Fekete-Győr András most csinált végleg s@gget a szájából (Videó!)
A függetlenséget, a távolságtartást és a rendszerváltozás óta eltelt idő kudarcos mivoltát hangoztató (illetve kicsit döcögősen papírról felolvasó) identitását is kinyírta a Momentum Mozgalom. A lehető legtöbb helyen koordinálnak az ellenzékkel – legyen az a múltat képviselő MSZP-DK vagy az általuk szélsőjobboldalinak és megbocsáthatatlanul Európa-ellenesnek nevezett Jobbik –, és sorra léptetik vissza saját jelöltjeiket.
A Momentum Mozgalom indulása során két cölöpre építette fel a teljes önazonosságát. Az egyik az volt, hogy ők ártatlanok, egy olyan pályakezdőkből és egyetemistákból álló társaság, akik semmilyen szinten nem érintettek az „elmúlt 27 év” ballépéseiben. Ezt azóta nyugatos, felvilágosult, modern-kori Széchenyikre módosították, akik a fejlett világban elsajátított tudásanyag alapján kívánják modernizálni Magyarországot, bár nem tudni, hogy az idősebb, kizárólag hazánkban dolgozó, itt-ott már szerencsét próbált politikusokra (ld.: ITT), vagy a nyugaton felszolgálóként, biciklis futárként, esetleg követeléskezelő-gyakornokként pár hónaptól másfél évig terjedő munkát végző fiatalabbakra gondoltak-e ekkor. A másik mélyre vert vasbeton cölöpűk a függetlenség, a bal-jobb viták meghaladása és az összefogás elutasítása volt. Az, hogy ők nem vesznek részt sem a szekértáborharcban, sem a baloldal egybe terelésében, aminek végeredménye az – szerintük ez történt 2014-ben is –, hogy a Bitó-szalonból kiszűrődő halk zongorajátéktól kísérve Orbán kétharmadot szerez.
Ma – talán a kívülről érkező nyomásnak nem tudtak ellenállni, vagy ők adták fel a nem kozmetikázott közvélemény-kutatási adatok láttán – a Momentum Mozgalom az eddigiek után újabb visszalépéseket jelentett be. Oláh Lajos (DK) javára Soproni Tamás, Vajda Zoltán (Együtt) javára Hollai Gábor, Szél Bernadett (LMP) javára Szemző Áron, Mirkóczki Ádám (Jobbik) javára Tóth Zoltán, Ráczné Földi Judit (DK) javára Pintér András Gábor, Kiss Attila (Jobbik) javára Jakab Tamás állt el a megmérettetéstől, így 2018-ból az egyetlen emlékük az rengeteg feleslegesen kitett plakát és a szavazólapon áthúzott nevük marad – amennyiben hazaviszik emlékbe.
A visszalépésekből látható, hogy a Momentum tökéletesen betagozódott az összefogás 2018-as változatába, a koordinált-jelöltállításnak nevezett népfrontba, és a három éve megállás nélkül szajkózott paneljeikből pont ugyanannyi volt igaz, mint hogy ők nem az olimpia ellen gyűjtöttek aláírást, hanem csak a „nép véleményét” szerették volna kikérni.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
