Pesti Srácok

„Kassa nem volt magyar” – így hergel a szlovák liberális lap

„Kassa nem volt magyar” – így hergel a szlovák liberális lap

Ha hülyének tettetjük magunkat, akár furcsának is találhatjuk, hogy a Sme című liberális szlovák napilap éppen a V4-es együttműködés legjobb időszakában tartotta érdemesnek feltüzelni kicsit a szlovák–magyar feszültséget. A lap online kiadásában parádés janicsármunka jelent meg: egy magyar nevű történész, Vojtech Kárpáty bizonygatja a magyar nevű riporternek Monika Almášiovának, hogy Kassa sosem volt magyar város, ez csak mítosz. Ezt hirdeti a cikk címe is, alatta pedig egy kép, amint Horthy Miklós virágba borult úton vonul be fehér lovon Abaúj-Torna megye régi-új székhelyére 1938. november 11-én. A cikk apropója, hogy 2018 van, és a nyolcasra végződő évszámok gyakran jelentősek (Cseh)Szlovákia számára: 1918 a létrejötte, 1938 Felvidék déli részének Magyarországhoz visszacsatolása (ezzel különösen lehet ijesztgetni a szlovákokat), 1948 a kommunista hatalomátvétel, 1968 pedig a prágai tavasz miatt.

– üti fel az egészet a szlovák történész rögtön akkora csúsztatással, aminek a lebuktatásához még történészi ismeretek sem kellenek, elég, ha az ember olvasott már Márait. Kassán felnőtt írónk regényeiből képet alkothatunk ugyanis az 1918 előtti Magyarország egyik fontos vidéki központjának polgári életéről, és legfeljebb akkor nevezhetjük álmos városkának, ha a lakótelepek nyomasztó betondzsungeleivel azóta ötszörösére duzzasztott mai város forgalmi dugóival vetjük össze. Meg ha le akarjuk alacsonyítani a magyar múltját.

A janicsár a felvidéki köznyelvben azt a többnyire szlovák iskolát végzett, illetve elszlovákosodott magyart jelöli, aki erőltetetten igyekszik bizonyítani a lojalitását a többségi nemzethez, és ezért a szlovák származásúaknál is rámenősebb a magyarellenes kirohanásokban, megszólalásokban és Felvidék magyar múltjának letagadásában.

PestiSracok facebook image

Olyan langymeleg, tendenciózus alákérdezésekkel indítja be Monika Almášiová a csehszlovák kézre került Kassáról szóló interjút, mint „a lakosság is növekedett?” és „javult a gazdaság?”, a történész pedig belelendül. A XX. századra általában jellemző urbanizáció okozta népességnövekedést és az ezzel természetszerűleg együtt járó építkezéseket úgy próbálja eladni, mintha azok a csehszlovák fennhatóság által elhozott fejlődés eredményei lennének. Kárpáty csehszlovák sikerként ünnepli, hogy Kassa lakossága az 1918–1938 közti húsz év alatt csaknem megkétszereződött, miközben nagyvonalúan elhallgatja, hogy az 1890–1910 közti húsz évben is szinte megkétszereződött, pedig akkor Magyarországhoz tartozott. Ráadásul ez a magyar időkben nem cseh nemzetiségű állami alkalmazottak ezreinek beköltöztetésével történt, mint 1919 után.

A magyar hadsereg virágszőnyegen vonult be a visszacsatolt Kassára 1938. november 11-én. (fotó: pinterest.com)

A csehszlovák megszállással felborult a történelmi béke

A történész kiemelte a Csehszlovákiához csatolás után felpezsdült, szabad politikai légkört is, ami a valóságban annyit jelentett, hogy Magyarországgal ellentétben például hagyták szabadon szervezkedni a kommunistákat (milyen bölcs döntésnek bizonyult ez), ellenben ha valakit azon kaptak, hogy magyar himnuszt énekel vagy piros-fehér-zöld színű szalag van a gomblyukában, akkor jó eséllyel még be is vitték a rendőrőrsre, miután a helyszínen picit meggumibotozta a hatóság. Erről persze nem ejt szót Kárpáty, ahogy a csehszlovák hűségeskütől elzárkózó magyar tanárok, hivatalnokok, rendőrök, vasutasok 1919-es ellehetetlenítéséről, elüldözéséről sem, miközben nagyon fájlalja a magyar hatóságok által veszélyesnek tartott, szlovák nemzeti érzésű tanárok és plébániai ügyintézők vegzálását 1938 után. És általánosságban elhallgatja, hogy Kassán teljes békességben élt együtt a magyarság és a szlovákság a németekkel és a zsidókkal, majd ezt a békét éppen az első világháború utáni csehszlovák megszállás magyarellenes dühöngése törte meg, elindítva az egymás sérelmére elkövetett intézkedéseket.

