Hatályon kívül helyezték Budaházyék elsőfokú ítéletét
Hatályon kívül helyezte csütörtökön a Budaházy György és tizenhat vádlott-társa ügyében hozott elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Lassó Gábor vezette bírói tanácsa és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. A kényszerintézkedést valamennyi vádlott tekintetében feloldották.
A határozat indokolásában a bíró kifejtette, az elsőfokú eljárás hét éve alatt mindössze az első három évben folyt érdemi bizonyítási eljárás, ennek ellenére számos bizonyítási indítványt nem vett figyelembe az ügyben eljáró Kenéz Andrea, sokszor nem tett eleget indokolási kötelességének sem. Lassó Gábor egyetértett az elsőrendű vádlott védőjének azon indítványával, hogy törvénytelenül zárták ki korábban a nyilvánosságot, és ezt nem lehetett a másodfokú eljárásban orvosolni.
Mint ismert, Budaházy Györgyöt 13 év fegyházbüntetésre ítélték első fokon terrorcselekmény miatt, vádlott-társai különböző időtartamú, többségében fegyházbüntetést kaptak. A vád szerint a Budaházy által létrehozott, Magyarok Nyilai nevű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az MSZP–SZDSZ-kormány politikáját és próbált félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. Céljaik elérése érdekében Molotov-koktélt dobtak Hiller István (MSZP) oktatási miniszter, Kóka János (SZDSZ) frakcióvezető és akkori kormánypárti országgyűlési képviselők otthonára, Szilvásy György (MSZP) titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki nyaralójára és pártirodákra. Ugyancsak Molotov-koktéllal támadtak meleg szórakozóhelyekre és egy jegyirodára, valamint vascsővel brutálisan összeverték a Hír Televízió műsorvezetőjét, Csintalan Sándor egykori szocialista politikust. Budaházy György arra hívta fel a figyelmet a videóüzenetben, hogy nekik már a jog korrekt alkalmazása is elég lenne. Leszögezte: arra számít, hogy másodfokon hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet. Ahogy azt a legtöbb vádlott és védőik is elmondták a másodfok során, szerintük a legjobb döntés a felmentés lenne, de a legreálisabb döntésnek mégis a „törvénytelen ítélet” hatályon kívül helyezését gondolják.
Az elsőrendű vádlott, Budaházy ügyvédje elsősorban a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését, másodsorban védence felmentését, harmadsorban pedig a súlyosnak mondható 13 éves büntetés enyhítését kérte a táblabíróságtól, annak ellenére, hogy nagy felháborodást kiváltó vádbeszédében a vádhatóság képviselője az ítélet súlyosítását indítványozta a legutóbbi tárgyaláson. Szikinger kiemelte, hogy
sokféle terrorizmus létezik, de egyféle biztosan nem: humánus és emberkímélő.
Már pedig – az ügyvéd szerint – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján Budaházy semmilyen, a vádiratban szereplő cselekmény elkövetésére nem adott utasítást, és még a terhelő vallomást tett S. Tibor is csak annyit mondott, hogy „tényleges kár” keletkezése volt a cél. „Ez viszont lehet egy kerti pad, vagy egy kerti törpe” – érzékeltette a károkozás és a terrorcselekmény elkövetése közötti különbséget Budaházy ügyvédje, hozzátéve, hogy „S. Tibor vallomása még ennek ellenére is sok vádpontban nem támasztja alá az ügyészség álláspontját”. Emellett azonban a tanú vallomásában az állította, hogy kifejezett utasítás volt: „Ne sérüljön meg senki!”. Szikinger arra is igyekezett felhívni a bíró figyelmét, hogy kizárták a nyilvánosságot egy ilyen fontos és közérdeklődésre számot tartó ügyben a terhelő tanú vallomástételéről, ami az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kell maga után vonja. A védő úgy fogalmazott:
Mindenáron szerették volna bebizonyítani, hogy Budaházy György volt ennek a szervezetnek a feje, ezzel csak egy baj van: Budaházy nem volt a szervezet irányítója.
Vezetőkép: MTI
