Pesti Srácok

Megadóztatná az LMP a „luxusingatlanokat“, de még nem találták ki, mi számít annak (PS-videó)

Folyamatosan agyal rajta az LMP, hogy miként lehetne állami szinten megadóztatni az emberek vagyonát, ingatlanjait, erre nézve több elképzelés született már a párt berkein belül az elmúlt években. A Magyar Idők szúrta ki csütörtökön az LMP korábbi terveit, mi pedig rákérdeztünk Csárdi Antaltól, az LMP belvárosi képviselőjelöltjétől, hogy milyen adónemekkel terhelnék az ingatlanokat.

Az LMP politikai porondon való felbukkanásakor jelentette meg a Kezdeményezésünk céljai című munkaanyagát, amelyben „egységes és kötelező, értékalapú ingatlanadó” bevezetését ígérték. A gondolat ott motoszkált az LMP-s fejekben immár parlamenti pártként is, hiszen a 2011-es Zöld fordulat című költségvetési tervezetükben valamilyen, akár ingatlanalapú vagyonadó bevezetését mindenképp szükségesnek írják. Utóbbi dokumentum 3 ezrelékes adóterhelést vet fel azokra az ingatlanokra, amelyek értéke meghaladja a 30 vagy az 50 millió forintot. Ez alapján már a Budapest belső kerületeiben lévő, átlagos, két-háromszobás lakások után is ingatlanadót kellene fizetni.

Az LMP első ingatlanadó-terve

A 2018-as programjában már óvatosabban fogalmaz az LMP, ami nem meglepő, hiszen nem választás után vagyunk, mint 2011-ben, hanem éppen választás előtt. Eszerint luxusadót és nagybirtokadót vezetnének be. Csárdi Antal, a párt belvárosi képviselőjelöltje úgy nyilatkozott a PestiSrácoknak, hogy csak a megkérdőjelezhető jogszerűséggel szerzett vagyonokra vonatkozna ez az adónem, az LMP programjában azonban nincs ilyen szűkítés, általános vagyonadóról ír. Csárdi szerint a luxusadóval sújtott emberek körét a rendőrség és az ügyészség vizsgálatai alapján kellene meghatározni. Így egyelőre nem világos, pontosan kikre és mekkora ingatlanérték után vetnék ki a luxusadót, melyeket sorolnának be az átlagos életvitelű és kiket a gazdag háztartások közé, ahogy arra a kérdésünkre sem tudott konkrét számot mondani, hogy milyen mértékű adóztatást terveznek. E tekintetben tehát csak a fent említett, korábbi LMP-programok adnak támpontot.

PestiSracok facebook image
Az LMP második ingatlanadó-terve

Más adóügyi változtatásokat is tervez azonban a párt a luxusadón túl, Csárdi Antal beszélt az LMP által tervezett, sávos személyi jövedelemadóról is.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.