Pesti Srácok

Megadóztatná az LMP a „luxusingatlanokat“, de még nem találták ki, mi számít annak (PS-videó)

Folyamatosan agyal rajta az LMP, hogy miként lehetne állami szinten megadóztatni az emberek vagyonát, ingatlanjait, erre nézve több elképzelés született már a párt berkein belül az elmúlt években. A Magyar Idők szúrta ki csütörtökön az LMP korábbi terveit, mi pedig rákérdeztünk Csárdi Antaltól, az LMP belvárosi képviselőjelöltjétől, hogy milyen adónemekkel terhelnék az ingatlanokat.

Az LMP politikai porondon való felbukkanásakor jelentette meg a Kezdeményezésünk céljai című munkaanyagát, amelyben „egységes és kötelező, értékalapú ingatlanadó” bevezetését ígérték. A gondolat ott motoszkált az LMP-s fejekben immár parlamenti pártként is, hiszen a 2011-es Zöld fordulat című költségvetési tervezetükben valamilyen, akár ingatlanalapú vagyonadó bevezetését mindenképp szükségesnek írják. Utóbbi dokumentum 3 ezrelékes adóterhelést vet fel azokra az ingatlanokra, amelyek értéke meghaladja a 30 vagy az 50 millió forintot. Ez alapján már a Budapest belső kerületeiben lévő, átlagos, két-háromszobás lakások után is ingatlanadót kellene fizetni.

Az LMP első ingatlanadó-terve

A 2018-as programjában már óvatosabban fogalmaz az LMP, ami nem meglepő, hiszen nem választás után vagyunk, mint 2011-ben, hanem éppen választás előtt. Eszerint luxusadót és nagybirtokadót vezetnének be. Csárdi Antal, a párt belvárosi képviselőjelöltje úgy nyilatkozott a PestiSrácoknak, hogy csak a megkérdőjelezhető jogszerűséggel szerzett vagyonokra vonatkozna ez az adónem, az LMP programjában azonban nincs ilyen szűkítés, általános vagyonadóról ír. Csárdi szerint a luxusadóval sújtott emberek körét a rendőrség és az ügyészség vizsgálatai alapján kellene meghatározni. Így egyelőre nem világos, pontosan kikre és mekkora ingatlanérték után vetnék ki a luxusadót, melyeket sorolnának be az átlagos életvitelű és kiket a gazdag háztartások közé, ahogy arra a kérdésünkre sem tudott konkrét számot mondani, hogy milyen mértékű adóztatást terveznek. E tekintetben tehát csak a fent említett, korábbi LMP-programok adnak támpontot.

PestiSracok facebook image
Az LMP második ingatlanadó-terve

Más adóügyi változtatásokat is tervez azonban a párt a luxusadón túl, Csárdi Antal beszélt az LMP által tervezett, sávos személyi jövedelemadóról is.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?