Kárpáty elsírja, hogy a magyar nacionalista propaganda az első bécsi döntés után átnevezte a kassai utcákat mindenféle magyar nevekre, de az 1918-as csehszlovák hatóságok általi utcaátnevezésekkel kapcsolatban nem merülnek fel benne ilyen aggályok, azokról olyan hangnemben beszél, mintha csak úgy maguktól történtek volna a csodálatosan szabad csehszlovák demokráciában. Ódákat zeng az első világháború utáni megalakulásakor rengeteg ipari kapacitást kapott Csehszlovákia gazdasági fellendüléséről, gúnyosan hozzátéve, hogy ugyanez nem volt elmondható a szomszédos Magyarországról. Arról a Magyarországról, amely Trianon máig ható következményeként szétvert gazdasági szerkezetet, temérdek adósságot és többek között éppen Csehszlovákiából elűzött, nincstelenné tett magyar menekülteket kapott.

A csehszlovákok megszállják Kassát 1918. december 29-én. Eléjük elfelejtett virágokat szórni a lakosság. (fotó: mult-kor.hu)

„Nem is volt magyar”

A riporter azon kérdésére, hogy miként viselte a többségében magyar város a csehszlovák uralmat, a szlovák történész rávágja, hogy ez mítosz, Kassa nem volt magyar város, mert szlovákok, németek, zsidók is lakták. Ez valóban igaz, csakhogy a város múltja, történelmi épületei ugyanúgy a magyarsághoz kötődnek, ahogy az 1918. december 29-i csehszlovák megszállás idején a lakosságának többsége is. A történelmi távlatban magyar és német nyelvű város a magyar–szlovák nyelvhatáron feküdt, ezért a XIX. század második felében meginduló beköltözés nyomán nagyjából ugyanakkorára nőtt a magyarok és a szlovákok száma, míg a németek lélekszáma nem változott, de arányuk csökkent a megnövekedett teljes lakossághoz képest. A XX. század elején a beköltözött szlovákok tekintélyes része kezdte magyar anyanyelvűnek vallani magát, és a népesség mintegy ötödét kitevő zsidók többsége is magyar anyanyelvű volt, így a csehszlovák megszállás egy a hétköznapjait döntően magyar nyelven élő városra csapott le.

Kassán jellemzően nem azok az épületek veszik le a lábáról az embert, amelyek a (cseh)szlovák fennhatóság alatt épültek. (fotó: panoramio.com)

Letagadják ahelyett, hogy megmagyaráznák

Az első csehszlovák népszámláláson már merőben más képet erőszakolt ki az új hatalom. A szlovák–magyar kétnyelvű lakosság és a beköltöző cseh állami alkalmazottak egyaránt a „csehszlovák” nemzetiséget szaporították, a többségében magyar anyanyelvű zsidók külön nemzetiségként lettek beírva, de sokuk szintén csehszlováknak vallotta magát, hogy elkerülje a magyarellenes atrocitásokat, és a számlálóbiztosok úgy ügyeskedtek, hogy még a magyarok jelentős részét is sikerült csehszlovák nemzetiségűként elkönyvelniük. Mindennek az alaptalan mivoltáról tanúskodik, hogy a Magyarországhoz visszakerült Kassán az 1941-es népszámláláson ismét döntő magyar többséget mértek. A második világháború végén viszont elhurcolták a zsidóságot, 1946–48 között a magyarok egy részét is deportálták, majd az 50-es évektől beindult a tömeges urbanizáció, és az addig 45 ezres, polgárosodott várost mára egy 240 ezres szlovák lakóteleppé duzzasztották. Ebből mindössze 8584-en magyar anyanyelvűek (magyar nemzetiségűnek csak 6382 vallja magát), és a Trianon előtti Kassát magába foglaló óvárosi kerületben 1201 magyar anyanyelvű él. Ott, ahol száz évvel ezelőtt több, mint 33 ezer ember anyanyelve a magyar volt.

Ezt a drámai magyartalanítást persze nemcsak végrehajtani kellett, de érzik az elkövetők, hogy lenne rajta mit megmagyarázni is. Ehelyett Kárpáty szlovák történész Almášiová szlovák újságíró asszisztálásával inkább bagatellizálni próbálja, amikor cinkosan egymásra kacsintva kihozták az interjúból, hogy Kassa egykori magyarsága csak mítosz. Azt is elmesélte a történész, hogy a kassaiak első bécsi döntés miatti eufóriáját már 1939-ben felváltotta a kiábrándulás, amikor megérezték az életszínvonaluk visszaesését. Furcsa ez, hiszen nem sokkal előtte ő maga mondta, hogy Kassa nem volt magyar város, így el nem tudjuk képzelni, kik kerülhettek ott eufóriába az 1938-as Magyarországhoz visszacsatolás okán.

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.