkel indult a januárban újrakezdődő diplomáciai harc a magyar kisebbségért, amelynek első állomásaként ismét egy asztalhoz ült Szijjártó Péter és a kárpátaljai magyarság képviselői. A budapesti találkozón Szijjártó Péter hangsúlyozta, a kormány kész megállapodni az ukrán féllel, ha az találkozik a kárpátaljai magyarok érdekével. Mint fogalmazott,
Magyarországnak 150 ezer érve van arra, hogy miért érdekelt az erős és demokratikus Ukrajnában, a jó magyar-ukrán együttműködésben, hiszen 150 ezer magyar él Ukrajna területén, alapvetően Kárpátalján.
A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország volt a leghangosabb támogatója Ukrajna európai integrációs folyamatának, ezért hazánk és az egész magyar nemzeti közösség hátbaszúrásaként élte meg, hogy az ukrán parlament elfogadta az új oktatási törvényt, amely alapvetően csorbítja a kisebbségek jogait. Hangsúlyozta, a leghatékonyabb módja a helyzet feloldásának az érintett cikkek módosítása, de a Velencei Bizottság döntése óta sem a magyar kormánnyal, sem a kárpátaljai magyarokkal nem került sor ukrán kormányzati konzultációra.
Tovább csorbíthatják a magyar kisebbség jogait
A külügyminiszter hangsúlyozta, további aggodalomra ad okot, hogy újabb olyan törvényjavaslatokat nyújtottak be az ukrán parlamentnek, amelyek tovább csorbíthatják a magyar közösség jogait. Megkezdődtek az előkészületei a középfokú oktatásról szóló törvénynek, de erről nem volt konzultáció sem Magyarországgal, sem a kárpátaljai magyarokkal. Hozzáfűzte, emellett készül a kisebbségi törvény, az állampolgársági törvényt is benyújtották, amely a kettős állampolgársággal rendelkezőknek jelenthet fenyegetést, valamint a kisebbségi médiahasználat tekintetében is kisebbségi jogcsorbítások lehetnek. Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország fenntartja a döntését, hogy addig nem támogatja Ukrajna integrációs törekvéseit, amíg ez az európai és nemzetközi jogot, sztenderdeket sértő állapot fennáll. Magyarország továbbra sem járul hozzá a NATO-Ukrajna védelmi miniszteri bizottsági ülés összehíváshoz, amíg fennáll a helyzet . A találkozón a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Brenzovics László arról beszélt, Ukrajna euroatlanti integrációjának nem eshetnek áldozatul a kárpátaljai magyarok. Mint hozzátette, éles konfliktusról van szó, de nem hátrálhatnak meg.
Amerikával megtámogatva
Szerdán rendkívüli, magyar-ukrán-amerikai háromoldalú találkozóra került sor Párizsban, amelynek fő témája a külügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint az ukrán nyelvtörvény volt. Az egyeztetésen Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter és Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkár vesz részt, míg a magyar delegációban helyet kapott Brenzovics László is. Wess Mitchell és Szijjártó Péter a múlt héten folytattak kétoldalú megbeszélést Washingtonban, és egyetértettek abban, hogy mihamarabb megoldást kell találni a problémára. A szerdai háromoldalú találkozó ennek nyomán jött létre. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter arról beszélt, jogi garancia kell arra, hogy az új oktatási törvényt Ukrajna nem kezdi el végrehajtani, amíg nem születik arról megállapodás a helyi magyar közösséggel.
Olyan törvényt nem hajthat végre Ukrajna az oktatás vonatkozásában, amelyről nem állapodott meg a magyar nemzeti közösség képviselőivel. Az ígéret kevés, nekünk erre jogi garanciák kellenek
- fogalmazott Szijjártó.
Arra van szükség, hogy az ukrán kormány olyan jogi kötőerővel bíró döntést hozzon, amely világossá teszi, hogy mindaddig nem kezdődik meg a végrehajtása ennek a törvénynek, amíg a konzultációk a magyar nemzetközösséggel sikeresen le nem zárultak
- tette hozzá.
Kezdjenek valódi konzultációt
A külgazdasági és külügyminiszter szerint „hazug beállítás" az, hogy kétoldalú ukrán-magyar ügyről lenne szó. Az új oktatási törvény elfogadásával Ukrajna „a legalapvetőbb kisebbségvédelmi nemzetközi normákat sértette meg", egyebek mellett az Európai Unió és az Európa Tanács előírásait a kisebbségek védelméről, valamint az Ukrajna által vállalt akciótervet a NATO keretei között - hívta fel a figyelmet. A miniszter jelezte, hogy Magyarország álláspontja teljes egészében egybeesik az Európai Unió és az Európa Tanács elvárásaival, és Magyarország mindenképpen megoldást szeretne, mégpedig olyat, amely a kárpátaljai magyar közösség számára kedvező.
Elvi kérdés, hogy a nemzeti jogszabályokban rögzített módon a magyar kisebbség már megszerzett jogait csorbítani nem lehet. Márpedig az új oktatási törvény azokat jelentős mértékben csorbítja, s ezzel megsérti a vonatkozó jogszabályokat
- mondta a miniszter. Hozzátette, Magyarország azt várja el Ukrajnától, hogy módosítsa az oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó részét, megfelelve a nemzetközi jogszabályoknak, és a Velencei Bizottság döntésének, azaz valódi konzultációt kezdjenek a kárpátaljai közösséggel az elvárásaikról.
Kihasználni a geopolitikai adottságokat
A konzultációk megkezdésére Szijjártó Péter tájékoztatása szerint az ukrán külügyminiszter ígéretet tett, ugyanakkor arra mindenképpen jogi garanciákat kér a magyar kormány.
Jogi garanciák hiányában Magyarország fenntartja azt a döntését, hogy Ukrajna minden létező nemzetközi törekvését blokkolja az Európai Unióban és a NATO keretein belül
- szögezte le a miniszter.
Újságírói kérdésre Szijjártó Péter elmondta, az amerikai félnek a megoldás az érdeke, a kérdésre geopolitikai szempontból tekint, az a célja, hogy minél kevesebb nézeteltérés legyen abban a szövetségesi térben, amelyben gondolkodnak.
Ez nekünk jó, de a megoldás csak az lehet, ami a helyi magyarok számára megfelelő
- tette hozzá.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; fotó: MTI
