Pesti Srácok

Ismert szélhámosnő készítette a Simicska-lap Kósa-iratait – Kósa: „Az egész történet hamisítvány” (Újra frissítve!)

Valótlan tartalmú papírokkal vádolja Kósa Lajost Simicska Lajos Magyar Nemzete, nem kevesebbet állítva, minthogy a miniszterre még debreceni polgármestersége idején 1300 milliárd (!) forintnak megfelelő pénz kezelését bízta egy, az iraton kitakart nevű személy. A PestiSrácok.hu értesülései szerint a szebb napokat látott napilap által lobogtatott, közjegyző előtt rögzített dokumentum értelmi szerzője és aláírója egy közismert szélhámosnő, Szabó Gáborné Matkó Mária. A kalandos életű hölggyel szemben százmilliós nagyságrendű visszaélés miatt nyomozás is folyt, ügyködéseivel jelentős kárt okozott a Magyar Fejlesztési Banknak, amit végül persze az adófizetők pénzéből kellett jóváírni. A Magyar Nemzet által bemutatott dokumentum-töredékeken nem látható Kósa Lajostól származó aláírás, persze az egész vád önmagában is könnyen cáfolható képtelenség – erről másik cikkünkben számoltunk be.

A Magyar Nemzet ma ledobta a Simicska-féle, ellenzéki oldalon várva-várt atombombát, ami végül egyszerű petárdának is gyengének bizonyult. Nem aprózták el, egy négymilliárd-háromszázötvenhárommillió eurós (nem elírás!) botrányba próbálták belerángatni Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős minisztert. A „hiteles közjegyzői okirat szerint” a fideszes politikus – akkoriban Debrecen polgármestere – 2013. január 28-án kötött szerződést a megbízójával. „A több mint ezerháromszáz-milliárd forintnyi összeget az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél helyezték el” – hazudja a dokumentumtöredék mellé írt rövid cikkben a Magyar Nemzet névtelen munkatársa, hozzátéve, hogy az okirat felruházza Kósa Lajost, hogy a „megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon”, és azokat a „megbízó nevén vezetett befektetési számlán elhelyezze”. A Simicska-lap szerint a 2015. február 2-án kelt, többször módosított okiratban az áll: az értékpapír-vásárlást szakaszosan és folyamatosan kell „eszközölni”, és annak 2015. április 30-ig meg kell kezdődnie. A dokumentumban a felek a „megbízás tartalmát nem kívánták pontosabban meghatározni” – állítja a Magyar Nemzet.

Krimibe illő lejáratási kísérlet

Azon túl, hogy az éves magyar költségvetés jelentős részét kitevő tétel megmozgatása eleve képtelenség és ellentétes a magyar banki szabályozással is, a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó, az ügyre rálátó jogi szereplők elárulták: az egész botránykeltés egy üzleti körökben hírhedt szélhámosnő, Szabó Gáborné Matkó Mária nevéhez kötődik. Az ATV fenti videójában Kósa Lajos is elismerte, hogy a hölgy nem ismeretlen számára, akinek annak idején valóban meghallgatta az állítólagos örökségéről szóló történetét, de számára itt le is zárul az ügy, hiszen a Magyar Nemzet által vizionált fantasztikus ezermilliárdos összeget természetesen nem ruházták Kósa Lajosra. „Ez egy kamu történet, szélhámosság, senkitől nem vettem át ilyen összeget, semmiféle megállapodás nem történt” - mondta a fenti ATV-videóban Kósa Lajos, akit debreceni polgármesterként sok furcsa ajánlattal kerestek meg. - Az említett hölgy azt állította, hogy hihetetlen örökségre tett szert Németországban, amit Kelet-Magyarországon fektetne be, miért ne hallgattam volna meg, mit akar - érvelt Kósa Lajos, hangsúlyozva: ezen túl az ügyből egyetlen mondat sem igaz, egyetlen fillért, semmilyen bankszámlát nem kezelt.

PestiSracok facebook image

Kipróbált szélhámos papírjait lengeti a Magyar Nemzet

Úgy tudjuk, Szabó Gáborné Matkó Mária valóban elkészítette közjegyző előtt a fenti iratokat, s ezek - nem is Simicska Lajos páncélszekrényéből - hanem egy jobbikos politikus közreműködésével jutottak el a Magyar Nemzethez, amely mindjárt tovább gondolta az ügyet, megállapodást, pénzmozgást sejtetve a csupán a szélhámos szándékát rögzítő iratok mögé. Szabóné korábban a Magyar Fejlesztési Banknak is százmillió forint körüli kárt okozott, ami miatt nyomozás is folyt ellene, ám azt felfüggesztették, amiért a dörzsölt szélhámos elhitette a rendőrökkel, hogy megegyezett a követelésről. Persze az állami bank sosem kapta vissza a pénzét, amely a gödi Pólus Palace nevű luxushotel és golfklub körüli ügyletekhez kötődik. A még a 2010-es kormányváltás előtti szállodafejlesztésre a CIB Bank 5,8 millió euró hitelt adott, míg az állami Magyar Fejlesztési Bank tízmillió euró összegben fektetett a beruházásba. A válság idején a Pólus-csoport megpróbálta értékesíteni a hatalmas devizaadóssággal terhelt luxushotelt és golfklubot, itt ekkor lépett a történetbe Szabó Gáborné Matkó Mária, aki már ott is nagy német örökségre hivatkozva előzte be a külföldi vásárlókat, ám sorozatos hitegetései hazugságnak bizonyultak, a hotel bedőlt, azóta is üresen, kifosztva, kibelezve áll az épületegyüttes. Az adósságot és kamatait kihelyezték a jogutód MFB Invest Kft-be, behajtása reménytelen, így nyilván az adófizetőknek kell majd helytállniuk ezért a szocialista múmiáért is. A PestiSrácok.hu informátorai szerint ha annak idején Debrecen megállapodást köt a hölggyel, hasonlóképpen járhatott volna, ám az az ügy már a részletek megismerése és a felajánlott képtelenül nagy befektetési összeg miatt már csírájában meghiúsult. A Magyar Nemzetnek tehát egészen biztosan nem lehet olyan irata, ami a dokumentumtöredékhez mellékelt állításait igazolná. Rersze ők is tudják, a bírósági ügyek menetét ismerve a vesztes sajtóperekkel csak április 8-a után kell számolniuk...

A Magyar Nemzet bélyegző és aláírás nélküli papírja. Fotó: MNO.hu
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.