Közös listáért könyörgött a Spinozában a bírósági perekből élő Juhász Péter
Megint kicsit közelebb kerültünk Juhász Péter finoman cizellált lelkének és csak a Puffin adta erőhöz mérhető, mindent legyőző akaratának megértéséhez. Rangos Katalin kérlelhetetlen, Vona Gáboron edzett keresztkérdéseinek tüzében Juhász megnyílt, kitárulkozott a Spinoza ház közönségének, ennek köszönhetően megtudtuk, hogy noha szeretne, de mégse mesélhet viharos szerelmi életéről, új függősége a portálunk, amit minden második mondatában megemlített, valamint ő Magyarország első számú megélhetési sértettje.
AMBRÓZY ÁRON, VÉSEY KOVÁCS LÁSZLÓ – PestiSrácok.hu
Mogorva feszültség hatotta át a személyzetet a Spinozában kedd este, hiszen az elektronikus jegyvásárlásunk alapján előre tudtak a PestiSrácok.hu tudósítóinak érkezéséről. Már a ruhatáros néni egy idegen jövevénybe botló arkansas-i seriff modorában adta oda az interneten megvásárolt jegyeinket az előadás előtt, az ajtónálló néni pedig egyből a nekünk fenntartott szamárpad felé mutatott az első sorban. Bár Rangos Katalin az Echo tévé munkatársain ismertette, hogy nemcsak az interjúalanyával finoman bánó rádiós, hanem szigorú pedellus is tud lenni, a PestiSrácoknak is bőven jutott elmarasztalás, lenéző tekintet, gúnyos közönségkuncogás és finom átkozódás az este. Juhász Péter – ahogy a leadben is írtuk – gyakorlatilag minden második mondatában megemlítette portálunkat, ami durva, szánnivaló függőségre utal.
Az est különleges hangulatát az adta, hogy Juhász kivételesen a szelfibotja nélkül jelent meg és senkivel sem ordítozott. Kifejezetten nyugodtnak, sőt boldognak tűnt. Boldogságának oka is hamar kiderült, amikor diadalittasan jelentette be: megegyezett volt élettársával, de rögtön hozzá is tette, hogy erről többé semmit nem nyilatkozik, lezártnak tekinti az ügyet. Az ugyancsak kedd esti blogközleményét elnézve azonban valószínűbb, hogy csak szeretné lezártnak tekinteni.
Juhász Péter amúgy vegán étrendjével és taoista szemléletmódjával próbálta kivédeni azt a tényt, hogy az elmúlt napok során a családon belüli erőszak reklámarcává nemesedett a magyar médiában. Kategorikusan kijelentette, hogy soha életében nem bántott senkit, amihez kénytelenek voltunk hozzágondolni, hogy ebbe a senkit nem bántásba azért olykor-olykor beleférhet néhány aprócska, egyórás dulakodás, amelyben nem kizárható, hogy valakinek sérülést okoz.
Hagyjuk a százalékokat, győzzön a legmorálisabb!
Pártja politikai előmenetelével kapcsolatban olyan magabiztossággal nyilatkozott Juhász Péter, mintha a Török Gábor-féle atombomba az ő kezében lenne. Pártja 2014-es EP-választáson elért 7 százalékos eredményére emlékeztetett, kifelejtve a tényezők közül a 29 százalékos részvételt, az akkor még jelen lévő Bajnai Gordon felhajtóerejét és a kötőjel után lévő Párbeszéd Magyarországért mozgalmat, pedig már csak az is emlékeztethetné őt az utóbbi két apróságra, hogy Jávor Benedek smúzol kint a haladó pártok európai képviselőivel és jár árulkodni a LIBE bizottságnak, nem pedig ő vagy valamelyik párttársa. Ráadásul Bajnai azóta a sima arcbőrét és a népszerűségét is elvitte a pártból, így ott csupán Juhász Péter rekedten ordítozó hangja és Szigetvári Viktor bizonytalan szónoklatai maradtak ütőlapként.
A százalékokban különösen sikerült elvesznie az est két főszereplőjének. Az Együtt elnöke szavaiból kiderült, hogy ők nem százalékokért dolgoznak, szervezkednek, hanem morális alapon, és Rangos Katalin is sajnálatát fejezte ki, amiért az országgyűlési választáson számszerűen jó eredményt kell elérni a sikerhez. Pedig mennyivel jobb lenne az ország morális helyzete, ha a jóemberségben legkiválóbb párt alakíthatna kormányt, népszerűségtől függetlenül, a jóemberségbeli kiválóságot pedig egy balliberális nyíltlevél-aláíró nagyságokból álló grémium értékelné. Amíg azonban ez a vágyott utópia megvalósulhat, az országot irányítani akaró pártok kénytelenek lesznek kivívni az emberek bizalmát. Juhász szerint ebben is jól áll az Együtt, hiszen ők vidéken is alulról építkeznek, és a többi, kis baloldali párttól eltérően, igazán alkalmas jelölteket ajánlanak a választópolgárok figyelmébe. Hogy bizonyítsa, nem a levegőbe beszél, egy kis játékra invitálta beszélgetőtársát, és arra kérte, mondjon az egy-két ismert arcon kívül jelöltneveket az LMP-ből, a Párbeszédből, a Momentumból. Ez a játék nekünk is megtetszett, úgyhogy olvasóinknak javasoljuk, idézzenek fel néhány nevet fejből az Együtt jelöltjei közül, Juhászon és Szigetvárin kívül!
