Nekik páncélszekrény, másoknak üvegzseb – Így viszonyul a pénzhez a Soros-hálózat
Amíg a Soros György által pénzelt magyarországi álcivil szervezetek minden eszközzel küzdenek az ellen, hogy be kelljen vallaniuk a külföldről kapott, komolyabb támogatásaikat, az ugyancsak Soros által finanszírozott propagandasajtó szívesen turkálna mások zsebében. Ez azonban most nem sikerült, miután az Átlátszó jogerősen pert vesztett a CÖF-fel szemben.
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletében elutasította Erdélyi Katalin Civil Összefogás Közhasznú Alapítvánnyal szemben indított keresetét. Az Átlátszó oknyomozó blog szerzője azt követelte, hogy a CÖF hét évre visszamenőleg adja ki valamennyi jogi személytől kapott valamennyi támogatásának teljes listáját. Elsőfokon, a Fővárosi Törvényszék igazat is adott neki, azonban a másodfokú ítélet szerint nem volt jogszerű a követelés, mert a CÖF pénzügyi működése és filozófiája jogszerű és átlátható. Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-öt képviselő ügyvéd szerint az Átlátszó túl tágan értelmezte a közfeladatot ellátó szervezet fogalmát. A szervezet közleménye kijelentette, hogy
a jövőben is meg fogja minden törvényes eszközzel akadályozni, hogy külföldről finanszírozott ügynökszervezetek kényük-kedvük szerint turkáljanak a magyar emberek és cégek zsebében.
Emlékezetes, a Soros György által fenntartott álcivil szervezetek hálózata egy emberként horkant fel a civiltörvény ellen, mintha csak ugyanonnan kapták volna az utasítást erre, majd akkorára habosították a felháborodást a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságát célzó törvény ellen, amekkorára csak bírták. Országos jelentőségű ügyként tálalták azt, ami a magyar emberek elsöprő többségét egyáltalán nem érinti, hiszen ezek a civilnek mondott szervezetek különböző, áldozati szerepben feltüntethető kisebbségi csoportok mögé állnak be, és rájuk hivatkozva befolyásolják az egyes országok belpolitikáját. Soros birodalmának magyarországi zászlóshajói, a Helsinki Bizottság, a TASZ, a Transparency International és az Amnesty International is elutasította a törvény betartását.
A CÖF támogatóira ugyanakkor annyira kíváncsi volt a Soros-hálózat, hogy perre is ment a megismerésükért. A szervezet kiemelte, hogy a magánjogi személyek támogatásai és adakozásai, valamint üzleti stratégiájuk karitatív része üzleti titkot is képezhet, a nevük nyilvánosságra hozása pedig a legtöbb esetben politikai indíttatású. Épp ezért a CÖF azt feltételezi, hogy a megszerzett információkat értékesítik a Soros-szervezetek. Vagyis ugyanúgy politikai befolyásolásra használhatják fel azokat, mint a már említett áldozati kisebbségi csoportok érdekvédelmét.
És ha már politikai célokra felhasznált társadalmi ügyekről van szó, azt sem szabad elfelejteni, hogy Erdélyi Katalin, aki a CÖF elleni pert kezdeményezte, már korábban is észrevétette magát. Ő volt az, aki még 2016-ban próbálta népszavazási kezdeményezéssel ellehetetleníteni Budapest olimpiai pályázatát – ezt akkor a Kúria végül elutasította –, de akkor magánszemélyként nyújtotta be a kezdeményezést, és nem a „függetlenobjektív” Szakmát képviselő Soros-propagandistaként.
