Pesti Srácok

Szél Bernadett nem tudja, de azt nagyon

Szél Bernadett nem tudja, de azt nagyon

Ellentmondásokban és megválaszolatlanul hagyott sorskérdésekben gazdag interjúval örvendeztette meg a magyar közéletet Szél Bernadett az Index.hu hasábjain. Érdekes élmény látni egy olyan miniszterelnök-jelöltet, aki nem tudja, hogyan válhatna miniszterelnökké, viszont cserébe azzal sem nagyon van tisztában, mihez kezdene, ha mégis azzá válna. Ha ezek után ez még számít, a migrációt sem tudja, hogyan állítaná meg.

Az LMP miniszterelnök-jelöltje azt állítja, nem számít rá, hogy miniszterelnök lesz, neki csak az a fontos, hogy a választás után kormánypárti politikus legyen. Ezt azonban akadályozza szerinte, hogy nem sikerült megállapodni az ellenzéki koordinációról, mert a pártok egyéni stratégiákat követnek, nem úgy, mint az LMP. A nem koordinált, hanem egyenkénti visszalépésekkel az a gondja Szél Bernadettnek, hogy pozitív üzenet helyett veszteségminimalizálást sugall a pártok részéről, majd rögtön ezután az LMP pestszentlőrinci és balatonfüredi egyenkénti visszalépéseit ecseteli, sőt további visszalépéseket sem zár ki.

– mondja csalódottan.

PestiSracok facebook image

A tárgyalásokkal kapcsolatban elárulja, hogy a Vonával folytatott megbeszélése hatékonyabb volt, mint Gyurcsánnyal, de ez nem jelent ideológiai azonosulást. Utóbbi állítása akkor lenne érdekes, ha az ellenzék győzne a választáson, és valamit kezdeni kéne a helyzettel meg az országgal. Erre nézve azonban láthatóan Szél Bernadettnek sincs kiforrott cselekvési terve. Kijelenti, nem a kormány összeállítása, hanem a demokrácia és a jogállamiság helyreállítása az elsődleges, leváltanák Polt Pétert és Matolcsy Györgyöt, majd nagyon gyorsan demokratikus előrehozott választásokat írnának ki. Ha viszont ennyire az előrehozott választásokra megy ki a játék, akkor végképp nem világos, miért akkor lenne legelégedettebb Szél Bernadett, ha a két választás közti, röpke átmeneti időre Szél-kormány alakulna. Márpedig ezt mondja.

Nagyon szeretnének egy Fidesz-kormány nélküli Magyarországot, csak fogalmuk sincs, hogyan

És igen, tolulnak a kérdések. Hogyan váltaná le például Matolcsy Györgyöt a jegybankelnöki tisztségéből, ha még az állítólag végtelenül diktatórikus Orbán Viktor is szépen türelmesen kivárta azt a három évet, amíg lejárt Simor András korábbi MNB-elnök mandátuma 2013-ban? Hogyan állítanák vissza a 2010 előtti választási rendszert, miután esetlegesen együttes erővel technikai koalíciós kormánytöbbséget vívna ki a mostani ellenzék, de az ehhez szükséges kétharmadot nem?

Valószínűleg egy 2010 előtti értelemben vett demokratikus választás után is koalícióra kéne lépniük egymással, és még a képre nem felfért Gyurcsánnyal is. Erről azonban egyelőre nem beszélnek, mert túl kényelmetlen lenne. (kép: PS)

Azt az ellenzéki pártok többsége siet leszögezni, miként Szél Bernadett is például a Jobbik kapcsán, hogy csak technikai együttműködésről van szó az Orbán-kormány megbuktatásáig, és nem koalíciós kormányzásról utána. Azonban az sem tiszta egyelőre, hogy az általuk 2010 előtti választási rendszerben megtartani vágyott előrehozott választáson mire számítanának. Feltehetően azon is elindulna a Fidesz-KDNP, amely feltehetően ugyanolyan erős maradna, mint azelőtt, és ha netán azt a választást is elveszítené, valószínűleg akkor is csak kevéssel maradna le az abszolút többségről. Tehát az ellenzék által a múlt ködébe vesző, misztikus aranykorként emlegetett 2010 előtti választási rendszerben is össze kéne boronálni a „szar–szalámi–szappan” rémkoalíciót, ideológiai azonosulásoktól és nem azonosulásoktól függetlenül, ha kormányozni szeretnének a Fidesz nélkül. Alighanem egy ország lenne kíváncsi, hogy Szél Bernadett (és az összes többi ellenzéki vezér) milyen válaszokat adna ezekre az izgalmas kérdésekre.

Inkább rettegjünk, az a tuti!

Ehelyett az LMP elnöke átevezett arra a terepre, ahol sokkal otthonosabban mozog a teljes ellenzéki csapat: a rettegéshez. Az Állami Számvevőszék jogsértés-megállapításaiból és az azokból következő pénzbírságokból azt, a néhány lépcsőt azért merészen átugró következtetést vonta le, hogy nincs jogállam, és az Orbán-kormány bármire képes.

– jelentette ki, minden tekintetben elmosva a valóság és a fikció közti határt.

Miután Szél eljátszott a gondolattal, hogy Aun Szan Szu Kji, a kormányfői szék előtt a börtönt is megjárt burmai politikusasszony sorsára jut, elmesélte, hogy Matolcsyt és a „többieket” is a független igazságszolgáltatás kezére adnák. A szembesítésre, hogy éppen azzal fenyeget másokat, amitől az imént magára nézve rettegett, egészen bölcs, sőt már-már tudományos magasságokig felágaskodó választ ad:

Aki pénzbírságot mer kiróni az LMP-re, az a világon bármilyen aljasságra képes! (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

Nem akar tömeges migrációt, de nem tudja, hogyan állítaná meg

Miután a migráció kérdése a holland, az osztrák, a német és az olasz választásokon is központi jelentőségű volt, természetesen a magyar választásokon sem megkerülhető. Szél Bernadett ez ügyben is tele van jó szándékkal, ezen kívül viszont mása nem nagyon van, így maszatolni kezdett. Például kormányfőként szeretné helyreállítani a schengeni határőrséget – azt, amely jelenleg is nagyobb erőkkel védi Magyarország határait, mint a schengeni csatlakozásunk óta bármikor. És miközben szeretne erős határvédelmet, nagyon szeretne együttműködni a határvédelem lebontását óhajtó Európai Unióval. Valószínűleg amúgy Orbán Viktor is ugyanezt szeretné, csak hát ez egy megvalósíthatatlan küldetés, és a miniszterelnök kénytelen választani a magyar határ megvédése és a brüsszeli bürokraták elégedettségének megvédése között.

S végül, hogy az „államigazgatási” víziójának megismerése után ne maradjon kétségünk Szél Bernadett külpolitikai tisztánlátását illetően se, még ezt is elmondta a migrációs válságról:

forrás: Index.hu

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.