Összefogás kéne végre, az 2014-ben is bejött
Sokáig nem volt világos, hogy Juhász miben bízik, és minek szól a magabiztossága, de aztán csak kiderült, hogy az áhított ellenzéki összefogásra szeretne felcsimpaszkodni, hátha leesik pár mandátum a pártjának is, de feltehetően legfőképpen önmagának szánja megbízható mikroadományként a képviselői fizetést. Sőt átgondolta, és annyira kéne az a képviselői mandátum, hogy most már Gyurcsány Ferenc jelenléte sem zavarná, mint a 2014-es egyezkedéskor. Ezért cserébe áldozatot is hozna, sőt hoz is folyamatosan: olyan helyeken nem indítanak képviselőjelöltet, ahol nincs jelöltjük, és Juhász Péter ezt egyoldalú visszalépésnek tekinti. Ő is látja azonban, hogy nincs túl nagy esély arra, hogy a semmiért cserébe fel tudja magát bűvészkedni valamelyik létező és szavazókkal is bíró párt listájára, és el is készítette a magyarázatot erre az esetre. Ha az „összefogás” csupán az MSZP–Párbeszéd és a DK koordinált indulása maradna, az azt jelenti, hogy a baloldal – persze a nem létező jelöltjeinek sokaságát önzetlenül feláldozó Együtt pártot kivéve – alkalmatlan. Nyilvánvaló, hogy Juhász Péter és az Együtt még nem tart az önkritika szakaszánál a kommunista genezisben, épp ezért nincs is okuk emlékezetes eredményre.
Sértődékeny politikus startup a tuti megélhetés
Az elmaradhatatlan összefogás-diskurzus, a magánéleti közéletborzolások és -borzongatások mellett a legfontosabb téma, amiről a legszívesebben és legnyájasabban beszélt Juhász, azok a megnyert és tárgyalási szakaszban lévő sajtó- és személyiségi jogi perei. Kijelenthető (bár lehet, ez megint pénzbe fog a kiadónknak kerülni), hogy Juhász Péter megélhetési sértett. Többé nem titok, hogy miből finanszírozza az Együtt párt által felrajzolt országos „oktatásegészségügyi” viszonyokhoz képest kimagasló életszínvonalát. Feladja a magas labdát, az újságíró megírja, más lapok ezt átveszik, a legkisebb meg mindenkit beperel, és a kommunista félmúltunk máig velünk élő öröksége, a súlyosan elfogult bírói kar milliókat ítél meg neki. Nem helyreigazítási pereket nyer meg, esetleg hamis állításokat tesz helyre, hanem megsértődik, hogy őt bántják, dehonesztáló jelzőket tesznek az egyébiránt makulátlan (reményeink szerint ez egy olcsó cikk – a szerk.) neve mellé, és csak súlyos százezrekkel lehet megvigasztalni, kitörölni a szeméből a bánat könnyeit.
A bírói kar súlyos elfogultságára és Juhász Péter jellemére a legjobb példát Juhász Péter hozta, amikor büszkén elmesélte a közönségnek, miatta lehet bűnözőnek nevezni Rogán Antalt és drogosnak Deutsch Tamást. Ugyanezeket a jelzőket alapesetben, tőle, az ő tevékenységétől függetlenül bármelyik politikusra ingyen rá lehet mondani, mivel közszereplők, többet kell eltűrniük a nyilvánosságban, mint a civileknek, kivéve Juhász Pétert, aki valamiért védett státuszban van – esetében fizetni kell az írásban elkövetett dramaturgiai fordulatokért. Eddigi tapasztalataink alapján meghatározott listaárakon dolgozik, és ha a következő két évben sem jön rá a bírói kar, hogy Magyarországon sajtószabadság van, és nem csak jobboldali, hanem baloldali politikusokról is szabad csúnyákat írni, akkor Juhász Pétert a Forbes 100 leggazdagabb magyar ember listáján fogjuk viszontlátni. Nem tudunk nem fejet hajtani a sértődékeny politikus startupja előtt, bárcsak nekünk jutott volna eszünkbe!
Nincsen Rogán tövis nélkül, avagy Juhász és a maffiavezér cimborasága
Egy Juhász Péterrel lefolytatott beszélgetés gerincét természetszerűleg az érdemei önmaga általi, szerény felsorolása szokta képezni. Ezek közül is kiragyog az, a fentebb említett, felülmúlhatatlan életeredmény, hogy immár a bíróság szerint is büntetlenül oda lehet biggyeszteni Rogán Antal neve mellé a bűnöző jelzőt. Ebbe az eredményébe olyan büszkén kapaszkodik az Együtt elnöke, mint a magyar foci abba a csodába, hogy 65 évvel ezelőtt idegenben agyonvertük Angliát. Az Együtt-elnök hosszasan rogánozó önéletrajz-részletéből érthetetlen okból kimaradt viszont, hogy ugyancsak bírósági ítélet mondja ki a Juhász és a fegyházbüntetését töltő maffiavezér, Portik Tamás közti jó viszonyt. Pedig emlékezhetne, hiszen nem nagyon szokott ezekből a pénzes perekből vesztesen távozni. Az ő logikáját követve tehát őt is „leszedték”, csak neki ez fel sem tűnt a csörtetése közben. Ő már ott tart, hogy egy képviselői igazolványért cserébe Orbán leszedését ígérgeti, azt viszont homályban tartja, hogy honnan és hogyan akarja leszedni a miniszterelnököt. Vagy esetleg Juhász Péter számára az jelentené a kormányváltás nirvánáját, ha Orbánt is le lehetne bűnözőzni egy Facebook-bejegyzésben?
