Pesti Srácok

Ismert szélhámosnő készítette a Simicska-lap Kósa-iratait – Kósa: „Az egész történet hamisítvány” (Újra frissítve!)

Valótlan tartalmú papírokkal vádolja Kósa Lajost Simicska Lajos Magyar Nemzete, nem kevesebbet állítva, minthogy a miniszterre még debreceni polgármestersége idején 1300 milliárd (!) forintnak megfelelő pénz kezelését bízta egy, az iraton kitakart nevű személy. A PestiSrácok.hu értesülései szerint a szebb napokat látott napilap által lobogtatott, közjegyző előtt rögzített dokumentum értelmi szerzője és aláírója egy közismert szélhámosnő, Szabó Gáborné Matkó Mária. A kalandos életű hölggyel szemben százmilliós nagyságrendű visszaélés miatt nyomozás is folyt, ügyködéseivel jelentős kárt okozott a Magyar Fejlesztési Banknak, amit végül persze az adófizetők pénzéből kellett jóváírni. A Magyar Nemzet által bemutatott dokumentum-töredékeken nem látható Kósa Lajostól származó aláírás, persze az egész vád önmagában is könnyen cáfolható képtelenség – erről másik cikkünkben számoltunk be.

A Magyar Nemzet ma ledobta a Simicska-féle, ellenzéki oldalon várva-várt atombombát, ami végül egyszerű petárdának is gyengének bizonyult. Nem aprózták el, egy négymilliárd-háromszázötvenhárommillió eurós (nem elírás!) botrányba próbálták belerángatni Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős minisztert. A „hiteles közjegyzői okirat szerint” a fideszes politikus – akkoriban Debrecen polgármestere – 2013. január 28-án kötött szerződést a megbízójával. „A több mint ezerháromszáz-milliárd forintnyi összeget az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél helyezték el” – hazudja a dokumentumtöredék mellé írt rövid cikkben a Magyar Nemzet névtelen munkatársa, hozzátéve, hogy az okirat felruházza Kósa Lajost, hogy a „megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon”, és azokat a „megbízó nevén vezetett befektetési számlán elhelyezze”. A Simicska-lap szerint a 2015. február 2-án kelt, többször módosított okiratban az áll: az értékpapír-vásárlást szakaszosan és folyamatosan kell „eszközölni”, és annak 2015. április 30-ig meg kell kezdődnie. A dokumentumban a felek a „megbízás tartalmát nem kívánták pontosabban meghatározni” – állítja a Magyar Nemzet.

Krimibe illő lejáratási kísérlet

Azon túl, hogy az éves magyar költségvetés jelentős részét kitevő tétel megmozgatása eleve képtelenség és ellentétes a magyar banki szabályozással is, a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó, az ügyre rálátó jogi szereplők elárulták: az egész botránykeltés egy üzleti körökben hírhedt szélhámosnő, Szabó Gáborné Matkó Mária nevéhez kötődik. Az ATV fenti videójában Kósa Lajos is elismerte, hogy a hölgy nem ismeretlen számára, akinek annak idején valóban meghallgatta az állítólagos örökségéről szóló történetét, de számára itt le is zárul az ügy, hiszen a Magyar Nemzet által vizionált fantasztikus ezermilliárdos összeget természetesen nem ruházták Kósa Lajosra. „Ez egy kamu történet, szélhámosság, senkitől nem vettem át ilyen összeget, semmiféle megállapodás nem történt” - mondta a fenti ATV-videóban Kósa Lajos, akit debreceni polgármesterként sok furcsa ajánlattal kerestek meg. - Az említett hölgy azt állította, hogy hihetetlen örökségre tett szert Németországban, amit Kelet-Magyarországon fektetne be, miért ne hallgattam volna meg, mit akar - érvelt Kósa Lajos, hangsúlyozva: ezen túl az ügyből egyetlen mondat sem igaz, egyetlen fillért, semmilyen bankszámlát nem kezelt.

PestiSracok facebook image

Kipróbált szélhámos papírjait lengeti a Magyar Nemzet

Úgy tudjuk, Szabó Gáborné Matkó Mária valóban elkészítette közjegyző előtt a fenti iratokat, s ezek - nem is Simicska Lajos páncélszekrényéből - hanem egy jobbikos politikus közreműködésével jutottak el a Magyar Nemzethez, amely mindjárt tovább gondolta az ügyet, megállapodást, pénzmozgást sejtetve a csupán a szélhámos szándékát rögzítő iratok mögé. Szabóné korábban a Magyar Fejlesztési Banknak is százmillió forint körüli kárt okozott, ami miatt nyomozás is folyt ellene, ám azt felfüggesztették, amiért a dörzsölt szélhámos elhitette a rendőrökkel, hogy megegyezett a követelésről. Persze az állami bank sosem kapta vissza a pénzét, amely a gödi Pólus Palace nevű luxushotel és golfklub körüli ügyletekhez kötődik. A még a 2010-es kormányváltás előtti szállodafejlesztésre a CIB Bank 5,8 millió euró hitelt adott, míg az állami Magyar Fejlesztési Bank tízmillió euró összegben fektetett a beruházásba. A válság idején a Pólus-csoport megpróbálta értékesíteni a hatalmas devizaadóssággal terhelt luxushotelt és golfklubot, itt ekkor lépett a történetbe Szabó Gáborné Matkó Mária, aki már ott is nagy német örökségre hivatkozva előzte be a külföldi vásárlókat, ám sorozatos hitegetései hazugságnak bizonyultak, a hotel bedőlt, azóta is üresen, kifosztva, kibelezve áll az épületegyüttes. Az adósságot és kamatait kihelyezték a jogutód MFB Invest Kft-be, behajtása reménytelen, így nyilván az adófizetőknek kell majd helytállniuk ezért a szocialista múmiáért is. A PestiSrácok.hu informátorai szerint ha annak idején Debrecen megállapodást köt a hölggyel, hasonlóképpen járhatott volna, ám az az ügy már a részletek megismerése és a felajánlott képtelenül nagy befektetési összeg miatt már csírájában meghiúsult. A Magyar Nemzetnek tehát egészen biztosan nem lehet olyan irata, ami a dokumentumtöredékhez mellékelt állításait igazolná. Rersze ők is tudják, a bírósági ügyek menetét ismerve a vesztes sajtóperekkel csak április 8-a után kell számolniuk...

A Magyar Nemzet bélyegző és aláírás nélküli papírja. Fotó: MNO.hu
Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.