Pesti Srácok

Szél Bernadett nem tudja, de azt nagyon

Szél Bernadett nem tudja, de azt nagyon

Ellentmondásokban és megválaszolatlanul hagyott sorskérdésekben gazdag interjúval örvendeztette meg a magyar közéletet Szél Bernadett az Index.hu hasábjain. Érdekes élmény látni egy olyan miniszterelnök-jelöltet, aki nem tudja, hogyan válhatna miniszterelnökké, viszont cserébe azzal sem nagyon van tisztában, mihez kezdene, ha mégis azzá válna. Ha ezek után ez még számít, a migrációt sem tudja, hogyan állítaná meg.

Az LMP miniszterelnök-jelöltje azt állítja, nem számít rá, hogy miniszterelnök lesz, neki csak az a fontos, hogy a választás után kormánypárti politikus legyen. Ezt azonban akadályozza szerinte, hogy nem sikerült megállapodni az ellenzéki koordinációról, mert a pártok egyéni stratégiákat követnek, nem úgy, mint az LMP. A nem koordinált, hanem egyenkénti visszalépésekkel az a gondja Szél Bernadettnek, hogy pozitív üzenet helyett veszteségminimalizálást sugall a pártok részéről, majd rögtön ezután az LMP pestszentlőrinci és balatonfüredi egyenkénti visszalépéseit ecseteli, sőt további visszalépéseket sem zár ki.

– mondja csalódottan.

PestiSracok facebook image

A tárgyalásokkal kapcsolatban elárulja, hogy a Vonával folytatott megbeszélése hatékonyabb volt, mint Gyurcsánnyal, de ez nem jelent ideológiai azonosulást. Utóbbi állítása akkor lenne érdekes, ha az ellenzék győzne a választáson, és valamit kezdeni kéne a helyzettel meg az országgal. Erre nézve azonban láthatóan Szél Bernadettnek sincs kiforrott cselekvési terve. Kijelenti, nem a kormány összeállítása, hanem a demokrácia és a jogállamiság helyreállítása az elsődleges, leváltanák Polt Pétert és Matolcsy Györgyöt, majd nagyon gyorsan demokratikus előrehozott választásokat írnának ki. Ha viszont ennyire az előrehozott választásokra megy ki a játék, akkor végképp nem világos, miért akkor lenne legelégedettebb Szél Bernadett, ha a két választás közti, röpke átmeneti időre Szél-kormány alakulna. Márpedig ezt mondja.

Nagyon szeretnének egy Fidesz-kormány nélküli Magyarországot, csak fogalmuk sincs, hogyan

És igen, tolulnak a kérdések. Hogyan váltaná le például Matolcsy Györgyöt a jegybankelnöki tisztségéből, ha még az állítólag végtelenül diktatórikus Orbán Viktor is szépen türelmesen kivárta azt a három évet, amíg lejárt Simor András korábbi MNB-elnök mandátuma 2013-ban? Hogyan állítanák vissza a 2010 előtti választási rendszert, miután esetlegesen együttes erővel technikai koalíciós kormánytöbbséget vívna ki a mostani ellenzék, de az ehhez szükséges kétharmadot nem?

Valószínűleg egy 2010 előtti értelemben vett demokratikus választás után is koalícióra kéne lépniük egymással, és még a képre nem felfért Gyurcsánnyal is. Erről azonban egyelőre nem beszélnek, mert túl kényelmetlen lenne. (kép: PS)

Azt az ellenzéki pártok többsége siet leszögezni, miként Szél Bernadett is például a Jobbik kapcsán, hogy csak technikai együttműködésről van szó az Orbán-kormány megbuktatásáig, és nem koalíciós kormányzásról utána. Azonban az sem tiszta egyelőre, hogy az általuk 2010 előtti választási rendszerben megtartani vágyott előrehozott választáson mire számítanának. Feltehetően azon is elindulna a Fidesz-KDNP, amely feltehetően ugyanolyan erős maradna, mint azelőtt, és ha netán azt a választást is elveszítené, valószínűleg akkor is csak kevéssel maradna le az abszolút többségről. Tehát az ellenzék által a múlt ködébe vesző, misztikus aranykorként emlegetett 2010 előtti választási rendszerben is össze kéne boronálni a „szar–szalámi–szappan” rémkoalíciót, ideológiai azonosulásoktól és nem azonosulásoktól függetlenül, ha kormányozni szeretnének a Fidesz nélkül. Alighanem egy ország lenne kíváncsi, hogy Szél Bernadett (és az összes többi ellenzéki vezér) milyen válaszokat adna ezekre az izgalmas kérdésekre.

Inkább rettegjünk, az a tuti!

Ehelyett az LMP elnöke átevezett arra a terepre, ahol sokkal otthonosabban mozog a teljes ellenzéki csapat: a rettegéshez. Az Állami Számvevőszék jogsértés-megállapításaiból és az azokból következő pénzbírságokból azt, a néhány lépcsőt azért merészen átugró következtetést vonta le, hogy nincs jogállam, és az Orbán-kormány bármire képes.

– jelentette ki, minden tekintetben elmosva a valóság és a fikció közti határt.

Miután Szél eljátszott a gondolattal, hogy Aun Szan Szu Kji, a kormányfői szék előtt a börtönt is megjárt burmai politikusasszony sorsára jut, elmesélte, hogy Matolcsyt és a „többieket” is a független igazságszolgáltatás kezére adnák. A szembesítésre, hogy éppen azzal fenyeget másokat, amitől az imént magára nézve rettegett, egészen bölcs, sőt már-már tudományos magasságokig felágaskodó választ ad:

Aki pénzbírságot mer kiróni az LMP-re, az a világon bármilyen aljasságra képes! (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Nem akar tömeges migrációt, de nem tudja, hogyan állítaná meg

Miután a migráció kérdése a holland, az osztrák, a német és az olasz választásokon is központi jelentőségű volt, természetesen a magyar választásokon sem megkerülhető. Szél Bernadett ez ügyben is tele van jó szándékkal, ezen kívül viszont mása nem nagyon van, így maszatolni kezdett. Például kormányfőként szeretné helyreállítani a schengeni határőrséget – azt, amely jelenleg is nagyobb erőkkel védi Magyarország határait, mint a schengeni csatlakozásunk óta bármikor. És miközben szeretne erős határvédelmet, nagyon szeretne együttműködni a határvédelem lebontását óhajtó Európai Unióval. Valószínűleg amúgy Orbán Viktor is ugyanezt szeretné, csak hát ez egy megvalósíthatatlan küldetés, és a miniszterelnök kénytelen választani a magyar határ megvédése és a brüsszeli bürokraták elégedettségének megvédése között.

S végül, hogy az „államigazgatási” víziójának megismerése után ne maradjon kétségünk Szél Bernadett külpolitikai tisztánlátását illetően se, még ezt is elmondta a migrációs válságról:

forrás: Index.hu

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.