Gulyás Gergely: „Tévedésben élni lehet, de hazugságban élni tilos” (Képgalériával!)

A hagyományos, és a modern hazugságok közötti különbség, hogy amíg az első a lényege szerint elrejt, az utóbbi pusztít – kezdte beszédét Hannah Arendt több mint fél évszázaddal ezelőtt leírt gondolatával Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója vasárnap, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, az intézményben megtartott megemlékezésen. A történész szerint szerint nem túlzás kijelenteni azt, hogy mi itt Kelet-Európában magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével, mivel a pusztító modern hazugságnak itt Európa keleti felén két fajtáját is ismerjük: az első a kommunizmus ígérete volt, amely nemes jövőt, egyenlőséget hirdetett, aztán megmutatta a maga valódi természetét. A másik az, hogy a kommunizmus bűnei felett nem, hogy nem született ítélet, mint Nürnbergben a nácizmus felett, de a történelmünk eddig leghosszabb ideig tartó totális diktatúrájával szemben a fejlett, haladó Nyugat ma is elnézően, megengedően, sőt, néma némi rokonszenvvel viszonyul. Ők nem értették meg, hogy mi a kommunizmus, így nem érthetik meg a posztkommunizmust sem, mert nem élték át úgy, ahogy mi, ezért nem is értenek meg bennünket.

Mi túlélők vagyunk, kiismertük azokat a technikákat és módszereket, amelyeket a kommunisták a tökélyre fejlesztettek, és amelyeknek egyetlen célja volt: a totális hatalom megszerzése és megtartása, a mindenkori ellenfél megbélyegzése és kiiktatása. Ennek legfontosabb eszközei közé tartozott a nyelv kisajátítása, a szavak jelentésének meglopása, megváltoztatása, a hagyományos identitás tűzzel-vassal üldözése, a valóság partvonalra szorítása, ideológiájuk egyeduralmának biztosítása. Ha igaz a mondás, hogy a legtöbbet ellenfeleinktől tanuljuk, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy a szabad világot miért járja át ma a kommunizmus kísértete – emelte ki Schmidt Mária.

Gyűlölték a kommunisták azokat, akiknek volt valódi hitük

1957 december 14-ének hideg éjjelén kopogtattak a rábakéthelyi káplánnál, egy korábbi ministránsa kérte fel a fiatal papot, hogy menjen a szomszédos Zsidára, és adja fel nagybátyjának az utolsó kenetet. A káplán papi jelmondta az volt, hogy az Istent szeretőknek minden a javára válik. A papot már korábban is próbálták megfélemlíteni a kommunisták, de ő nem tartott tőlük. Amikor a megadott címre ért, ott már várták a verőlegények, akik harminckét késszúrással végeztek vele. A huszonöt éves korában mártírhalált halt Brenner János káplán történetével kezdte meg beszédét a vasárnapi eseményen Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezetője szerint a kommunista rendszer lélek és hit nélküli kiszolgálókat kívánt, akik az emberből és a földi létből csak azt fogadták el, ami fizikailag megfogható volt, ezért félelemből táplálkozó gyűlöletet éreztek, ha valakiről nyilvánvaló volt, hogy tudja, az életben a láthatatlan fontosabb a láthatónál, a szellem az anyagnál, a hit az erőnél, a lelki közelség a fizikai távolságnál, az eleve elrendeltség a hazugságból felépült akadályoknál. A politikus kiemelte, hogy ezreket gyilkolt meg, százezreket nyomorított és milliókat tett tönkre az a rendszer, amely először száz éve jutott hatalomra a világban, s amelyet a tanácsköztársaság dicstelen százharminchárom napja alatt ismerhetett meg Magyarország.

Tévedésben élni lehet, de hazugságban élni tilos – hangsúlyozta Gulyás Gergely, és hozzátette: a hazugság még a szabadságban is rabbá tesz. A frakcióvezető Szolzsenyicint idézve hívta fel a figyelmet, hogy a kommunista diktatúrák idejére nyilvánvalóvá vált, a Nyugat nem azért vett rész a második világháborúban, hogy elterjessze az egyetemes szabadságot, hanem csak azért, hogy megvédje a sajátját. Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy épp hetvenegy esztendeje vették őrizetbe a szovjet hatóságok Budapesten Kovács Béla kisgazdapárti országgyűlési képviselőt, majd a mentelmi joga ellenére a Szovjetunióba hurcolt politikust nyolc évig tartották fogva épkézláb vádak nélkül. Ez volt az a fordulópont a hazai történelemben, amikortól nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunisták semmibe veszik a törvényt, és diktatúrájuk kiépítése érdekében semmitől sem riadnak vissza. Kovács Béla 1947-es elhurcolásának napja, február 25-e 2001, az első Orbán-kormány intézkedése óta a kommunizmus áldozatainak emléknapja. A Szovjetunió mellett a főképp a kelet-európai, illetve a távol-keleti országokban bevezetett diktatúráknak százmilliónál is több halálos áldozata volt néhány évtized alatt. A vasárnapi megemlékezéses sokan családostul, kisgyermekekkel jelentek meg a Terror Háza Múzeumnál, ahol az utcán óriás kivetítőn követhették figyelemmel az eseményen elhangzott beszédeket, majd közösen gyújtottak gyertyát az áldozatok emléke előtt tisztelegve.